Szabadalmi Közlöny, 1929 (34. évfolyam, 1-24. szám)
1929-04-01 / 7. szám
SZABADALMI KÖZLÖNY I. szum. I it járások szabadalmazását megengedi. Ez az intézkedés a ehemiai ipar szempontjából alapvető fontosságú és ebből a problémák egész sora származik, amiket a következőkben tárgyalni fogunk. A legelső kérdés, ami itten felmerül, a gyógyszerek és a vegyi úton előállított tárgyak fogalma. Az emberi és állati élelmezésre szolgáló cikkekre kifejezés u. i. magyarázatra nem szorul. Lehetne ugyan itten kiterjesztőleg értelmezve a szöveget az élvezeti cikkekre is gondolni, de a törvény miniszteri indokolása szerint „az italok, illatszerek, mint általában véve élvezeti cikkek a szabadalmi oltalmi körből nincsenek kizárva“. A gyógyszerek alatt a törvényszakasz fogalmazása szerint, megszorító jelző nélkül az emberi és állati szervezet betegségeinek gyógyítására vonatkozó tárgyakat kell érteni, amelyek gyógyítási célokra külsőleg vagy belsőleg használtatnak.11 * A gyógyászat segédeszközeit, mint az orvosi célokra szolgáló eszközöket és kötöző szereket, melyek magukban gyógyító hatást nem idéznek elő, a törvény alapján kifejlődött gyakorlat nem vonta a gyógyszerek fogalma alá. Ennek a fogalomnak az értelmezése tekintetében vita a magyar szabadalomjogi praxisban nem volt. A vegyi úton előállított termék alatt a szabadalmi joggyakorlat oly termékeket értett mindig, amelyeknél a termék vegyi átalakulás eredménye. Ennek az értelmezésnek a tekintetében gyakorlatunkban jóformán nem volt számbavehető ingadozás, elannyira, hogy fíernauerZsigmond azon konklúziója, amit egy 1900-as értekezésében levont, hogy t. i. „A kémiai úton előállított tárgyak fogalma szabadalmi törvényünk szerint rendkívül ingatag alapon nyugszik“ feltétlenül túlzott. Ilyen természetű viták igen ritkán merültek fel bíróságunk (régebben a szabadalmi hivatal) előtt, de a felmerült kevés számú esetben a határozat alapját a fentebb ismertetett meggondolások képezték, így a bejelentési osztály S. 700. alapszámú ügyben13 hozott határozatában a többek közt ezeket mondotta ki: „A bejelentő által szabadalmaztatni kért kazánkőellenes szerben szóda és ecetsav együttesen nyernek alkalmazást, minek folytán ezen 11 Dr. Túry Sándor id. műve 18fí. oldal. 13 Magyar Chemiai Folyóirnl 1900. évf. 11 —12. számai. 13 Túry id. műve 190. oldal. anyagok egymásra hatnak, miközben ecetsavas nátron képződik. Minthogy azonban a föntebb hivatkozott törvénycikk 2. §-ának 4. pontja értelmében oly tárgyakra, melyek vegyi úton, tehát az alkalmazott anyagoknak chemiai egymásra hatása mellett — állíttatnak elő, szabadalom nem engedélyezhető, ennélfogva a szabadalmat meg kellett tagadni. Hasonló módon kimondotta a bejelentési osztály a W. 1101. al apszámú ügyben is11 a következőket: „. . . a leírás első igénypontja szerint egy oly anyagot akar bejelentő védelem alá helyezni, melynek előállító sállá 1 kémiai folyamat megy végbe, amennyiben az égetett és őrölt magnezit a híg sósavval való összehozásnál ehlormagnezimnmá alakul át, minélfogva ezen anyag az 1895:XXXVII. t.-c. 2. §-a 4. pontja alapján nem szabadalmazható.“ Az ötvözeteket már a kezdet kezdetén sem sorozta szabadalmi joggyakorlatunk a „vegyi úton előállított tárgyak“ közé, mint az a B. 1984. alapszámú ügyben hozott határozat15 is bizonyítja. Az indokok egészen lapidárisan azt mondták ki, hogy „(a szabadalmi hivatal) nem fogadhatta el fölszólalónak a szabadalmi törvény 2. §-a 4. pontján alapuló kifogását sem, mert a hivatkozott munkák idézett helyéből nem állapítható meg minden kétséget kizárólag az, hogy a vasba bekevert chróm és wolfram azzal tényleg egy új vegyi tárgyat adna“. A szóbanforgó bejelentés tárgya egy chróm wolfram-acél volt 0'5—4% chróm, 1 12% wolfram, 0 8—115% szén és 0'5% alatti mangántartalommal. Az újabb joggyakorlat az ötvözetek szabadalmazhatósága tekintetében vitákat nem ismer nálunk. A szabadalmi törvény 2. §-a 4. pontja tekintetében tehát az azokban kifejezésre jutó fogalmakat illetőleg a mi szabadalomjogi gyakorlatunkban számbevehető viták nem merültek fel. Mai kémiai szaknyelvünk a törvényszakaszban szereplő „vegyi úton előállított tárgyak“ kifejezést egy kicsit idegenszerűnek veheti ugyan, de ez a lényeget nem érintő, legfeljebb szövegezési feladat, melynél azonban a szövegezőnek, ha változtatni akar, csak oly szöveget lehet produkálnia, mely a fentebb kifejezésre juttatott fogalom-14 Jelentés a m. к ír. száll, hivatal 10 évi működéséről. Budapest 1907. l’allas. 98. oldal. 15 U. a. 98—102. oldalak.
