Szabadalmi Közlöny, 1929 (34. évfolyam, 1-24. szám)

1929-04-01 / 7. szám

SZABADALMI KÖZLÖNY I. szum. I it járások szabadalmazását megengedi. Ez az intézkedés a ehemiai ipar szempontjá­ból alapvető fontosságú és ebből a problé­mák egész sora származik, amiket a kö­vetkezőkben tárgyalni fogunk. A legelső kérdés, ami itten felmerül, a gyógyszerek és a vegyi úton előállított tárgyak fogalma. Az emberi és állati élel­mezésre szolgáló cikkekre kifejezés u. i. magyarázatra nem szorul. Lehetne ugyan itten kiterjesztőleg értelmezve a szöveget az élvezeti cikkekre is gondolni, de a tör­vény miniszteri indokolása szerint „az italok, illatszerek, mint általában véve él­vezeti cikkek a szabadalmi oltalmi körből nincsenek kizárva“. A gyógyszerek alatt a törvényszakasz fogalmazása szerint, megszorító jelző nél­kül az emberi és állati szervezet betegsé­geinek gyógyítására vonatkozó tárgyakat kell érteni, amelyek gyógyítási célokra külsőleg vagy belsőleg használtatnak.11 * A gyógyászat segédeszközeit, mint az or­vosi célokra szolgáló eszközöket és kötöző szereket, melyek magukban gyógyító ha­tást nem idéznek elő, a törvény alapján kifejlődött gyakorlat nem vonta a gyógy­szerek fogalma alá. Ennek a fogalomnak az értelmezése tekintetében vita a ma­gyar szabadalomjogi praxisban nem volt. A vegyi úton előállított termék alatt a szabadalmi joggyakorlat oly termékeket értett mindig, amelyeknél a termék vegyi átalakulás eredménye. Ennek az értelme­zésnek a tekintetében gyakorlatunkban jóformán nem volt számbavehető ingado­zás, elannyira, hogy fíernauerZsig­­mond azon konklúziója, amit egy 1900-as értekezésében levont, hogy t. i. „A kémiai úton előállított tárgyak fogalma szaba­dalmi törvényünk szerint rendkívül inga­tag alapon nyugszik“ feltétlenül túlzott. Ilyen természetű viták igen ritkán me­rültek fel bíróságunk (régebben a szaba­dalmi hivatal) előtt, de a felmerült kevés számú esetben a határozat alapját a fen­tebb ismertetett meggondolások képezték, így a bejelentési osztály S. 700. alapszámú ügyben13 hozott határozatában a többek közt ezeket mondotta ki: „A bejelentő ál­tal szabadalmaztatni kért kazánkőellenes szerben szóda és ecetsav együttesen nyer­nek alkalmazást, minek folytán ezen 11 Dr. Túry Sándor id. műve 18fí. oldal. 13 Magyar Chemiai Folyóirnl 1900. évf. 11 —12. számai. 13 Túry id. műve 190. oldal. anyagok egymásra hatnak, miközben ecet­savas nátron képződik. Minthogy azon­ban a föntebb hivatkozott törvénycikk 2. §-ának 4. pontja értelmében oly tár­gyakra, melyek vegyi úton, tehát az al­kalmazott anyagoknak chemiai egymásra hatása mellett — állíttatnak elő, szabada­lom nem engedélyezhető, ennélfogva a szabadalmat meg kellett tagadni. Hasonló módon kimondotta a bejelentési osztály a W. 1101. al apszámú ügyben is11 a követ­kezőket: „. . . a leírás első igénypontja szerint egy oly anyagot akar bejelentő védelem alá helyezni, melynek előállító sállá 1 kémiai folyamat megy végbe, amennyiben az égetett és őrölt magnezit a híg sósavval való összehozásnál ehlor­­magnezimnmá alakul át, minélfogva ezen anyag az 1895:XXXVII. t.-c. 2. §-a 4. pontja alapján nem szabadalmazható.“ Az ötvözeteket már a kezdet kezdetén sem sorozta szabadalmi joggyakorla­tunk a „vegyi úton előállított tárgyak“ közé, mint az a B. 1984. alapszámú ügyben hozott határozat15 is bizonyítja. Az indo­kok egészen lapidárisan azt mondták ki, hogy „(a szabadalmi hivatal) nem fogad­hatta el fölszólalónak a szabadalmi tör­vény 2. §-a 4. pontján alapuló kifogását sem, mert a hivatkozott munkák idézett helyéből nem állapítható meg minden két­séget kizárólag az, hogy a vasba bekevert chróm és wolfram azzal tényleg egy új vegyi tárgyat adna“. A szóbanforgó be­jelentés tárgya egy chróm wolfram-acél volt 0'5—4% chróm, 1 12% wolfram, 0 8—115% szén és 0'5% alatti mangántar­talommal. Az újabb joggyakorlat az ötvö­zetek szabadalmazhatósága tekintetében vitákat nem ismer nálunk. A szabadalmi törvény 2. §-a 4. pontja tekintetében tehát az azokban kifejezésre jutó fogalmakat illetőleg a mi szabada­lomjogi gyakorlatunkban számbevehető viták nem merültek fel. Mai kémiai szak­­nyelvünk a törvényszakaszban szereplő „vegyi úton előállított tárgyak“ kifejezést egy kicsit idegenszerűnek veheti ugyan, de ez a lényeget nem érintő, legfeljebb szövegezési feladat, melynél azonban a szövegezőnek, ha változtatni akar, csak oly szöveget lehet produkálnia, mely a fentebb kifejezésre juttatott fogalom-14 Jelentés a m. к ír. száll, hivatal 10 évi műkö­déséről. Budapest 1907. l’allas. 98. oldal. 15 U. a. 98—102. oldalak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom