Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1971 (76. évfolyam, 1-12. szám)
1971-01-01 / 1. szám
4 SZABADALMI KÖZLÖNY 76. ÉVF. 1971. ÉV 1. szám nyújtási program, a megfigyelők kérdésében. A nem úniós államok hozzájárulásának kérdésében csak a nem uniós államok szavazhatnak. A konferencia hatáskörébe tartozik az Egyezmény módosítása is. (1. 6.) Amint látjuk a feladatok különbözősége alapján a konferenciának és a közgyűlésnek más-más területre terjed ki a hatásköre. Ez utóbbi — a közgyűlés — az uniókat fogja össze, a konferencia a szellemi tulajdon „missziós” központja — e tevékenysége keretében biztosítja egyrészt a fejlődő országok részére a jogi-műszaki segélyt és a szellemi tulajdont érintő általános kérdések magas és nemzetközi szintű megtárgyalását, másrészt a nem uniós tagállamok megismerkednek az egyes uniók tevékenységével és azokkal az előnyökkel, melyeket a hozzájuk csatlakozás jelenthet. A konferencián részt vevő állam akarva nem akarva uniós „tagjelölt” lesz. A konferencia kifejezett célja, hogy különösen a fejlődő államok-részére megkönnyítse az uniók megismerését és elősegítse a csatlakozást. A konferencia határozatképes, ha a tagállamok egyharmada jelen van, és határozatait kétharmados szótöbbséggel hozza. A tartózkodás nem számít szavazatnak. A konferencia rendes ülését a közgyűlés ülésszakának idejében és helyén tartja, más megoldás kétszeres terhet róna az államokra pénzben és időben egyaránt. Rendkívüli ülést is a főigazgató hív össze a tagállamok többségének kívánságára. Egyéb vonatkozásban a konferenciára vonatkozó rendelkezések megegyeznek a közgyűlésre vonatkozó szabályozással. ad. c) Az SZTV-nek gyakorlati munkája szempontjából nagyon fontos szerepe van a koordinációs bizottságnak. Végrehajtó, előkészítő, tanácskozó tanácsadó szerv. Az Egyezmény szövege szerint „állásfoglalásait és határozatait” egyszerű szótöbbséggel hozza. Főleg állásfoglalásokról beszélhetünk, ennek ellenére ezeknek az állásfoglalásoknak nagyon nagy a súlyuk. A közgyűlés határoz, de a határozat alapja általában az, amit a koordinációs bizottság előkészített. A koordinációs bizottság véleményt nyilvánít minden olyan kérdésben, mely két vagy több uniót közösen érint. Nem foglalhat állást tehát olyan ügyben, mely kizárólag egy unió érdekeit érinti. Előkészíti a közgyűlés napirendjének, a konferencia napirendjének, munkatervének és költségvetésének tervezetét. A közgyűlés és konferencia által elfogadott három-három éves költségvetés, valamint az utóbbi és a hároméves jogi-műszaki segélynyújtási program alapján megállapítja az éves költségvetéseket és munkaprogramot. A koordinációs bizottságnak döntő szerepe van a főigazgató megválasztásában. A közgyűlés határoz, elfogadja-e a jelölt személyét, de csak a koordinációs bizottság által kijelölt személy felett lehet szavazni. Ha a jelölt nem kapja meg az előírt szótöbbséget, a koordinációs bizottságnak kell újabb jelöltet állítani. Abban az esetben, ha a főigazgatói tisztség a közgyűlés két ülésszaka között üresedik meg, a koordinációs bizottság ügyvezető főigazgatót bíz meg az új főigazgató megválasztásáig. A koordinációs bizottság a Párizsi Unió és a Berni Unió végrehajtó bizottságának tagjaiból áll mindaddig, amíg a két végrehajtó bizottság taglétszáma nem nagyobb saját uniójuk taglétszámának egynegyedénél. Amennyiben a végrehajtó bizottság létszáma az egynegyedet meghaladja, a koordinációs bizottságban csak annyi állam vehet részt, amennyi megfelel az egy negyednek. Mi az oka açmak, hogy csak a két nagy unió vesz részt a koordinációs bizottságban? Mint ismeretes, a PUE mellékegyezményeihez csak az az állam csatlakozott a főegyezményhez, a mellékegyezmények tagállamai tehát egyben mind tagjai a PUE-nek is. Közvetve így a mellékegyezmények alapján működő uniók mind képviselve vannak a Párizsi Uniós Egyezmény szerveiben. A PUE alapján létrejött uniók tekintetében ez a megoldás egyelőre kielégítőnek tűnik. Abban az esetben, ha valamelyik unió külön akarja magát képviseltetni a koordinációs bizottságban, a képviselettel a koordinációs bizottság egy tagállamát kell megbízni. A koordinációs bizottságra vonatkozó 8. cikk csak a mellékegyezményeit vette figyelembe, és nem történt gondoskodás arról, mi történik akkor, ha az SZTV nem a PUE alapján létrejött unió igazgatását is ellátja. Ilyen unió elvileg közvetve sem lenne képviselve a koordinációs bizottságban. Így pl. ha az SZTV átveszi a BIRPI-től a növényi unió igazgatását, elvileg ennek az uniónak az érdekeit csak az egyik koordinációs bizottsági tagállamon keresztül lehet képviselni. Igaz, hogy gyakorlatilag a növényi unió jelenlegi és közel jövőben számba jöhető tagállamai mind tagjai a Párizsi Uniós Egyezménynek, ez a helyzet azonban mégsem kielégítő. A legtöbb országban külön szervek hatáskörébe tartozik az ipari szabadalom és a növényi oltalom. Ezekben az országokban problémát okozhat a két terület együttes szakmai képviselete akkor, amikor a hivatalos képviselet ellátása az SZTV-én belül csak az egyik szerv hatáskörébe tartozik. A növényi unió érdekeinek jövőbeni képviselete tehát a koordinációs bizottság jelenlegi összetételében nem megnyugtató. Miután a koordinációs bizottság hatáskörébe tartozik a konferencia költségvetésének és programjának, valamint az Egyezmény szövegének módosítására javaslat előkészítése, rendelkezni kellett arról is, hogy a nem uniós államok is megfelelő képviseletet kapjanak az említett kérdések tárgyalásánál. Ilyen esetekben a nem uniós államok egynegyede a bizottsági tagokat megillető jogkörrel vehetnek részt az üléseken. A Párizsi és Berni Unió a koordinációs bizottságokban is vétójoggal rendelkezik. Ha az állásfoglaláshoz vagy határozathoz szükséges egyszerű többséget el is érték, a bizottság bármely tagja „minősített” szavazást kérhet. Ez abból áll, hogy külön listát készítenek a két unió végrehajtó bizottságának tagállamairól. Minden állam szavazatát fel kell tüntetni mindegyik jegyzéken, amelyeken az állam neve szerepel. Ha tehát az egyik országot beválasztják mind a Párizsi Unió, mind a Berni Unió végrehajtó bizottságába, m'nd a két listába fel kell venni. Ha az így összeszámolt szavazatok alapján nincs meg az egyszerű többség, bármelyik jegyzéken, a javaslat nem tekinthető elfogadottnak. E komplikált rendelkezésnek fő célja az volt, hogy a Világszervezeten belül is meg lehessen őrizni a két nagy unió és ezen keresztül a kisebb uniók teljes függetlenségét. ad. d) Az SZTV-nek titkársága a Nemzetközi Iroda. A Szervezet életében mintegy vezérkar szerepét betöltő és az összes unió tevékenységét átfogó adminisztrációs központ átveszi a BIRPI egész tevékenységét. Jelentősége és súlya a BIRPI-hez viszonyítva sokkal nagyobb, elsősorban annak következtében, hogy a Nemzetközi Irodát irányító főigazgató nemcsak a szervezet legfőbb tisztviselője, hanem egyben a Szervezetet kifelé is képviseli. A főigazgatót a közgyűlés a koordinációs bizottság javaslata alapján nevezi ki meghatározott időre, mely azonban hat évnél rövidebb nem lehet. A kinevezés időtartamát a közgyűlés állapítja meg, de az Egyezmény kifejezetten lehetővé teszi a főigazgató újbóli kinevezését is. A főigazgató és az általa kijelölt tisztviselő szavazati jog nélkül részt vesz a közgyűlés, a konferencia, a koordinációs bizottság vagy bármely más bizottság vagy munkacsoport valamennyi ülésén. A Nemzetközi Iroda tisztviselőit a főigazgató nevezi ki. A helyettes főigazgatók kinevezéséhez a koordinációs bizottság jóváhagyása szükséges. A tisztviselők kiválasztásánál tekintetbe kell venni annak fontosságát is, hogy a tisztviselői kar kiválasztása a lehető legszélesebb földrajzi alapon történjék. A Nemzetközi Iroda tisztviselői általában a tagállamok állampolgárai. A Világszervezet univerzális jellegénél fogva célszerű, ha a munkateljesítmény, a hozzáértés es erkölcsi fedhetetlenség mellett gondot fordítanak arra, hogy minél több tagállam állampolgára kerüljön az Irodához, ezzel is kidomborítva tevékenységének nemzetközi jelle
