Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1972 (77. évfolyam, 1-12. szám)
1972-01-01 / 1. szám
DOKU MEIS TÁCIÓ] A szabadalmi információ és dokumentáció problémái egy vidéki vegyipari vállalatnál Ma már közhely, miután igen sokszor leírták és elmondták, hogy az új gazdaságirányítási rendszer pezsdítően, fellendítőén hatott a korábban tespedő vállalati iparjogvédelmi tevékenységre. F, pezsdüles jelei széles körben tapasztalhatók, de talán látszólag legkevésse mutatkoznak meg a szabadalmi informmáció, dokumentáció körében. Pedig ez véleményünk szerint kulcsprobléma, mert nem képzelhető cl eredményes iparjogvédelmi pontosabban szabadalmi tevékenység megfelelően széleskörű, folyamatos és az idővel lépést tartó szabadalmi információs rendszer nélkül. Amikor 1968-ban az Északmagyarországi Vegyiművek elhatározta, hogy megszervezi iparjogvédelmi tevékenységét, azonnal felvetődött a szabadalmi információk megszerzésének problémája, s e feladat elvégzésének szervezet szerinti hová-tartozása. A feladat megoldásának keresésekor két olyan realitás volt, amelyből ki kellett indulni: a) Az Északmagyarországi Vegyiművek Sajóbábonyban települt, tehát Az OTH Szabadalmi Tárában a budapesti vállalatok részére hozzáférhető leírások legkedvezőbb esetben is csak négyórai utazással (oda-vissza út) érhetők el, b) a hazai és a külföldi szabadalmi bejelentések, majd engedélyezett szabadalmak legnagyobb hányada a vegyipar területén van. E kiindulási szempontokhoz járult az a nehézség is, hogy a vállalat termék-skálája (profilja) kiterjed a vegyipar majdnem minden fő területére: a szervetlen termékekre, szerves alapanyagokra, intermedierekre, növényvédoszcrckrc, műanyagokra stb. A megoldásra váró szabadalmi információs feladatokat nehezítette az a tény is, hogy egyszerre kellett kielégítenie: a) a fokozódó műszaki fejlesztés (gyártmány és gyártásfcjlcsztés) igényeit, b) visszamenőleg pótolni kellett a korábbi gyártmányok szabadalmi helyzetével kapcsolatos információkat. A feladatok áttekintése, vizsgálata önkéntelenül felvetette azt a kérdést is, hogy válasszuk-c külön a szabadalmi dokumentációt a szakirodalmi dokumentációtól, vagy kezeljük egységes egészként, nem szétszakítva, s hozzákapcsoljuk-e az egyik, leginkább információ-igényes tevékenységhez, az iparjogvédelemhez (szervezetileg), vagy más szervhez csatoljuk. Az iránt ugyanis, hogy az informáltságot gyökeresen meg kell javítani, kétség fel sem merült. A feladatok és igény ilyen mérlegelése után alakult ki a vállalatnál az a szervezeti egység, amelyre várt az iparjogvédelmi és a dokumentációs (szabadalmi és szakirodalmi egyaránt) tevékenység megszervezése és vitele. Ez a szerv: az Iparjogvédelmi és Műszaki Dokumentációs Iroda, 1968-ban létesült, mint a műszaki igazgatóhelyettes közvetlen irányítása alá tartozó önálló osztály. A szabadalmi dokumentáció terén elsőként a hazai informáltság feladatát oldottuk meg. Ennek keretében előfizettünk a nyomtatásban megjelenő, Magyarországon engedélyezett szabadalmi leírásokra, beszereztük visszamenőleg a hiányzó leírásokat: nyilvántartási rendszert készítettünk a profiljainkat érintő osztályokban engedélyezett szabadalmakról, közzétett bejelentésekről (amelyek mikrofilm anyagára ugyancsak előfizetünk). Természetszerűen párosul ez a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő kellő példány számú (a vállalathoz 10 példány jár) előfizetésével és nap, mint nap történő használatával, gondos tanulmányozásával. A hazai szabadalmi informáltság lehetőségeit így megteremtve igyekeztünk tovább lépni a saját szabadalmi tár kiépítésében a külföldi leírások terén is. Ennek első lépése volt az amerikai, angol, NDK/NSZK, svájci, francia, osztrák és szovjet szabadalmi közlönyök előfizetése. Követte ezt a leírások, illetve azok xerox másolatainak rendszeres, tervszerű beszerzése az OTH-tól. Ez utóbbi eredményeként ma már mintegy tizenhatezer leírást magában foglaló tárunk van, amely napról-napra állandóan gyarapszik. - Ugyancsak jelentős információs előrehaladást értünk el azzal, hogy 1970 év második fele óta előfizetünk az NSZK Offenlegungsschriftjcire, amelyek a megjelenéstől számított tizenöt napon belül birtokunkba kerülnek, s így azokat a közzététel előtt tudjuk már tanulmányozni és felhasználni. Tagadhatatlan, hogy ezen informáltság biztosítása tetemes erőfeszítéseket és főként anyagi befektetést igényel, azonban már az elmúlt rövid időszak alatt is hozott olyan gazdasági hasznot, hogy kellő időben állítottunk le (még a tetemesebb anyagi és szellemi ráfordítást megelőzően) fejlesztési, kutatási témákat, amelyek kidolgozása a mások jogába való ütközés miatt csak negatív módon hatott volna a vállalat eredményére, illetve a kutatási ráfordítás nem térült volna meg. A vállalat gazdasági és fejlesztési feladatainak, céljainak megalapozásához és befolyásolásához nemcsak a saját szabadalmi tár létesítését használjuk fel, hanem külső szervekkel elvégeztetett szabadalomkutatást is! Kiterjed ez akár az exportálhatóság miatti kutatásra, akár az újdonság vizsgálatára. Igénybe vesszük a DANUBIA Szabadalmi Irodát a NIEDER Intézettel elvégeztetett kutatásoknál (elsősorban amerikai és japán leírásokra), valamint az OTH Dokumentációs és Információs Osztályát egyaránt. E kutatások méreteire és terjedelmére jellemző, hogy két fontos termék-családunkra végeztettük a közelmúltban cl, s csak az egyiknél több, mint 400 USA szabadalmat kutattak fel, s c mellett mintegy 650 angol, német, francia, svájci, szovjet leírást. - A címfeltárások is nagy munkát jelentenek, de a nehezebbje még ezután köveztkezik: az anyag összegyűjtése és feldolgozása, csoportosítása és értekelése az oltalmi idő, a szabadalmasok, az oltalom alá vont eljárások, termékek tekintetében. Ahhoz, hogy a vállalat szabadalmi információs rendszerét viszonylag rövid idő (három év) alatt egyáltalán meg tudtuk teremteni, nagy segítséget adott az OTH megfelelő szerveinek segítő és készséges támogatása (a Dokumentációs és Információs Osztály, a Foto és Sokszorosító üzem, a Szabadalmi Tár), és a Licencia Dokumentációs Osztálya. - S végül megalapozta ezt a vállalatvezetés azon felismerése és döntése, hogy a szabadalmi információs és dokumentációs rendszer megteremtése nem költségtényező csupán, hanem nélkülözhetetlen a fejlesztési munkában! Természetesen önmagában az információk összegyűjtése nem elégséges. Szükséges alap ez, amelyre épülni kell azok hatékony felhasználásának. A felhasználás, az információ hasznosítás problematikája ugyancsak több párhúzamos feladat megoldását igényli. így elsősorban speciális jártassággal, ismeretekkel rendelkező dokumentációs szakemberek kellenek hozzá. Olyanok akik a szakterületet (a vegyipart illetve a kémiát) legalább mérnöki színvonalon ismerik, akik megfelelő színvonalú nyelvtudással (még ha az passzív nyelvismeret is) rendelkeznek, s akik az iparjogvédelemben megfelelő szintű tájékozotsággal rendelkeznek. -- A hasznosításnak azonban ez csak az egyik személyi feltétele. A másik, hogy a kutató, fejlesztő mérnökök ismerjek, mintegy tudják olvasni a szabadalmi leírásokat, amelyekben szakmai információs értékek akkor is rejlenek, ha azok nem közvetlenül a kutatás tárgyára vonatkoznak.
