Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1972 (77. évfolyam, 1-12. szám)

1972-01-01 / 1. szám

10 SZABADALMI KÖZLÖNY 77. ÉVF. 1972. ÉV 1. szám A törvény szerint a szabadalmazható megoldásnak „műsza­­ki”-nak kell lennie, mely követelmény akkor tekinthető kielégí­­tettnek, ha a találmány - esetünkben a termékben, azaz a fajtá­ban - változást jelent. Ámde a fentiekből kitűnik, hogy üyen - sőt meghatározott vonatkozásban pozitív értelemben vett - vál­tozás nélkül fajtára oltalmat kapni nem is lehet. A jogszabály szerint a növényfajtát névvel kell megjelölni, amelyet egyben a fajta nevének is kell tekinteni. A növény fajtanevével kapcsolatos előírás szerint al a fajtanévnek lehetővé kell tennie az új fajta azonosítását, bl a név nem lehet megtévesztő a bejelentett fajta jellemzőit, értékét vagy azonosságát, sem a nemesítő azonosságát illető­en, с/ a bejelentett névnek különböznie kell minden megnevezéstől, mely ugyanannak a növénytani fajnak, vagy valamelyik ro­konfajnak korábbi fajtáit jelöli meg, dl nem szabad az új növényfajta nevéül olyan megnevezést hasz­nálni, melyre valamelyik országban védjegyoltalmat adtak ha­sonló vagy azonos termékek megjelölésére, vagy ilyen véd­jeggyel a fajtanév nem lehet összetéveszthető, ej a név legalább egy és legfeljebb három szóból állhat, de nem tartalmazhatja a „fajta", „kultivár'’, „hibrid", „keresztezés kifejezéseket, vagy ezek fordítását. A bejelentett fajtanevet e szempontok szerint az Országos Talál­mányi Hivatal megvizsgálja és ha az nem felel meg a fentieknek, úgy a bejelentőt új név megjelölésére hívhatja fel. Az elmondottak alapján az iparjogvédelmi gyakorlatban a faj­tanév nem lehet szám, annak azonban nincsen akadálya, hogy a fajta neve annak tulajdonságaira, jellemzőire utaljon. A minősítési eljárásra bejelentett, a fajtajegyzékbe felvett nö­vényfajtát a szabadalmi bejelentésben - a kettősség elkerülése érdekében - csak az ott feltüntetett névvel lehet megjelölni. (Ez azonban nem jelentheti azt, hogy az ilyen fajtanevekre nem vo­natkoznak az előbbiekben elmondottak.) A bejelentett növényfajta elnevezése teaát a fajtához kapcso­lódó elnevezés, amely a fajta botanikai értelemben vett megjelö­lésévé válik. Elsődleges célja az, hogy alkalmas legyen az oltalom alatt álló fajtának minden más fajtától való elnevezésbeli megkü­lönböztetésére. Éppen ezért pl. a fajtaclncvczés nem is szűnhet meg a szabadalmi oltalom lejártával vagy megszűnésével, hanem mindaddig létezik, amíg a fajta forgalomban marad. A fentiek előrebocsátása után egy példa keretében bemutat­juk, hogy a növényfajta szabadalmi bejelentését a vonatkozó sza­bályozások figyelembevételével miként célszerű elkészíteni. Mi­vel példáról van szó, törekedtünk olyan részletes leírásra, olyan jegyek feltételezésére, amelyek összességükben szükségszerűen nem jelentkeznek minden új fajtánál. Ezt a megoldást a jobb szemléltetés érdekében választottuk. A szabadalmi bejelentés részletes alaki szabályait az Országos Találmányi Hivatal elnökének 1/1969. sz. Hirdetménye tartal­mazza. E szabályozás szerint a szabadalmi bejelentésnek magában kell foglalnia: al a bejelentési kérelmet az előirt illetékkel (a jelenleg érvényes rendelkezések szerint ha a bejelentő azonos a feltalálóval, úgy 1000,- Ft., ha a bejelentő nem a feltaláló, úgy 2000,- Ft. a fajta szabadalmi bejelentés illetéke, mely illeték bélyegben rovandó le a kérelmen): Ы a leírást az igénypontokkal; cl a szükséges szemléltető ábrázolásokat, melyek fajtabejelentés keretében dolgozta ki a találmányt); esetén célszerűen fény­képek, sőt adott esetben színes kepek; dl akivonatot; el képviselet esetén a meghatalmazást; fl ha a bejelentő a feltaláló jogutódja, úgy a jogutódlási iratot (alkalmazásban állók által nemesített fajták bejelentése esetén annak megjelölését, hogy a nemesítő szolgálati munkaviszony keretében dolgozta ki a találmányt); gl elsőbbség igénylése esetén a vonatkozó elsőbbségi iratot. A felsoroltak közül a bejelentési kérelemnek tartalmaznia kell: a bejelentő nevét, foglalkozását, lakcímét, a találmány tárgyának rövid és szabatos megjelölését, nyilatkozatot arról, hogy a bejelentő a találmány feltalálója, vagy - ha nem a nemesítő jelenti be a fajtát - a bejelentő a feltaláló jogutódja, a feltaláló (nemesítő) nevét, foglalkozását, lakcímét, több fel­találó (nemesitő) esetén a szerzőségi arányt, képviselet esetén a képviselő nevét, címét, elsőbbség (uniós vagy kiállítási) igénylése esetén az erre irá­nyuló nyilatkozatot, az igényelt elsőbbségi napot, a vonatko­zó adatokkal, kifejezett kérelmet a szabadalom megadására, a kérvény mellékleteinek felsorolását, s végül a bejelentő alá­írását. Pa előírásoknak megfelelően készített bejelentési kérelem példa­­kénti megfogalmazása az alábbiak szerinti lehet: „Országos Találmányi Hivatal Budapest. Alulírott Egyetértés Mg. TSz., Dunaföldvár, bejelentjük „Korai érésű étkezési és borszőlő’ tárgyú szolgálati talál­mányunkat, melyre szabadalmi oltalom engedélyezését kérjük. A fajta feltalálója, ill. nemesitője Morvái Pál főkertész, 70%, és Nagy János kertészmérnök, 30%, Dunaföldvár, Fő utca 68. sz. alatti lakosok, mindketten szövetkezetünk dolgozói A kérelemhez mellékeljük a találmány leírását 3 példány­ban, a találmányt szemléltető 4 db fényképet 3-3 példány­ban, valamint jelen kérelmünkön 2000,- Ft. bejelentési illetéket illetékbélyegben. Dunaföldvár, 1971. augusztus 31. Egyetértés Mg. TSz. Dunaföldvár bejelentő’ A találmány leírását, mint láttuk a kérelemből is, 3 példányban kell benyújtani A/4 méretű fehér papíron gépelve, a lap egyik oldalára írva, megfelelő szegéllyel (margóval). Egy-egy oldalon legfeljebb 30 sor lehet ritka gépsorban, az esetleges sorközi javí­tásokra való tekintettel. A leírással szemben támasztott törvény szabta általános köve­telmény szerint „a leírásnak lehetővé kell tennie, hogy szakem­ber a találmány tárgyát a leírás és rajz alapján megvalósíthassa.” Növényfajtáról lévén szó, a leírás alapján való megvalósítás alatt elsődlegesen a nemesítvénynek a termesztésben azonos eredményt biztosító reprodukálása a mértékadó, a leírás a fajta fenti értelemben vett újraelőállítását van hivatva biztosítani. Lé­nyegileg tehát nem is annyira - pl. keresztezés esetén - a kiindu­­loanyagból vett egyedek útján történő ismételt fajtaelőállítás le­hetősége a cél, mint inkább az új fajta egyedeinek szaporítás során történő azonosításának elősegítése, lehetővé tétele. Vélet­len mutációk szelekciója során keletkezett új fajtánál a nemesítő nem is tudja a kiindulási anyagokat szabatosan, a fajta újraelőállí­tásához szükséges mértékben megadni. Hogy jelen esetben - szemben az ipari találmányoknál meghatározott követelmények­kel - ilyen speciális értelmezése van a „leírás alapján” történő megvalósításnak, világosan kitűnik a végrehajtási utasítás megha­tározásából is, mely előírja, hogy „a leírásnak legalább a bejelen-

Next

/
Oldalképek
Tartalom