Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1969 (74. évfolyam, 1-12. szám)
1969-01-01 / 1. szám
'4 SZABADALMI KÖZLÖNY 74. ÉVF. 1969. ÉV 1. szám A Magyar Állam — a korábbi felajánlásos rendszerben — a feltaláló felajánlása folytán, mint annak jogutóda szerzett közvetlen jogosultságot a szabadalomra. A Magyar Állam most is válhat szabadalom jogosultjává, pl. átruházás útján. Az előbbiek szerint ilyen szabadalmak után nem kell évi illetéket fizetni. d) A C. 105—108. §-ai alapján lerovandó illetékek az iparjogvédelmi jogszabályokban megállapított díjakat is magukban foglalják, ezért mindazokban az esetekben, amelyekben a jogszabályok a díjak meg nem fizetéséhez jogkövetkezményeket fűznek, díjak helyett a С.-ben megállapított illetéket kell érteni. V. A BÍRÓSÁGOK ELŐTTI ELJÁRÁSOK ILLETÉKE ÉS A JOGORVOSLATI ILLETÉK A szabadalom engedélyezése, a védjegy- és ipari minta lajstromozása iránti ügyekben első fokon az OTH., másodfokon a Budapesti Fővárosi Bíróság, az úgynevezett iparjogvédelmi perekben (pl. szabadalom megsemmisítése, védjegy törlése, ipari minta lajstromozásának hatálytalanítása) pedig első fokon a Budapesti Fővárosi Bíróság, másodfokon a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága jár el. Az OTH. előtti eljárás illetékére vonatkozó legfontosabb tudnivalókat az I—IV. alattiak tartalmazzák. A bíróság előtti eljárás illetéke tekintetében a C. 138. §-ának rendelkezését kell alapul venni. E szerint: Szabadalommal, védjeggyel és mintaoltalommal kapcsolatos peres eljárásban a C.-nak a peres eljárásra, a bíróság előtti engedélyezési eljárásban pedig a C.-nak a nem peres eljárásokra irányadó rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a per vagy eljárás értéke szabadalmi ügyekben 10 000 forint, védjegy ügyekben 5000 forint, mintaoltalmi ügyekben pedig 3000 forint. A ;fenti rendelkezés értelmében: a) az OTH. által hozott első fokú végzések elleni fellebbezés esetében a C. 120. § (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni, mely szerint az érték minden megkezdett 1000 forintja után 15 forint, tehát — találmányi bejelentésnél 150 forint — védjegybejelentésnél 75 forint — ipari minta bejelentésnél 45 forint fellebbezési illetéket kell leróni. b) a Budapesti Fővárosi Bíróságon — az említett — első fokú eljárásban előterjesztett keresetekben a C. 116. § (1) bek. a) pontjában említett 6 százalékos, tehát — szabadalommal kapcsolatos perben 600 forint — védjeggyel kapcsolatos perben 300 forint — ipari mintával kapcsolatos perben 180 forint illetéket kell leróni; c) a Budapesti Fővárosi Bíróság által hozott ítélet elleni fellebbezés esetében a C. 120. § (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni, amely az érték minden megkezdett 1000 forintja után 30 forint, tehát — szabadalomnál 300 forint — védjegynél 150 forint — ipari mintánál 90 forint fellebbezési illetéket kell leróni. VI. VEGYES 1. Ha az ügyfél az OTH. előtti iparjogvédelmi ügyekben nem személyesen jár el, hanem magát ügyvéddel vagy szabadalmi ügyvivővel [szabadalmi ügyekben különös meghatalmazással ellátott személy is (szabadalmi törvény 15. §)] képviselteti, beadványához meghatalmazást köteles csatolni. A meghatalmazás illetéke a C. 55. § (1) bek. b) pontja szerint 20 forint. 2. Ha az ipari tulajdonjogokra vonatkozó szerződésben szereplő felek egyike a C. 11. §-a értelmében illetékmentességet élvez [állami (tanácsi) szerv, állami (tanácsi) vállalat, mezőgazdasági termelőszövetkezet stb.], a C. 43. § (1) bek. a) pontja, illetőleg a (3) bekezdés szerint okirati illetéket a szerződés (nyilatkozat) után leróni nem kell, eljárási illetéket azonban igen. 3. a) Az OTH. által készített teljes vagy kivonatos, hitelesített vagy hitelesítetlen másolat illetéke az első oldal után 25 forint, minden további megkezdett oldal után magyar nyelvű másolat esetében 5 forint, idegen nyelvű másolat esetében 10 forint [C. 87. § (1) bek.]. b) Az ügyfél által készített másolat (kivonat) vagy fordítás első oldala után 15 forint, minden további megkezdett oldala után magyar nyelvű másolat (kivonat) esetében 3 forint, idegen nyelvű másolat (kivonat) esetében 6 forint a hitelesítés illetéke [C. 90. § (1) bek. a) pontja]. 4. Ha az OTH előtti eljárásban az ügyfél az illetéket nem vagy nem kellő mértékben rótta le, az OTH. az ügyfelet vagy a hiány pótlására hívja fel, vagy pedig a C. 190. §-a értelmében a C. 185. § (1) bek. a) pontja szerinti 100 százalékos felemelt illeték kiszabására leletet készít. a) Az OTH. hiánypótlásra hívja fel az ügyfelet — nem teljesítés esetén beálló következményekre való figyelmeztetés mellett —, ha — a találmányi szabadalom (pótszabadalom) engedélyezése iránti bejelentésen a 800 forint; — a szabadalmi leírás módosítását kérő első beadványon a 240 forint, illetve minden további kérelem esetén kérelmenként a 400 forint; — szabadalomról lemondás tudomásulvétele iránti beadványon a 300 forint; — a találmányi bejelentés vagy szabadalom (pótszabadalom) átruházásának vagy hasznosítási jog átengedésének tudomásulvétele iránti beadványon az 1200 forint; — a védjegy lajstromozása és megújítása iránt előterjesztett kérvényen az 1200 forint; — az ipari minta lajstromozása iránt előterjesztett kérelmen a 300, 600, illetőleg 900 forint; — az ipari minta átruházásának vagy a hasznosítási jog átengedésének tudomásulvétele iránti kérelem 600 forint illetéket nem rótták le. b) Az OTH. hivatalos leletet készít, ha — a szabadalomengedélyezési eljárásban benyújtott első halasztási kérelmen a 240 forint, illetve minden további kérelem esetén kérelmenként 400 forint; — a szabadalmi lajstromban fennálló bármely bejegy-' zés módosítása iránti kérelmen a 300 forint; —: a védjegy átírása iránti kérelmen az 1200 forint; — a védjegylajstromban fennálló bejegyzés egyéb mó-j dosítása iránti kérelmen a 300 forint; — a védjegy törlése iránti kérelmen a 200 forint; — az ipari mintalajstromban fennálló bármely be-' jegyzés módosítása iránti kérelmen a 200 forint; — a szerzői jogi eljárásban, ha a szerzői jog beiktatása iránti kérelmen a 300 forint; — a meghatalmazáson а 20 forint; — az elsőbbségi okiraton vagy származási bizcnyítvá-' nyon a 10 forint; — az átruházási okiraton, illetőleg a hasznosítási jcg átengedése iránti okiraton az okirati illetéket nem rótták le. VII. HATÁLYBALÉPÉS A R. 2. §-a szerint a R. 1969. január 1. napján — a 105. § (2) bekezdésére vonatkozó rendelkezése (évi illetékek lásd: I. 1/b. pont alatt) pedig 1969. február 1. napján —• lép hatályba. A hatálybalépés után lerovásra kerülő illetékekre — tekintet nélkül azok esedékességére — a R. rendelkezéseit kell alkalmazni. E rendelkezés alapján a) az 1969. évi január hó 1. napja előtt beérkezett minden illetékköteles beadványon az új összegű illetéket kell leróni, ha az illetéket a beadvány beadásakor egyáltalán nem vagy nem kellő mértékben rótták le és az illetékhiány pótlására 19S9. évi január hó 1. napja után kerül sor; b) a szabadalom évi illetékét 1969. évi február hó 1. napja után az új illetékösszegben kell megfizetni (esetleg pótlékkal) akkor is, ha az illeték ezt megelőzően vált esedékessé. T
