Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1969 (74. évfolyam, 1-12. szám)
1969-01-01 / 1. szám
1. szám SZABADALMI KÖZLÖNY 74. ÉVF. 1969. ÉV 3 további megkezdett oldala után oldalanként 120 forint az illeték. Ha tehát a pótszabadalmi leírás pl. hat oldal, 1740 forint egyszer s mindenkorra az illeték. Ha a pótszabadalom önálló szabadalommá változik át, akkor a törzsszabadalomnak mindenkor esedékes évi illetékét kell megfizetni, tehát pl. a negyedik évben 2000 forintot. f) A találmányi bejelentés vagy szabadalom (pótszabadalom) átruházásának vagy hasznosítási jog átengedésének tudomásulvétele iránt előterjesztett beadvány bejelentésenként, vagy szabadalmanként 1200 forint eljárási illeték alá esik. A fenti eljárási illetéken kívül a C. 43. §-a szerint a bejelentett érték 3 százalékának megfelelő okirati illetéket is le kell róni, amely azonban a C. 43. § (3) bekezdése értelmében megadott szabadalom átruházása esetén 100 forintnál, a bejelentés átruházása esetén pedig 30 forintnál kevesebb nem lehet. A feltaláló a találmányt a bejelentés előtt is átruházhatja természetes vagy jogi személyre. Ilyenkor már a jogutód lesz a bejelentő. A jogutódlási iraton csak okirati illetéket kell leróni, melynek összege — a fentiek figyelembevételével — legkevesebb 30 forint. g) A szabadalmi lajstromban fennálló bármely bejegyzés módosítása vagy a szabadalomról lemondás tudomásulvétele iránti kérelem illetéke 300 forint. Módosítás lehet pl. cégnévváltozás, képviseletváltozás, lakhelyváltozás, képviseleti megbízás adása. h) Aki vagyontalanságát hat hónapnál nem régebben kiállított hatósági bizonyítvánnyal igazolja, annak a bejelentésére és az 1—3. évekre lerovandó illeték befizetésére az OTH. halasztást engedélyezhet. Ha a szabadalom a negyedik évi illeték meg nem fizetése miatt megszűnik, az illetéket nem kell megfizetni. Ugyancsak halasztás engedélyezhető a pótszabadalom illetékének megfizetésére a törzsszabadalom oltalmi díja harmadik évének lejártáig. 2. A szabadalmi illeték lerovásának a módját a C. 106. §-a rendezi. a) Az első évi szabadalmi illetéket és a pótszabadalom illetékét a találmány közzétételét követő két hónap alatt kell megfizetni. E határidő elmulasztása miatt igazolással lehet élni. Az igazolás iránti kérelmet a közzétételi határidő utolsó napjától számított 15 napon belül kell az OTH- nál benyújtani. Természetesen ezen idő alatt a mulasztást is pótolni kell, tehát az első évi illetéket meg kell fizetni. Titkosan kezelt szabadalmi bejelentés esetén az 1. évi illetéket a szabadalom engedélyezése előtt az OTH. által megállapított határidőn belül kell megfizetni (a titkos szabadalmak közzétételre és kinyomtatásra nem kerülnek). b) A második és további évekre járó évi illetékek — az alábbi c) pontban foglalt eset kivételével — évenkint, a szabadalom bejelentési napjának évfordulóján válnak esedékessé és azokat egy hónap alatt pótlékmentesen lehet megfizetni. Ezt követően öt hónapon át az évi illeték havonkint 20 százalékkal emelkedő — 20—40—60—80—100 százalékos — pótlékkal fizethető. Ha tehát pl. a 4. évi illetéket az esedékességtől számított hatodik hónapban fizetik meg, akkor 2000 forint illetéket és ennek 100 százalékos pótlékát, vagyis összesen 4000 forintot kell fizetni. Ha az illetéket és ennek a pótlékát a hatodik hónap utolsó napjáig (az utolsó nap 24. órájáig) nem fizetik be (nem adják fel postán), a szabadalom a szabadalmi törvény 19. § 3. pontja értelmében megszűnik és többé érvénybe nem helyezhető. A második és további évi illetékek befizetésének elmulasztása miatt ugyanis igazolással nem lehet élni. c) Ha az OTH. a szabadalmat olyan időben engedélyezi, amikor már pl. a második, esetleg harmadik, vagy további évi illeték is esedékessé vált, az ezekre járó évi illetéket a szabadalmat engedélyező végzés kézbesítését követő naptól számított egy hónapon belül pótlékmentesen, a további 'öt hónapon belül pedig a b) pont alatt említett pótlékokkal együtt kell megfizetni. A fizetés elmulasztása szintén azzal a következménnyel jár, hogy a szabadalom érvényét .veszti. d) Az évi illetéket az Országos Találmányi Hivatal 150.714 számú „Külön díjak letéti számla, Budapest’’ elnevezésű MNB-számlájára kell befizetni. Az így befizetett illetéket a Hivatal havonta egyszer a Fővárosi Illetékkiszabási Hivatal 649.950—70. számú illetékbeszedési számlájára utalja át. 3. Az elsőbbségi okiratok illetékkkötelezettsége tekintetében a C. 4. § (3) bekezdésének rendelkezései irányadók. Az elsőbbségi'okiraton (ez alatt azt az okiratot kell érteni, amely bizonyítja, hogy a találmányt a szabadalom engedélyezése céljából külföldön már bejelentették vagy oltalmat élvező kiállításon kiállították (a C. 60. §. b.) pontja szerint 10 forintos általános tételű okirati illetéket kell leróni. II. VÉDJEGYILLETÉKEK A védjegy illetékéről a C. 107. §-a az alábbiak szerint rendelkezik: A védjegy lajstromozása, átírása és megújítása iránti kérvény védjegyenként 1200 forint, a védjegylajstromban fennálló bejegyzés egyéb módosítása iránti kérvény védjegyenként 300 forint illeték alá esik. Együttes védjegy; esetén az illeték a fenti illetékek ötszöröse. Ha a lajstromozni kért áruk jegyzéke húsz szónál több, a kérvényen az arra járó illetéken felül az árujegyzék: minden további szava után 60 forint illetéket kell leróni, így pl. ötven szót tartalmazó árujegyzékkel bejelentett védjegy után 3000 (1200 + 1800) forint illeték jár. A védjegy törlése iránti kérvény illetéke 200 forint, III. AZ IPARI MINTA ÉS A SZERZŐI JOG ILLETÉKE A C. 108. §-a szerint a) Az ipari minta lajstromozása iránti beadvány illetéke ha az oltalmat egy évre igénylik 300 forint ha az oltalmat két évre igénylik 600 forint ha az oltalmat három évre igénylik 900 forint. b) Az ipari minta átruházásának vagy a hasznosítási jog átengedésének tudomásulvétele iránt előterjesztett beadvány illetéke ipari mintánként 600 forint. c) A mintalajstromban fennálló bármely bejegyzés módosítása iránti kérelem illetéke 200 forint. d) A szerzői jog beiktatása iránt előterjesztett kérelem illetéke 300 forint, a szerzői jog beiktatásáról szóló hiteles kivonat ugyancsak 300 forint illeték alá esik. IV. AZ IPARJOGVÉDELMI ELJÁRÁS ILLETÉKÉRE VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK A C. 109. §-a szerint: a) az OTH-hoz benyújtott minden beadvány, a hozott határozat vagy kiadvány — a C. 105—108. §-aiban felsorolt eseteket kivéve — illetékmentes. b) Az iparjogvédelmi eljárási illeték alól — egyes szabadalmi illetékek halasztására (lásd: I. 1 h. pontot) vonatkozó kedvezményen kívül — kereseti, jövedelmi és vagyoni viszonyok alapján sem mentességnek (C. 12. §), sem kedvezménynek nincsen helye. c) A C. 105—108. §-ok alapján lerovandó illetékékre a külön jogszabályokban biztosított illetékkedvezmény, az illetékmentesség és illetékátalány nem vonatkozik, kivéve a Magyar Állam, mint a szabadalon közvetlen jogosultja részére biztosított azt a kedvezményt, hogy évi illetéket nem fizet. Ez a rendelkezés azt jelenti, hogy azok a szervek [pl. állami (tanácsi) költségvetési szervek, állami (tanácsi) vállalatok, társadalmi szervezetek és ezek vállalati, amelyek a C. 11. §-a értelmében illetékmentességben részesülnek, vagy pl. egyes szövetkezetek, amelyek külön jogszabály alapján illetékátalányt fizetnek, a szabadalom engedélyezési, védjegy és ipari minta lajstromozási eljárásban az eljárási illetéket kötelesek megfizetni.
