Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1971 (76. évfolyam, 1-12. szám)

1971-01-01 / 1. szám

1. szám SZABADALMI KÖZLÖNY 76. ÉVF. 1971. ÉV 3 A szöveg gyakorlatilag nem döntött az NDK tagságának kérdésében. Ä szocialista államok felfogása szerint az a) pont alapján az NDK tagja lehetne az SZTV-nek, más ál­lamok véleménye az, hogy nem. A svéd kormány nem já­rult hozzá ahhoz, hogy az NDK képviselője aláírja a stockholmi okmányokat, gyakorlatilag tehát az NDK vi­szonylatában a diszkrimináció érvényesült. A Magyar Népköztársaság Kormánya az Egyezmény aláírásakor, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pedig az Egyezmény megerősítésekor nyilatkozatban le­szögezte, hogy a Szellemi Tulajdon Világszervezetének lé­tesítésére vonatkozó Egyezmény jellege általános nemzet­közi egyezmény, valamennyi ország érdekét érinti, így — az államok szuverén-egyenlőségének elve alapján — min­den ország jogosult arra, hogy az Egyezmény részese le­gyen.” Magyarország és a többi szocialista állam természe­tesen továbbra is azon lesz, hogy az NDK jogait az SZTV- ben elismertessék. Külön rendelkezés vonatkozik az uniós államokra (14. cikk (2) bek.) A PUE-ben és a Berni Uniós Egyezmény­ben részes államok csak akkor lehetnek részesei az SZTV létesítésére aláírt egyezménynek, ha előzetesen vagy egy­idejűleg részesei vagy a Párizsi Uniós Egyezmény teljes stockholmi okmányá­nak, vagy az utóbbinak, a feltalálói tanúsítványra vonat­kozó módosítás kivételével, vagy a Berni Uniós Egyezmény teljes stockholmi okmányá­nak, vagy az utóbbinak, az anyagi jogi rendelkezésekre vonatkozó módosítása kivételével. E rendelkezés oka az, hogy az SZTV-nek szerveit a két unió szervei alkotják, (pl. koordinációs bizottság). Ha te­hát az államok jelentős része nem fogadja el az uniók struktúrájának megváltoztatását és ennek következtében pl. a stockholmi szövegének adminisztratív rendelkezései nem lépnek hatályba, ez megakadályozná az SZTV-nek a működését. Az egyezményhez való csatlakozás vagy annak megerő­sítése során fenntartásnak helye nincs. 3. Az SZTV szervei Az SZTV szervei a következők: a) közgyűlés, b) konfe­rencia, c) koordinációs bizottság, d) Nemzetközi Iroda. ad.a) Az SZTV-nek tulajdonképpen két „közgyűlése” van, a közgyűlés és a konferencia. A kettő összetétele különbözik és feladatuk is eltér egymástól. A közgyűlés az uniós államok képviselőiből áll, felada­ta az uniók harmonikus együttműködésének biztosításása és a Nemzetközi Iroda felett, mint az SZTV-nek legfőbb szerve, felügyeleti szerv szerepét tölti be. Azok az államok, melyek nem tagjai valamelyik uniónak csak megfigyelőként vehetnek részt a közgyűlésen. A közgyűlés legfontosabb feladatai közé tartozik az uniók hároméves költségvetésének elfogadása, a koordinációs bizottság jelentéseinek és tevékenységének megtárgyalása és jóváhagyása, valamint utasítások adása a koordinációs bizottság részére. E jogok biztosítják, hogy a közgyűlés teljes ellenőrzése alatt tartja az SZTV-nek elvi és politikai irányítását. Hatásköre ezen túlmenően kiterjed az igaz­gatási gépezet teljes ellenőrzésére is. A koordinációs bi­zottság jelölése alapján a közgyűlés nevezi ki a főigaz­gatót, megtárgyalja és jóváhagyja a főigazgató jelentéseit és utasításokat adhat neki. A főigazgató javaslata alapján a közgyűlés hagyja jóvá más nemzetközi megállapodás igazgatására vonatkozó megegyezést. A pénzügyi szabály­zat elfogadása is a közgyűlés hatáskörébe tartozik. A nemzetközi szervezeteknél oly fontos és kényes kérdést, mint a titkárság munkanyelvének megválasztását is a közgyűlés dönti el, az Egyesült Nemzetek Szervezete gya­korlatának figyelembevételével. Az alkalmazandó nyelv kérdése nemcsak elvi, hanem ko­moly pénzügyi kérdés is. A Párizsi Unió szerveiben az utóbbi években a francia, angol, orosz és spanyol nyelvet alkalmazták, a Nemzetközi Iroda munkanyelve a francia és az angol. Az ENSZ-nél a felsorolt négy nyelv mellett a kínai nyelv is munkanyelv. Az SZTV-ben az utóbbi egyenlőre nem valószínű, hogy munkanyelvként alkalma­zásra kerül, de az orosz és spanyol nyelv alkalmazásának foka és esetleg további nyelvek használata élénk vitára adott és fog okot adni. A több nyelvre való fordítás azon­ban olyan jelentős költségtöbblettel jár, ami határokat szab az ily irányú igényeknek. A közgyűlésnek kell döntenie abban a kérdésben, hogy az említett 2. c) pont alapján mely államokat hívnak meg, hogy legyen az egyezmény részese és mely államok vagy kormányközi és nemzetközi nem-kormányszervezetek megfigyelői vehetnek részt ülésein. A közgyűlésen minden államnak egy szavazati joga van, függetlenül attól, hogy hány uniónak tagja. Magyarország pl. tagja a párizsi, madridi, lisszaboni, nizzai uniónak éa esetleg tagjai leszünk a PCT-, a locarnói és a növényi uniónak is, a közgyűlésen azonban csak egy szavazatunk van és akkor is egy szavazatunk lenne, ha csak egy unió­nak lennénk tagjai. A közgyűlés határozatképességéhez a tagállamok felé­nek jelenléte szükséges, határozatait kétharmad szótöbb­séggel hozza. A határozatképesség és szavazás vonat­kozásában teljesen új rendelkezés a „postai” szavazás. Amennyiben a tagállamoknak kevesebb mint a fele, da legalább egyharmada jelen van, a következő eljárás al­kalmazásával lehet biztosítani a határozatképességet: a Nemzetközi Iroda közli a határozatot a közgyűlésről tá­volmaradt állammal és kéri, hogy szavazatát vagy a sza­vazattól való tartózkodását a közlést követő három hóna­pon belül közölje. A határidő lejárta után megállapítják, hogy hány állam közölte írásban szavazatát, illetve tar­tózkodását. Ha az ülésen jelen volt és szavazatát, illetve tartózkodását a szavazástól közlő államok száma eléri a határozatképességhez szükséges ötven százalékot, a köz­gyűlés határozatképes volt, amennyiben a megkívánt többséget a javaslat megkapta. A határozathozatalhoz szükséges kétharmados szótöbb­ség a főszabály, egyes esetekben eltérő többséget kell biztosítani. Más nemzetközi megállapodások igazgatására vonatkozó jóváhagyáshoz a szavazatok háromnegyedrésze szükséges. Az Egyesült Nemzetek Szervezetével kötött megállapodáshoz, — mely arra vonatkozik, hogy az SZTV az Egyesült Nemzetek Szervezetének szakosított szervezete legyen — a szavazatok kilenctized része szükséges. A szokásostól teljesen eltérő rendelkezés a szavazással kapcsolatban, hogy a főigazgató kinevezése, a nemzetközi megállapodások igazgatására vonatkozó jóváhagyás, a székhely áthelyezése esetében nemcsak az előírt többség szükséges, hanem az is, hogy az előírt többséget a Párizsi Unió és a Berni Unió közgyűlésén is elérjék. E rendelkezés ismét kifejezésre juttatja, hogy az SZTV- nek gerincét a két nagy unió képezi. E három kérdés oly közvetlenül érinti a két uniót, hogy érdekeiket fokozot­tan kell figyelembe venni, azok figyelmen kívül hagyása az SZTVE-e működésének megszűnésére vezethetne. Nem szabad elfelejteni, hogy az SZTV-nek pénzügyi alapját elsősorban a két nagy unió biztosítja. (1. 4. pont.) A tartózkodás nem számít szavazásnak. A közgyűlés három évenként tartja rendes ülésszakát, összehívásáról a főigazgató gondoskodik. Rendkívüli ülésszakot hív össze a főigazgató, ha a köz­gyűlés tagállamai vagy a koordinációs bizottság egy­negyede ezt kívánja. ad. b) A konferencia a szellemi tulajdon nemzetközi fó­ruma, ennek minden állam tagja, mely részese az SZTV-t létrehozó Egyezménynek. A konferencián tehát a nem uniós államok is részt vesznek. Hatásköre lényegesen kisebb mint a közgyűlésé. A konferencia megtárgyalja a szellemi tulajdont érintő általános érdekű kérdéseket, határozatot azonban ezek­ben a kérdésekben nem hozhat, csak ajánlásokat tehet. Hatál ozatot hozhat a költségvetés, a jogi-műszaki segély­

Next

/
Oldalképek
Tartalom