Szabadalmi Közlöny, 1929 (34. évfolyam, 1-24. szám)

1929-11-15 / 22. szám

292 SZABADALMI KÖZLÖNY 22. szám. az 1. igénypont nemcsak „csöppalakú“, hanem „hosszúkás, kerekded“ keresztmet­szetű csövekből összeállított ily készü­lékre is vonatkozik, akkor sem ütközik a megállapítás tárgya ebbe az igény­pontba, mert a kérelem tárgyánál a cső­keresztmetszet nem kerekded. Minthogy a 2. és 3. igénypontok az 1. igényponthoz vannak kapcsolva, a meg állapitási kérelem tárgya csak akkor üt­közhetnék ezekbe, ha már az 1. igény­pontba ütközött volna. Ennek hiányában az ütközés ezeknél sem áll fenn. Szabadalom tulajdonos a 92711. számú szabadalommal nem a kérelemhez csatolt rajzban és leírásban ismertetett készülé­ket hasonlítja össze, hanem a szerinte a megállapítást kérő által tényleg előállí­tott tárgyat, melynek rajzát csatolja. A szabadalom 1. igénypontja szerinte hosszúkás, vagy kerekded, vagy csöpp­alakú keresztmetszetű csövekkel bíró hő­kicserélő készüléket véd. A megállapítás tárgya pedig ebbe beleütközik. A 2. igénypontra nézve az a megjegy­zése, hogy mivel a megállapítást kérő ál­tal gyártott hőátvivő test az 1. igény­pontba ütközik azt semmiféle, még a 2. igénypontbeli elrendezésben sem szabad gyártani. A m. kir. szabadalmi bíróság bírói osz­tálya mindenekelőtt megállapította, hogy 1) a 92711. lajstromszámú szabadalom 1. igénypontja olyan hőkicserélő készüléket véd, amelyre jellemző, hogy a) a készülék hőátvivő testekből áll, melyek b) csövekként vannak kiképezve, c) mely csövek keresztmetszete hosszú­kás, kerekded, célszerűen csöppalakú. Nem vitás felek között, hogy a megál­lapítási kérelemhez csatolt leírásban és rajzban ismertetett tárgy az 1. igénypont tárgyi körébe tartozik; az sem vitás, hogy azon az 1. igénypontnak fent a) és b) alatt felsorolt jellemzői feltalálhatok. Vitás azonban felek között, vájjon a c) alatti jellemző ugyancsak feltalálható-e rajta, vagy semf Szabadalomtulajdonos szerint a c) jel­lemző megkívánja, hogy a cső kereszt­metszet hosszúkás vagy kerekded, vagy csöppalakú legyen, míg megállapítást kérő szerint annak úgy hosszúkásnak, mint kerekdednek, célszerűen csöppalakú­­nak kell lennie. A m. kir. szabadalmi bíróság bírói osz­tálya, tekintetettel arra, hogy a leírás erre vonatkozólag felvilágosítással nem szolgál, mert ott csak a cseppalakú ke­resztmetszetről van szó és tekintettel arra, hogy az igénypontban mindkét jelző egymásután, vessző közbeiktatásával van alkalmazva anélkül, hogy a vagylagosság kifejezetten említve volna — szabadalom tulajdonosnak magyarázatát helyesnek nem fogadta el, hanem megállapította, hogy ezek, mint enumerative felsorolt tu­lajdonságok csakis együttesen jellemzik az 1. igénypontban védett készülék cső­keresztmetszetét. Az 1. igénypont védelmi körébe tehát csakis oly készülékek esnek, amelyek csö­veinek keresztmetszete egyrészt hosszúká­sak, másrészt kerekdedek. Nem vitás felek között, hogy a megál­lapítás tárgyánál a csövek keresztmet­szete hosszúkás; ennélfogva csak az a vi­tás, hogy vájjon a keresztmetszet kerek­ded is? A bírói osztály úgy találta, hogy mivel a leírásban a kerekded szó elő sem for­dul, azt csakis a leíráshoz tartozó rajzon feltüntetett és a leírás szerint tekintetbe jövő keresztmetszeti alak figyelembe vé­telével kell meghatározni, mert ezen az 1. igénypontnak összes jellemzőit fel kell hogy találhassuk. Ennek figyelembevételével a bírói osz­tály megállapította, hogy kerekded alatt olyan idomot kell érteni, mely minden ré­szében egymásba átmenő convex görbe részekből áll, ami megfelel Ballagi Mór: A magyar nyelv teljes szótára (1873) című művében adott magyarázatnak is, ahol kerekded annyi, mint 1) tojásdad, 2) peteköralakú. Meg kellett tehát állapítani, hogy a megállapítás tárgyánál használt csövek keresztmetszete nem kerekded, mert ol­dalfalai nem convexek. A 2., ill. 3. igénypontja a 92711. számú szabadalomnak oly hőkicserélő készüléket véd, melyen az 1. igénypontban felsorolt jellemzőkön kívül még a 2., ill. 3. igény­pontban felsorolt jellemzőkkel is bír. Minthogy azonban a megállapítási ké­relem tárgya már az 1. igénypont összes jellemzőivel sem bír, ezek pedig a 2., ill. 3. igénypontban is előfordulnak: a bírói osztály megállapította, hogy a jelen meg­állapítási kérelem tárgyán a 2., ill. 3,

Next

/
Oldalképek
Tartalom