Szabadalmi Közlöny, 1932 (37. évfolyam, 1-24. szám)
1932-09-15 / 18. szám
316 SZABADALMI KÖZLÖNY_________________________18. szám. 16. Tudósítás a csoport 1932. évi szeptember hó 5-iki üléséről. A csoport ülésén Bela tiny Arthur felsőházi tag elnökölt, melyen a kereskedelemügyi mi nisztérium, illetve a szabadalmi bíróság részéről Schilling Zoltán elnök és Mayer Géza dr. alelmök, а кii 1 iigyminisz téri am részéről pedig Békássy László dr. min. s. titkár vett részt. A felsoroltakon kívül jelen voltak: Bányász Jenő dr., a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara titkára, Bérezi Hóhért, Biró Ferenc, Janssen Lajos pénztáros, a Magyar Hites Szabadalmi Ügyvivők Testületének elnöke, Ke.le men András titkár, a Magyar Hites Szabadalmi Ügyvivők Testületének elnökhelyettese, Marton György dr. (Magyar Riiggyantaárúgyár r. t.), Palágyi Róbert dr., Pompéry Elemér, a M. Kir. Szabadalmi Biróság ny. elnöke, Rudas Sándor dr. (Magyar Kémikusok Egyesülete), Schön Fülöp, Schön Tibor, Schwarz Gyula. Távolmaradásukat kimentették: Katona Béla, Szilasi Imre, Szmertnik István dr., Takarékpénztáraik és Bankok Egyesülete. Az elnök a szokásos üdvözlések után a kö vetkező beszéddel nyitotta meg az ülést „Ma olyan tárgy szerepel a napirendünkön, melynek érdekében bét esztendőin át sohasem szűnünk meg munkálkodni. Minden érdemi te vékenységünk, így pl. minden kongresszusi előkészítés azt a célt szolgálta, hogy a londoni konferencia hivatalos javaslatára olyan javaslatok, eilenjavaslatok és észrevételek megtéte lére tehessünk a kormányunknak indítványt, melyeket nemcsak a szűkebb, hanem a bővebb értelemben vett érdekeltség is ismer, melyeket sokszorosan megmagyaráztunk és megvitattunk, melyek tekintetében iparjogvédelmi hatóságaink is már a lehetőség szerint állást fog laltak és amelyeket, fia erre megvolt a módunk, a bevált joggyakorlatból merítettünk. Az ügy rövid történetét az alábbiakban foglalom össze: Magyarország az 1908:LII. t.-c. erejénél fogva 1909. január 1-én belépett a nemzetközi ipái'jogvédelmi Unióba, mely az 1883-ban Fájásban hozott Egyezmény alapján működőit; ugyanekkor csatlakozott a védjegyek nemzetközi belajstromozása tárgyában 1981-ben Madridban kötött Megállapodáshoz is. A nemzetközi megegyezéseket 1900-ban Brüsszelben, 191Lben Washingtonban és 1925-ben Hágában vizsgálták át. Magyarország tehát a két leg utóbbi revíziós konferenciák idejében már tagja volt az Uniónak. A berni nemzetközi iparjogvédelmi iroda részéről kellő időben megtett lépések dacára Magyarország nem tett észrevételt sem a wash ing tori i, sem pedig a hágai konferencia hivatalos javaslatára, pedig, úgy éreztük, lett volna mondani valója. Szabadalmi, védjegy és a tisztességtelen verseny elleni (küzdelemből folyó jogviták eldöntésére szervezett hatóságaink már régen a saját, bevált, a gyakorlattól létrehozott elképzeléseik alapján állnak, ami különösen szabadalmi intézményünknél fokozott mértékben áll fenn. Előnyös lett volna, ha Magyarország a hazai tapasztalatokból leszűrt igazságoknak kellő időben legalább is hangot adott volna úgy Washingtonban, mint Hágáiban. A washingtoni konferencia hivatalos programinjához a V ■ kező országoknak voltak észrevételeik: Németország, Franciaország, Nagybritannia, Hollandia, Svédország, Svájc. A hágai programhoz pedig: Németország, Ausztria, Brazília, Cuba, Spanyolország, Északamerikai Egyesült Államok, Franciaország, Nagybritannia, Olaszország, Marokkó, Jugoszlávia, Svédország, Svájc, Csehszlovákia. Ezek a körülmények megerősítettek bennünket abban a szándékunkban, hogy a fejlettség igen magas fokán álló intézményeink követésre alkalmas joggyakorlatának — külön ősein a szabadalomjogi problémák helyes megoldásának nemzetközi propagálására — a magyarországi csoport céltudatos munkát fejtsen ki. Ez pedig abban állt, hogy igyekezett a megbeszéléseket olyan stádiumba hozni, hogy kormányunknak önként adódjék a -lehetőség arra, hogy már a javaslatihoz is hozzászólhasson. Ekként elkerülhetőnek véljük, hogy Magyaror szag csak magán a konferencián lépjen elő akár nagyon célirányos nyilatkozatokkal is, melyek, mint meiglepetésszeírű cselekmények, magukban véve alkalmasak az ellenkezés kiváltására s így kívánatosaknak nem nevezhetők. Mély há Iával tartozunk a kereskedelemügyi kormánynak és a szabadalmi biróság elnökének azért az elhatározásért, hogy Magyarország a londoni konferencián, írásbeli előterjesztés megtételével, intézményei fejlettségének megfelelően fog részt venni A M. Kir. Szabadalmi Bíróság elnöke 258/1932. ein. szám alatt felszólította a csoportot, hogy június 30-ig tegye meg észrevételeit a londoni konferencia hivatalos programún jár a. A tervezet elkészítése és ülésbeli letárgyalása nem volt lehetséges a kitűzött batáridőn belül, A Szabadalmi Bíróság elnökének a terminust rövidre kellett szabnia, mert a. berni iroda a hivatalos javaslatokat, ellenjavaslatokat és észrevételeket október 31-ig kérte. Ennek a határidőnek meghosszabbítása érdekében Ostortag igazgatóhoz fordultunk, aki közölte velünk, hogy a kitűzött határidőn -azért nem tud változtatni, mert a brit kormány 1933 májusára vagy júniusára kívánja összehívni a konferen ciát, neki pedig fél évvel a konferencia megnyitása előtt szét kell küldenie a beérkezett észrevételeket; hogy ő ezt legkésőbben januárban megtehesse, az észrevételeket legkésőbben október hó 31-ig kell kézhez vennie. Ilyen körülmények közt megbeszélést folytattunk a szabadalmi biróság elnökével, hogy a szabatos elintézés a nyári szünet dacára is lehetővé váljék.
