Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1967 (72. évfolyam, 1-12. szám)
1967-01-01 / 1. szám
2 SZABADALMI KÖZLÖNY 72. ÉVF. 1967. EV 1. szám. lül szűnik meg. Sok esetben ugyanis bizonyos idő eltelte után a bejelentő már nem érdekelt szabadalmának fenntartásában, mert a fejlődés túlhaladta annak színvonalát. Hollandiában tehát elhatározták, hogy 7 évig nem vizsgálják a benyújtott bejelentések újdonságát és szabadalmazhatóságát, csak külön kérelemre. Amennyiben 7 éven belül ilyen kérelem nem érkezik, a bejelentést megszűntnek tekintik. A kérelem bármikor benyújtható, a bejelentéssel egyidejűleg is. Ha kérelmet nyújtanak be, a szokásos eljárást (teljes vizsgálat) folytatják le, aminek eredményétől függően vagy szabadalmat engedélyeznek a bejelentésre, vagy elutasítják azt. A bejelentés mellékleteibe (leírás, rajzok, igénypontok) 18 hónappal a bejelentés után mindenki betekinthet-: e rendelkezés célja, hogy titkos szabadalmak ne fenyegessék az ipari tevékenységet folytatókat. Mivel a bejelentések harmadik személyekre nézve azt a veszélyt tartalmazzák, hogy azok szabadalombitorlást követnek el, a teljes vizsgálatra irányuló kérelmet harmadik személyek is beterjeszthetik. A vizsgálat és a bejelentés után fizetendő fenntartási illetéket olyan megfelelő fékezőerőnek tekintik, ami a bejelentőket meggondolásra készteti abban a vonatkozásban, hogy egyrészt tegyenek-e bejelentést, másrészt hogy kérjék-e a teljes vizsgálat lefolytatását. A rendszer bevezetése óta három év telt el; végleges értékelést csak 1971-ben lehet majd adni. Előzetes becslések szerint a bejelentések 40%-ára kérnek csak vizsgálatot, ami 60%-os csökkenést eredményezne. A halasztott vizsgálat témájához kapcsolódott Dr. J. Hemmerlingnek, az NDK találmányi hivatala elnökének a hozzászólása, melynek során az NDK-ban 1963-ban bevezetett új vizsgálati eljárást ismertette részletesen. Dr. J. Hemmerling is abból a tényből indult ki, hogy évről-évre növekszik a találmányi bejelentések száma, valamint a műszaki irodalom mennyisége. A bejelentések vizsgálata lényegében változatlan feltételek között történik, így a bejelentések számának növekedése a találmányi hivatalokban oda hat, hogy a nem vizsgált bejelentések mennyisége nő. Ezzel egyidejűleg azonban a teljes vizsgálati idő is meghosszabbodik, azaz, valamely találmány bejelentésétől a megadásig terjedő idő mindig hosszabb és hosszabb lesz, a megadott szabadalmak nyilvánosságra hozatalának időpontja mindinkább kitolódik. Az NDK találmányi hivatala ebben a helyzetben azt a feladatot tűzte maga elé, hogy olyan vizsgálati feltételeket teremtsen, melyek meggátolják a vizsgálatlan bejelentések számának további növekedését. Ezen felül az alábbi társadalmi igényeket is tekintetbe kellett venni: — a közvélemény időben való tájékoztatása a szabadalmak meghatározta legújabb műszaki színvonalról; — mielőbbi tájékoztatás harmadik személyek szabadalmakból származó lehetséges igényeiről; — a nyilvánosság bevonása a szabadalmak technika állásának megfelelő elhatárolásába. E feladatot a hagyományos vizsgálati módszerekkel nem lehetett megoldani. Bár figyelemreméltó erőfeszítéseket tesznek a szabadalmi irodalom gépi dokumentációs vizsgálatának kifejlesztésében, azonban a szükséges előfeltételek megteremtése és a vizsgálat munkájának ezúton való csökkentése csak évek múlva várható. A felszólaló rámutatott arra, hogy a vizsgálóhelyek számának növelése sem adja a probléma megoldását, mert egyrészt a legtöbb országban nem áll rendelkezésre elegendő számú megfelelően képzett szakember, másrészt mivel a bejelentések száma előreláthatóan a jövőben is állandóan növekedni fog, a vizsgálóhelyek számának növelése ideiglenes megoldást jelentene csupán. A megoldás az lehet, ha a találmányi bejelentések újdonságvizsgálatát nem azonnal hajtják végre, hanem elhalasztják. Az így közzétett bejelentés ideiglenes oltalmat élvez. Az oltalmi feltételekre vonatkozó teljes vizsgálatot utólag, rendszerint külön kérelemre foganatosítják. A vizsgálat elhalasztásától azt várják, hogy a bejelentések jelentős részét harmadik személyek ellenvetései következtében, illetve a találmány erkölcsi kopása miatt elejtik, s ilymódon az elvégzendő vizsgálatok mennyisége csökkenni fog. E vizsgálati eljárás előnye a hivatal tehermentesítésé-’ ben, valamint a nyilvánosságnak a legújabb tudományos — műszaki eredményekről való mielőbbi tájékoztatásában mutatkozik meg. A halasztott vizsgálati eljárással szemben különböző fenntartásokkal találkozhatunk a szakirodalomban; ezek lényegében az alábbi fő ellenvetésekben foglalhatók össze: — a találmányok újdonságvizsgálat nélküli közzététele a papírmunka megnövekedéséhez vezet; — a találmányi bejelentések ideiglenes oltalommal történő közzététele, illetve szabadalmak megadása formális vizsgálat alapján csökkenti az oltalmi jog értékét; — a későbbi újdonságvizsgálat következtében nő a jogbizonytalanság; — a vizsgálati eljárás feladatait az iparra hárítják át. Az NDK találmányi hivatalának nézete szerint ezen ellenvetések nem helytállóak az alábbi okokból: 1. A közvélemény tájékoztatásának igénye olyan találmányokra vonatkozólag is fennáll, melyek a legkülönbözőbb okok miatt nem kapnak szabadalmat, s a nyilvánosság előtt ez ideig ismeretlenek maradtak. Egyébként pl. a bejelentési szabályok kifejezetten biztosítékot nyújtanak abban a vonatkozásban, hogy a gyors közzétételt éppenséggel nem publikációs eszközként alkalmazzák. 2. A vizsgálatlan bejelentések számának állandó növekedése a találmányi hivatalokban oda vezetett, hogy a vizsgáló szervek a rájuk háruló terhelés fokozódásából következően egy találmány szabadalmazhatóságával szemben egyre alacsonyabb követelményeket támasztanak. Így a megadott szabadalmak értéke állandóan csökken. Ezzel szemben a halasztott vizsgálat éles határt von egyfelől a nem vizsgált, másfelől az igen gondosan vizsgált bejelentések között. 3. A szabadalmazhatósággal szemben támasztott követelmények csökkenése egyre növeli a szabadalomtulaj dononosok kockázatát. E kockázat nagyobbnak tűnik, mint egy nem vizsgált találmányé. A halasztott, azonban igen alapos vizsgálat jelentősen megnöveli a jogbiztonságot egy előbbiek szerinti, csökkent értékű vizsgálattal összehasonlítva. 4. Ha az érdekei úgy kívánják (pl. megsemmisítési eljárás esetén) az ipar egyébként is végrehajtja az utólagos vizsgálatot, mégha a teljes vizsgálat már meg is történt. A figyelemmel kísérendő, s ez esetben vizsgálatlan találmányok bizonyos növekedése elfogadhatónak látszik, ha harmadik személyeknek rendszeresen módjuk nyílik nagyobb költségráfordítás nélkül hozzávetőleges értékelést eszközölniök; ilymódon megállapíthatják, hogy az utóla
