Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1970 (75. évfolyam, 1-12. szám)
1970-02-01 / 2. szám
82 SZABADALMI KÖZLÖNY 75. ÉVF. 1970. ÉV 2. szám ban: szabadalmi törvény) rendszerébe illeszti, azoknak a sajátosságoknak a figyelembevételével, amelyek a két jogintézmény eltéréseiből adódnak. Az eljárás alapjául a javaslat az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit jelöli meg. A képviselet, a nyilvántartás, az igazolás és a nyelvhasználat kérdéseit is a szabadalmi törvénnyel egyezően rendezi, azonos indokokból. VIII. FEJEZET Lajstromozási eljárás 26—32. §. 1. A javaslat — a szabadalmi törvényben foglaltakhoz hasonlóan — a lajstromozási eljárásnak csak a leglényegesebb tartalmát határozza meg, az alaki követelmények részletes felsorolását külön rendelkezésre bízza (pl. a bejelentés adatai, mellékletei). E külön rendelkezés az Országos Találmányi Hivatal elnökének hirdetménye, amelyet a Magyar Közlönyben kell kihirdetni. 2. Az elsőbbségre vonatkozó rendelkezések és indokaik lényegében ugyancsak egyezők a szabadalmi törvényben foglaltakkal. 3. A bejelentést az Országos Találmányi Hivatal megvizsgálja alaki és érdemi szempontokból. Az alaki hiányokhoz a javaslat különféle jogkövetkezményeket fűz, bizonyos alaki hiányok a bejelentés elutasításával járnak, mások pótolhatók. A lajstromozás érdemi vizsgálata kiterjed a javaslat 1—3. §-ban foglalt valamennyi, a jelzés oltalomképessége szempontjából jelentős feltételre, továbbá az igényelt elsőbbségre. Lajstromozási akadály esetén a bejelentő a kérelem érdemi elbírálását megelőzően saját álláspontját kifejtheti. 4. A kizárólagos jog alapja a bejelentés. A védjegyhez fűződő jog lényege az, hogy az oltalom alá helyezett, tehát lajstromozott jelzést a védjegyjogosult engedélye nélkül más nem hásználhatja az árujegyzékben feltüntetett árukkal kapcsolatban. A jelzés megváltoztatása, illetőleg az árujegyzék kiterjesztése a jog alapvető változását, lényegében a bejelentéskor fennálló helyzethez képest más, új jog igénylését jelentené. Az eredeti bejelentéssel ez az új tartalmú jogigénylés már nem azonosítható, ezért a javaslat kizárja a védjegy megváltoztatását, illetőleg az árujegyzék kiterjesztését. 5. A lajstromozott védjegy nyilvános meghirdetésére vonatkozó — hatályos jogunkkal egyező — előírás biztosítani kívánja, hogy az esetleges jogsértő lajstromozásáról bárki tudomást szerezhessen, és jogorvoslattal élhessen. IX. FEJEZET Az Országos Találmányi Hivatal eljárása lajstromozott védjeggyel kapcsolatos ügyekben 33—36. §. 1. A megújítási eljárást a javaslat hatályos jogunk erre vonatkozó rendelkezéseihez képest egyszerűsíti. Ennek következtében a védjegylajstrom is áttekinthetőbbé válik. Az egyszerű megújítási eljárások feltétele, hogy a védjegy helyzetében bekövetkezett változásokat — pl. a vállalat nevének változása, árujegyzék korlátozása — a megújítási kérelem előterjesztése előtt rendezzék. 2. A törlés és a használat elmulasztása miatti megszűnés megállapítására irányuló eljárás a védjegyjogosult és a védjegyoltalmat ellenőrző harmadik személy jogvitája. A javaslat a közérdekre való tekintettel lehetőséget ad a hivatalnak az eljárás folytatására akkor is, ha a törlést kérő fél a kérelmet visszavonja. 3. A nemleges megállapítás mindig a megállapítást kérő érdekében áll, ezért a javaslat őt kötelezi a költségek viselésére. X. FEJEZET Bírósági eljárás védjegyügyekben 37—45. §. A javaslat a védjegyügyekkel kapcsolatos bírósági eljárást a szabadalmi törvény erre vonatkozó rendelkezéseivel összhangban rendezi, azonos indokok alapján. Eszerint tehát az Országos Találmányi Hivatal határozata első fokon jogerőre emelkedik és azt a bíróság kérelemre megváltoztathatja. Eltér a javaslat a szabadalmi törvénytől a bíróság összetétele tekintetében annyiban, hogy műszaki szakképzettséggel rendelkező bírák közreműködéséről nem rendelkezik. Ezt az eltérést az indokolja,' hogy a védjegyügyekben a jogkérdések döntők, a szabadalmi ügyekben pedig azok műszaki kérdésekkel fonódnak össze. XI. FEJEZET Védjegyperek 46. §. A javaslat a védjegyperek tekintetében ugyancsak a szabadalmi törvénnyel összhangban rendelkezik. HARMADIK RÉSZ Záró rendelkezések 47. §. A harmadik rész rendelkezései a hatálybalépés, a hatályon kívül helyezés szabályait és a felhatalmazásokat tartalmazzák. A törvény hatálybalépésének idejét a javaslat 1970. július 1-ben határozza meg. A javaslat szükségessé teszi a védjegyekkel kapcsolatos hatályos jogszabályok hatályon kívül helyezését. A javaslat a törvény végrehajtásához szükséges szabályok megállapítására az illetékes minisztereknek felhatalmazást ad. '
