Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1972 (77. évfolyam, 1-12. szám)
1972-01-01 / 1. szám
1. szám SZABADALMI KÖZLÖNY 77. ÉVI-. 1972. ÉV 5 A vita befejezése után a W1PO vezérigazgatója nyomatékosan felhívta a figyelmet a központi megtámadással kapcsolatos eljárás nehézségeire. A védjegy-hasonlóság megítélése kérdésében súlyos elvi és gyakorlati problémák adódnának, amelyek úgyszólván áthidalhatatlanok. A hasonlóság megállapítását igen nagy mértékben befolyásolják ugyanis a nyelvi sajátosságok, továbbá cgy-egy ország gazdasági és kereskedelmi helyzete. A Madridi Megállapodás rendszerében biztosított, egyetlen eljárással elérhető — és tegyük hozzá, jogosan vitatott értékű - megtámadási lehetőség a TRT keretében természetesen már nem áll rendelkezésre, hiszen itt nem előfeltétel a nemzetközi bejelentés alapjául szolgáló, a származási országban lajstromozott védjegyjog. A tervezetben foglalt megoldást a tanácskozás nem tartotta megfelelőnek. (Mint említettük a central attack lehetősége kizárólag korábbi joggal való ütközés eseteire vonatkoznék, az egyéb oltalomra alkalmatlansági ok tekintetében a más országra kiterjedő hatályú törlés lehetősége gyakorlatilag már fel sem vetődik a problémák fokozott összetettsége miatt.) Kétségtelen, hogy a központi megtámadásnak számos eljárásjogi nehézsége is van, amelyre a W1PO vezérigazgatója is utalt. Igaz ugyan, hogy adott esetben a védjegybejelentő számára előnyös, ha a jogait sértő nemzetközi bejelentés tárgyát egyetlen eljárással megtámadhatja, hiszen az számára jelentős eljárási- és költségmegtakarítást jelenthet. A TRT céljától és alapvető jellemvonásaitól azonban már meglehetősen távol áll az erre vonatkozó lehetőség biztosítása. Az egyes országok joggyakorlatának szuverén és gyakran eltérő jellegét nehéz összeegyeztetni egy olyan széles NEMZETKÖZI HÍREK A KGST tagországok találmányi hivatalvezetői értekezlete keretében jelenleg működő III. Titkársá0 3. munkacsoportja (Szabadalmi Tárak szakértői) az Országos Találmányi Hivatal rendezésében Budapesten 1971. október 25. és 30. között tartotta 2. ülését. Az értekezleten a bolgár, csehszlovák, lengyel, magyar, NDK és a szovjet körű egyezménynél, amelynek tagállamai úgyszólván minden — védjegyjogi és gazdasági - aspektusból sokrétűek, sok tekintetben eltérőek. A központi „bíráskodás” olyan nehézségekbe ütköznék, amely sokszor megfosztaná a lehetőséget gyakorlati értékétől, előnyeitől, és számtalan ez idő szerint megnyugtatóan meg nem oldható problémát okozna a Nemzetközi Irodának es az érdekelteknek. Ezt a nehézséget nem sikerült kiküszöbölni a tanácskozáson elhangzott javaslatokkal sem, hiszen azok biztosítékképpen az érintett nemzeti hatóságok részéről való közvetlen döntés lehetőségét szükségesnek találják. Természetesen valószínű, hogy a későbbiekben, különösen az automatizált kutatások terén elért eredmények segítségével a nehézségek csökkenésének, a nemzeti és nemzetközi védjegyek megfelelő feldolgozási és értékelési lehetősége közelebb visz az ilyen jellegű feladatok megoldásához. Úgy tűnik azonban, hogy jelenleg a kérdés megfelelően nem oldható meg, s az egyezmény ilyen rendelkezése csökkentené hatékonyságát. A nemzetközi védj egy eljárások díjrendszere tekintetében sem alakult ki egyöntetű álláspont. A TRT végrehajtási szabályzat tervezete két fő variációt tartalmaz. Az egyik változat lényege, hogy a nemzetközi eljárásban egységes díjakat alkalmazzanak, tehát bármely tagállamot érintő eljárás azonos összegű fizetési kötelezettséggel jár. A második változat az egyes tagállamok hatáskörébe utalja az országokat érintő díjak megállapítását, amely azonban nem lehetne magasabb, mint az adott ország nemzeti illetékének 75%;a. A kormányok szakértői inkább az első, a nem kormányközi szervezetek küldöttei a második változatot találták megfelelőnek. A tanácskozás résztvevői abban állapodtak meg, hogy egyelőre fenntartják mindkét váltoÉrtekezletek hivatalok szakértői vettek részt. - A III. Titkárság 1. munkacsoportja 9. ülését Berlinben, 1971. november 14. cs 20. között tartották, a II. Titkárság szakértői értekezletére 1971. november 20. és 28. között került sor. Mindkét értekezleten az OTH is képviseltette magát. zatot, a Titkárság pedig behatóan tanulmá'nyozza és értékeli a megoldások anyagi konzekvenciáit, mind a nemzeti hatóságok, mind a bejelentők szempontjából. A szakértőbizottság egyéb, kisebb jelentőségű problémákat is megvitatott, továbbá a tervezet szövegét pontosította. A W1PO Titkársága az ülés eredményei alapján szükségesnek Ítélt kérdésekben további vizsgálódást folytat, illetve a tanácskozáson elfogadott módosítások alapján átdolgozza az egyezmény-, illetve végrehajtási szabályzat tervezetét, az 1972. májusára tervezett újabb szakértői ülésre. A Trademark Registration Treaty egészét értékelve megállapíthatjuk, hogy jelentős mértékben eltér azoktól a hagyományoktól, amelyek a Madridi Megállapodás jellemzői. Az a cél hatja át, hogy a tagállamok jogosultjai egyszerűbb eljárással szerezhessenek és tarthassanak fenn védjegyoltalmat külföldön, akár egy-cgy országban, akár, ha ez az igény - es ez nem ritka a nemzetközi árucsereforgalom hatalmas kiterjedtsége következtében - úgyszólván az egész világon. A tervezet elsősorban az eljárás egyszerűségére törekszik. Kiküszöböli a Madridi Megállapodás bizonyos vonatkozásban bürokratikusabb rendszerét. Ugyanakkor tágabb teret enged a tagállamok védjegyjoga érvényesülésének a saját területükön (pl. visszautasítási jogalap, használati kényszer, díjrendszer), csak a legfontosabb alapelvck tekintetében tartalmaz rendelkezéseket. Az egyezményhez való csatlakozásunk kérdését a hatályba lépést követően a gyakorlati tapasztalatok alapján kell vizsgálnunk és érdekeinknek megfelelően kell a szükséges döntést meghozni. Bognár Istvánné dr. ír * * A Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) rendezésében a Szabadalmi Együttműködési Szerződés (PCT) ideiglenes bizottságainak értekezletein az OTH képviselői 1971. december 6. és 10. között vettek részt Genfben.
