Szabadalmi Közlöny, 1961 (66. évfolyam, 1-12. szám)
1961-12-01 / 12. szám
12. szám SZABADALMI KÖZLÖNY 66. ÉVF. 1961. ÉV 341 kezdett oldala után oldalanként 20,— Ft illetéket kell fizetni. Minden megkezdett és legfeljebb 30 sort tartalmazó leírás egy oldalnak, a 210 X 297 mm-es A/4-es rajzlap pedig 2 oldalnak számít. Az illetéket a Magyar Nemzeti Bank MT Orsz. Találmányi Hiv. külön díjak 150.714— 70 let. számlájára kell fizetni. Az első évi illeték tehát nemcsak a 100,— Ft, hanem az említett oldalszám után esedékes öszszeg is. Tehát, ha pl. a leírás 30 oldalas és 4 db A/4-es rajzot is csatolnak, akkor 100,— Ft -j+ 500 -j- 160 = 760.— Ft az első évi illeték, vagyis a 100,— Ft-on felüli 660,— Ft is olyan illetéknek tekintendő, amely befizetésének elmulasztása esetén az OTH a bejelentést visszavontnak tekinti [1932 :XVII. tv. 10. § (7) bek.]. Az első évi illeték összegét az ОТЙ a közzétételt elrendelő végzésben közli a bejelentővel. Az első évi illetéket a találmány közzététele napját követő 2 hónap alatt kell megfizetni [R. 2. § (1) bek.]. Az első évi illeték fizetési határidejének elmulasztása miatt igazolással lehet élni (150.400/ 1932. KM sz. rendelet 12. §). Az igazolás iránti kérelmet a közzétételi határidő utolsó napjától szállított 15 napon belül kell az OTH-nál benyújtani. Természetesen ezen idő alatt a mulasztást is pótolni kel.1, tehát az első évi illetéket meg kell fizetni [Pp. 107. § (3) bek.]. b) A második évben 200,—Ft a harmadik évben 300,—Ft a negyedig évben 400,—Ft az ötödik évben 500,—Ft a hatodik évben 600,—Ft a hetedik évben 700,—Ft a nyolcadik évben 800,—Ft a kilencedik évben 900,—Ft a tizedik évben 1000,—Ft a tizenegyedik évben 1200,—Ft a tizenkettedik évben 1400,—Ft a tizenharmadik évben 1600,—Ft a tizennegyedik évben 1800,—Ft a tizenötödik évben 2000,—Ft a tizenhatodik évben 2300,—Ft a tizenhetedik évben 2600,—Ft a tizennyolcadik évben 2900,—Ft a tizenkilencedik évben 3200,—Ft a huszadik évben 3500,—Ft illetéket kell a szabadalom fenntartására fizetni. Ha az oltalom a 20 évet meghaladja (háborús meghosszabbítás), az évi illeték 1000,—=- Ft. A második és a további évi illetékek esedékessége minden évben a szabadalom bejelentése napjának évfordulója. Az évi illetéket az esedékesség napjától számított egy hónapon belül pótlékmentesen lehet megfizetni. Ha az illetéket a második hónapban fizetik meg, 20%-os pótlékot, a harmadik hónapban 40%-os, a negyedik hónapban 60%-os, az ötödik hónapban 80%-os és a hatodik hónapban 100%-os pótlékot kell fizetni. Ha tehát pl. a harmadik évi illetéket a hatodik hónapban fizetik, akkor 300,— Ft illetéket és 300,— Ft pótlékot kell megfizetni. Az illetékpótlék egy tekintet alá esik az illetékkel, tehát fizetésének elmulasztása ugyanazon jogkövetkezményekkel jár, mint az illetéké. A második és az ezt követő évekre járó illetéket csak a szabadalmat engedélyező végzés kézbesítése után kell megfizetni. Ha az engedélyező végzés kézbesítése előtt akár a második, akár több évi illeték már esedékessé vált (pl. az eljárás valamilyen okból elhúzódott és a szabadalmat mondjuk a bejelentést követő harmadik évben adták meg), az összes esedékessé vált illetéket az engedélyező végzés kézbesítését követő 1 hónapon belül pótlékmentesen, illetőleg további 5 hónapon belül az említett 20— 100%-os pótlékkal kell megfizetni. Amennyiben valaki az évi illetékre részfizetést eszközölt, pl. a harmadik évre 200,— Ft-ot fizetett és a hátralékos 100,— Ft-ot a negyedik hónapban kívánja fizetni, akkor nem a hátraléknak a 60%-át, hanem a teljes évi illetéknek a 60%-át, tehát 100,— Ft -f 180,— Ft = 280,— Ft-ot kell megfizetnie. Ez talán különös egyesek előtt, de a jogelv az, hogy mindaddig, amíg a teljes illeték befizetve nincs, addig joghatályos fizetés nem történt és így a pótlékokat az esedékes teljes illeték után kell számítani. Ha valaki a második vagy a további évi illetéket az esedékesség napjától számított 6 hónapon belül — a hatodik hónapban 100%-os pótlékkal együtt — nem fizeti meg, a szabadalom a Szabadalmi Törvény (a továbbiakban Szt.) 19. § 3. pontja értelmében megszűnik. Kénytelenek voltunk ezt a rendelkezést hangsúlyozva említeni. A szabadalomtulajdonosok zöme ugyanis abban a hiszemben van, hogy az OTH szünteti meg a szabadalmat. Ennek következtében, amikor az OTH a megszűnés tényét végzésben közli velük, kérelemmel fordulnak az OTH-hoz, hogy a szabadalmat helyezze újra érvénybe. A legkülönbözőbb indokokat hozzák fel mulasztásuk igazolására. Ennek pedig semmi értelme. A szabadalmat nem az OTH szünteti meg, hanem a szabadalomtulajdonos jogvesztő mulasztása. A törvény csak az első évi illeték fizetésének elmulasztása miatt enged igazolást, a második és további évi illetéknél történt mulasztásnál nem. Tehát teljesen fölösleges a szabadalom e címen történő megszűnése esetén igazolási kérelmet benyújtani, mert az nem megengedett, illetőleg kérni a szabadalom újra érvénybehelyezését, mert az OTH-пак erre joga nincs. Az OTH csak megállapítja a megszűnés iényét, az ellen jogorvoslatnak vagy igazolásnak -helye nincs. A szabadalom a törvény erejénél fogva szűnt meg, azt feléleszteni nem lehet. c) Az elsőbbségi okiratok illetékkötelezettsége tekintetében a C. 23. § (7) békezdésének rendelkezései az irányadók. Ennek értelmében az elsőbbségi okiraton (ez alatt azt az okiratot kell
