Szabadalmi Közlöny, 1933 (38. évfolyam, 1-24. szám)
1933-02-01 / 3. szám
S szám. SZABADALMI KÖZLÖNY ii A felfolyamodás során előterjesztett egyetlen igénypont tárgyára tehát a szabadalmat az újdonság hiánya miatt meg kellett tagadni. A bírói osztály a felfolyamodást nyilvános előadás alapján intézte el, mert a felfolyamodási eljárásban olyan új bizonyítási indítvány, amely a szóbeli tárgyalás szükségességének megállapítására alapul szolgálhatott volna (81588/1914. K. M. rend. 46. §. 2. bek.) felek részéről nem terjesztetett elő. 4. Szóbeli közlés útján az 1895:XXXVI1. t.-c. .5. §. 2. bekezdésében említett jogtalan eltulajdonítás nem is jöhet létre. (A szab. bíróság bej. és bírói osztály határozataiból a D. 3883. alapszámú ügyben.) I. A bejelentési osztály határozatából: A M. Kir. Szabadalmi Bíróság bejelentési osztálya a (felszólalásnak helyt nem ad és a be jelentés tárgyát képező találmányra a szabadalmat megadja. Indokolásból : A Bíróság abban a körülményben, hogy bejelentő a bejelentésében nem tett nyilatkozatot arra vonatkozólag, hogy a bejelentés tárgyát mint jogutód és nem mint feltaláló jelentette be szabadalmazására nem látott az 1895:XXXVII. t.-c. 5. §. első bekezdése szerint szabadalmazást gátló okot azért, mert egyrészt, a.............ez. nyilatkozatához csatolt szabályszerű jogutódlási irattal a szabadat mazás kérdésében hozandó érdemi Tiatároznt előtt igazolta a jogutódi mivoltát, másrészt, mivel a Bíróság nem talált adatot annak a feltevésnek a kellő alátámasztásához, hogy bejelentő rosszhiszemű volt akkor, amikor a bejelentési kérvényében a jogutódi minőséget elhallgatta. Figyelembe vette a Bíróság e tekintetben a felszólalónak azt a — felszólalási tárgyaláson elhangzott — kijelentését is, amely szerint a bejelentőt maga a felszólaló is jóhiszemű birtoklónak tartja, továbbá azt a körülményt, hogy a jogelőd N. N. feltalálói mivoltát a bejelentés tárgyával azonos tárgyú, de a bejelentésnél csaknem három évvel korábban tett, .... alapszámú bejelentése igazolja. Ezek után vizsgálta a Bíróság a felszólalónak az 1895. XXXVII. t.-c. 5. §. második bekezdésére vonatkozó állításait. Felszólaló a felszólalásában, majd az ezt kiegészítő..........ikt. sz. beadványában azt állította, hogy bejelentő a bejelentése tárgyát X. \ . közvetítésével az ő rajzaiból és magyarázataiból vette. Azt az К.-féle rajzot, amellyel állítása szerint a bejelentés 1. igénypontjának a tárgyat az 1921. évben, az S. melletti G. majorban X. Y. megismertette, a .... . ikt. sz. iratához fényk épmásol a than csatolta is. A felszólalás szóbeli tárgyalásán azt a további állítást tette a felszólaló, hogy a fenti közlésnél — úgyszintén egy .... évben történt közlésnél — jelen Amit a bejelentő jogelődje: N. N. is. A Bíróság az Ti.-féle rajzról megállapította, hogy az az 1. igénypontban meghatározott szerkezet ismertetéséire nem elegendő és nem alkalmas. E rajznak felhívott 2., 19. ábrái ugyanis egyegy kúpkerekes áttételi szerkezetet mutatnak, azonban függetlenül minden speciális alkalmazástól. Miután pedig e szerkezeti elemnek a bejelentés szerinti speciális alkalmazásában maga a felszólaló is találmányt lát, azokat az adatokat, amelyek a bejelentés 1. igénypontjában igényelt találmányt, mint konkrét szerkezetet meghatározzák az Ii.-féle rajzira tett előző megállapítás után felszólalónak csakis az állított szóbeli közlései tártaimazhatták, E szóbeli közlések tényének és tartalmának a bizonyítását azonban mellőzte a Bíróság, mert a közlésnek az 1895:XNXVII. t.-c. 5,. i második bekezdése szempontjából figyelembe vehető módjai között a „szóbeli közlés“ nincs felsorolva, s mivel felszólaló bírói kérdésre maga is kijelentette, hogy nem tud tényállítást tenni arra vonatkozólag, hogy bejelentő -— bár közvetve —* az ő rajzaiból, leírásából, mintáiból stb. vette volna a bejelentés tárgyát. Miután ezek szerint már eleve kizártnak kellett tekinteni, hogy a felajánlott bizonyítás az 1895. XXXVII. t.-c. 5. §. második bekezdése alkalmazásának ténybeli alapot szolgáltatna — a Bíróság mellőzte a bizonyítást, s miután a felszólalás a bejelentés aligénypontjaival szemben konkrét támadást nem tartalmazott, a felszólalás elutasításával a szabadalmat úgy az 1. igénypontnak, mint az aligénypontoknak közzétett szövege mellett megadta. II. A bírói osztály határozatából: A M. Kir. Szabadalmi Bíróság bírói osztálya a felfolyamodásnak helyt nem ad, a bejelentési osztály határozatát azzal a helyesbítéssel, hogy a szabadalomtulajdonos D. Gy., mint N. N. jogutóda, helybenhagyja. Indokok: A bírói osztály a bejelentési osztály által az iratok tartalmának és az okszerű következtetésnek megfelelően megállapított tényállást a maga részéről is elfogadta és magáévá tette a bejelentési osztálynak helyesen megindokolt döntését, amelyet még a következő indokokból hagyott helyben. A bejelentési osztály helyesen mellőzte a felfolyamodásban is megnevezett B. Z. és D. A. tanuknak a kihallgatását, mert felszólaló a ...........sz, tárgyalási jegyzőkönyvhöz mellékelt I tón y megállapító iratának tartalma szerint e 11
