Szabadalmi Közlöny, 1929 (34. évfolyam, 1-24. szám)

1929-11-15 / 22. szám

22. szám. 293 SZABADALMI KÖZLÖNY igénypont összes jellemzői nem találha­tók fel. Ennélfogva ki kellett mondani, hogy a megállapítási kérelemhez csatolt s a je­len ítélethez is hozzáfűzött leírásban és rajzban ismertetett hőkicserélő készülék a 92711. lajstromszámú szabadalom egyik igénypontjába sem ütközik. Szabadalomtulajdonosnak azt a kérel­mét, hogy az általa nyilatkozatához csa­tolt rajzon feltüntetett készülékre állapít­tassák meg a szabadalmába ütközés, a bírói osztály mellőzte, mert ez a kérelem az 1895:XXXVII. t.-c. 57. §-a értelmében nem lehet jelen eljárás tárgya. Költségek viselésére megállapítást ké­rőt a fentidózett törvény 57. §. 3. bekez­dése miatt kellett kötelezni, de a költsé­gek megállapításánál a bírói osztály íigyelemije vette, hogy szabadalomtulaj­­donos nyilatkozata nagy részében nem a megállapítási kérelem tárgyára vonat­kozik. II. A m. kir. Kúria ítélete a következő volt: A m. kir. Kúria az elsőbíróság ítéletét helybenhagyja és a felebbezési költsége­ket kölcsönösen megszünteti. Indokolás: A m. kir. Kúria az elsőbíróság által az iratok tartalmának és az okszerű követ­keztetésnek megfelelően megállapított tényállást a maga részéről is elfogadta és magáévá tette az elsőbíróságnak helye­sen megindokolt azt a döntését is, hogy a megállapítási kérelemhez csatolt és az elsőbírósági ítélethez hozzáfűzött leírás­ban és rajzban ismertetett hőkicserélő ké­szülék a 92711. szám alatt lajstromozott szabadalomba nem ütközik. Ezért a m. kir. Kúria az elsőbíróság Ítéletét megfelelő indokainál fogva és a fellebbezésben felhozottakra figyelemmel még a következő okokból is helyben­hagyta. A szabadalmi igénypontokkal ellentét­ben áll az alperesnek az az állítása, hogy a 92711. sz. szabadalom első igénypontja oly csöveknek alkalmazását védi, amelyek vagy hosszúkásak, vagy kerekdedek, vagy célszerűen cseppalakúak. De a találmány feladatául is a szaba­dalmi leírásban az van megjelölve, hogy a hőhordozó áram jój súrolja a hőátadó testet, folytonosan körülvegye azt és hogy holttér nélküli áramlás következzék be, mely célra a szabadalmi leíráshoz mellé­kelt rajz 1. ábráján látható cseppalakú keresztmetszetű cső jöhet tekintetbe. Ily holttér nélküli áramlás pedig csak­is a cseppalakú csövekkel érhető el, ahhoz nem volna elégséges, hogy a cső csak hosszúkás vagy csak kerekded legyen. A felperes által bemutatott csőkereszt­metszet a csepp alakot nem közelítvén meg, aimál az áramló közegben holttér feltétlenül keletkezni fog. A megállapí­tási kérelméhez csatolt és az elsőbírósági ítélethez hozzáfűzött leírásban és rajz­ban ismertetett hőkicserélő készülék te­hát az alperes fent leírt 92711. sz. alatt lajstromozott szabadalmába a most kifej­tett okokból sem ütközik. A szabadalmi ügyben indított ínegálla­­pítási kérelem tárgyában felmerült el­járási költséget az 1895:XXXVII. t.-c. 57. §-ában foglalt rendelkezés szerint a kérelmező viseli ugyan, azonban a mél­tányossággal nem volna összeegyeztet­hető, hogy az alperes alaptalan fellebbe­zésével felmerült költség is a megállapí­tást kérőt terhelje: ezért a m. kir. Kúria a fellebbezési költséget a felek között köl­es önösen megszün tette. A Nemzetközi Iparjogvédelmi Szövetség Magyarországi Csoportjának közleményei XVI. A Csoport 1929. évi november hó 22-én, pénteken, d. и. iK 6 órakor a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara helyiségé­ben (V., Szemere-u. 6.) ülést tart. A tárgysorozatot tartalmazó meghívók idejében szét fognak küldetni. Danner Edward gyáros detroiti lakos mint a 84675. számú és Eljárás és berendezés táblaiives előállítására című magyar szabadalom tulajdonosa, szabadalmának gyakorlatba­­vétele ügyében magyar gyárosokkal összeköttetést keres. Hajlandó a szabadalmat teljesen eladni, esetleg arra gyártási engedélyeket adni. Bővebb felvilágosítás nyerhető : Dr. Wirkmann József és Bérezi Róbert hites szabadalmi ügyvivők irodájában. Budapest, VII., Erzsébet>körút 28.

Next

/
Oldalképek
Tartalom