Szabadalmi Közlöny, 1961 (66. évfolyam, 1-12. szám)
1961-12-01 / 12. szám
342 SZABADALMI KÖZLÖNY 66. ÉVF. 1961. ÉV 12. szám érteni, amely bizonyítja, hogy a találmányt a szabadalom engedélyezése céljából külföldön már bejelentették) 10,— Ft általános tételű okirati illetéket [21/1957. (VI. 2) PM sz. rendelet 3. §] kell leróni. Az OTH részéről kiadott elsőbbségi okiratok illetékkötelesek. A másolat, kivonat, illetőleg hitelesítés illetéke eltérő attól függően, hogy a másolatot az OTH készíti vagy pedig az OTH a magánfél által (ebből a szempontból az állami vállalatok is magánfeleknek tekintendők) már elkészített másolatot csupán hitelesíti. Ezek szerint: — bíróság, más hatóság, hivatalos személy közintézmény, vagy közjegyző által készített teljes vagy kivonatos, hitelesített vagy hitelesítetlen másolat, amennyiben illetékéről külön rendelkezés nincs, az első oldal után 25,-— Ft, minden további megkezdett oldal után magyar nyelvű másolatnál 5,— Ft, idegen nyelvű másolatnál 10,— Ft illeték alá esik [1/1959. (I. 6.) PM sz. rend. 4. §], — a magánfél által készített másolat (kivonat) vagy fordítás első oldala után 15,— Ft, minden további megkezdett oldala után magyar nyelvű másolatnál (kivonatnál) 3,— Ft, idegen nyelvű másolatnál (kivonatnál) 6,— Ft illetéket kell leróni [21/1957. (VI. 2.) PM sz. rendelet 10. § (5) bek.]. d) Pótszabadalom engedélyezése iránti kérelem bejelentése esetén a bejelentési illeték szintén 110,— Ft. A pótszabadalom fenntartásáért nem évi, hanem egyszeri illetéket kell fizetni a bejelentés közzététele alatt. Ennek összege 300,— Ft + nyomdaköltség, amelyet az OTH szintén mint illetéket állapít meg. Ha a pótszabadalom a törzsszabadalom helyébe lép — tehát önállóvá válik — akkor a törzsszabadalomra esedékes évi illetékét kell fizetni és a továbbiakban a pótszabadalmat illetékfizetés szempontjából a törzsszabadalommal azonos elbírálásban kell részesíteni. A pótszabadalom engedélyezése iránti eljárásban a módosítási kérelem és a halasztási kérelmek illetéke ugyanaz, mint a törzsszabadalomengedélyezési eljárásban. B)/ V éó jegyilletékek A védjegyoltalom megszerzésével és fenntartásával kapcsolatos illetékek lényegesen egyszerűbbek a szabadalmi illetéknél, amint az OTH előtti eljárás is egyszerűbb. A védjegyoltalom megszerzése vagy megújítása esetén külön fenntartási illetéket nem kell fizetni, mert a lajstromozási vagy megújítási kérelmen lerótt illeték ezt is magában foglalja. A halasztási kérelem — amennyiben ilyenre egyáltalán sor kerül — nem illetékköteles. 1. A védjegy lajstromozásai, átírása és -megújítása iránti kérvény védjegyenként 200,— Ft. Ha egy kérvényben több védjegy lajstromozását, átírását vagy megújítását kérik, akkor annyiszor 200,—■ Ft eljárási illetéket kell illetékbélyegben leróni a kérelmen, ahány védjegyről van szó. 2. A védjegylajstromban az 1. alattiakon kívül más módosításokra is szükség lehet. Ilyenek: cégnévváltozás, képviselő változás, telephelyváltozás, árukorlátozás. Ezek bejegyzése iránti kérelem illetéke — szintén védjegyenként — 50,— Ft. 3. Az együttes védjegy lajstromozása, átírása, megújítása és egyéb módosítása iránti kérvény illetéke az 1. és 2. alatt említett illetékek ötszörösének megfelelő illeték alá esik. Együttes (kollektív) védjegyek (1921: XXII. tv.) alatt olyan védjegyeket értünk, melyeket ipari célú jogképes egyesülések (tehát pl. az állam, államigazgatási szervek, trösztök) jelentenek be és amelyeket tagjaik saját vállalataik áruinak megjelölésére használni jogosultak. 4. A védjegy bejelentéskor — többek között — árujegyzéket kell csatolni abban az esetben, ha a védjeggyel védeni kívánt áru megjelölésére tíznél több árunevet kívánnak használni. Ha a lajstromozni kért áruk jegyzéke 50 szót meghalad, a kérvényen az arra járó illetéken (1. és 3. pont) felül az árujegyzék minden további szava után 10,— Ft illetéket kell leróni. 5. Érdekek fűződhetnek ahhoz, hogy a lajstromozott védjegyet az oltalmi idő lejárta előtt a védjegylajstromból töröljék. Az erre irányuló kérelem illetéke 25,— Ft. 6. A teljesség kedvéért beszélnünk kell a nemzetközi védjegybejegyzés illetékeiről. Mielőtt a gyári vagy kereskedelmi védjegyek nemzetközi .lajstromozására vonatkozó 1891. évi április hó 14-én kelt madridi megállapodás létrejött (Magyarország ehhez csatlakozott az 1909. I. 1-én életbelépett 1908 :LV. tv-vel) a védjegyoltalmat külföldön minden egyes külállamban külön-külön kellett bejelenteni. Az egyezmény óta egyetlen bejelentéssel lehet kérni a védelmet mindazon államokban, amelyek az egyezményhez csatlakoztak. A bejelentést az Unió Nemzetközi Irodájánál kell megtenni, amely 1961. V. 17-én a székhelyét Bernből Genfbe tette át. Ha valamely magyar vállalat nemzetközi védjegyet kíván megszerezni, az erre vonatkozó bejelentést az OTH-hoz nyújtja be. A kérelmen 10,— Ft általános tételű okirati illetéket kell leróni. A nemzetközi védjegybejelentést a Danubia Szabadalmi Iroda bonyolítja le. A nemzetközi lajstromozásért — a hazai illetékeken felül — nemzetközi illetéket kell fizetni. A nemzetközi illetéket svájci frankban kell átutalni a Nemzetközi Irodának. Az átutalást a bejelentéssel egy időben a Danubia Szabadalmi Iroda eszközli. Az illetékek a következők: I
