Szabadalmi Közlöny, 1929 (34. évfolyam, 1-24. szám)
1929-04-01 / 7. szám
7. szám. SZABADALMI KÖZLÖNY 1Я5 magyarázatokat szintén megengedi. A fentiek értelmében „vegyi út“ alatt a gyakorlat a ehemiai átalakulással járó folyamatokat értette, de szűkebb értelemben, tehát pl. a halinazálLapotváltozást tisztán, vegyi átalakulás nélkül, amit pl. Ostwald szintén vegyi átalakulásnak tekint elméleti szempontból, nem tekintette ilyen folyamatoknak. A „vegyi úton előállított tárgyak“ fogalmának meghatározásánál a fentiekben kifejtett állásponttal egyezik Kohler1'' álláspontja is. ki erre a fogalomra a követ kező definíciót adta: „Ein Stoff ist chemisch hergestellt, wenn er durch Zurückführung von einer Masse in die Körperwelt bildenden chemischen Grundstoffe oder durch Synthese solcher Grunstoffe. bzw. durch Synthese von Grundstoff-Kombinationen hergestellt sind. Welche Mittel daneben verwendet werden, ob Erwärmung, Zerkleinerung, Einwirkung von Elektrizität usw. ist gleichgültig, wesentlich ist, dass eben durch solche Operationen die Grundstoffe in ihrer Lage geändert werden.“ Abban a tekintetben, hogy mit lehet tekinteni eljárásnak ezen szakasz értelmében, szintén nem voltak számottevő viták a magyar szabadalomjogi gyakorlatban. Keverékek szabadalmazása esetén (pl. kazáukőellenes szerek) ugyan felmerültek olyankor ellenvetések abban az irányban, hogy a puszta receptszerű összeállítás, melynél speciális műveletek és dolgozási feltételek nincsenek megszabva, eljárásnak tekinthetők-e, de a kérdés súlypontja — minthogy keverékek szabadalmazása tekintetében az élelmicikkek és gyógyszerek tilalmán kívül más akadály nem áll fenn, a döntő a találmányi jelleg (a megoldott műszaki feladat fennforgása) volt a bíróság előtt. Egészen laikus feltalálókat nem számítva, különben is receptszerű előírásokat nem szokott az ipar szabadalmaztatni, mert igen nagy a kijátszás veszélye. Egy bizonyos recepten u. i. kis változtatásokkal, amiknek a műszaki jelentőségét igen sokszor pro és contra erősen lehet vitatni, teljességgel meg lehet kerülni a szabadalmat s itt ezéi't igen sokszor gyártási titkokkal operálnak ma is. Ez az állapot nálunk még tfi Kohler: Handbuch des deutschen Patentrechtes 8fi. oldal. Lásd szintén Dammc-Lutter: Deutsches Patentrecht. 205. oldal. inkább érthető, az 1895:XXV 11. t.-c. 50. §-ának a következő 2. bekezdése folytán: „A szabadalmazható találmány mibenlétének megítélésére kizárólag a szabadalmi levéltárban letett találmányi leírás szolgál alapul, ennélfogva nem vehető tekintetbe semminemű utólagos, ama leírásban nem foglalt értelmezés.“ Minthogy az idézett 2. §. 4. cikke bizonyos termékekre szabadalmazási tilalmat állít fel, a törvény 8. §-a 2. bekezdése ki mondja azt, hogy „Eljárásra engedélyezett szabadalom hatálya az azon eljárás szerint előállított terményekre is kiterjed.“ Ennek az intézkedésnek a bitorlások üldözése tekintetében van fontossága, mert itt a bitorlás tényálladékának megállapítása tekintetében nem elegendő a termék azonosságát kimutatni, hanem az eljárás azonosságának kimutatása is szükségeltetik. Abból a célból, hogy az ipar szempontjából tisztán lássuk ezeknek a kérdéseknek a fontosságát, röviden foglalkoznunk kell az érvekei, amelyek a szabadalmazás alól való ezen aránylag nagy kivételeket indokolni kívánták. Ebből kifolyólag vissza kell mennünk a törvény miniszteri indokolására és abból kell kivennünk az adatokat. Az 1895:XXXV1I. t.-c. 2. §-a 4. pontjára vonatkozó indokolásról lesz itten szó, mert az előző pontok (1—3.) tekintetében már megtettük megjegyzéseinket. Az emberi és állati élelmezésre szolgáló cikkeket azért vonta ki a törvényhozó a szabadalmazás alól, hogy nem akarta azokat megdrágítani. Hasonló indokból nem vette szabadalmazható találmánynak a törvény" a gyógyszereket sem, azzal érvelvén, hogy" megdrágítsuk s ezáltal a közhasználatból való elvonásuk közérdekből megengedhetetlen s ezeknek a szabadalmazása ellen érvül még azt is felhozta a miniszteri indokolás, hogy szabadalmaztatásuk indokolatlan reklámcélokra s a könnyen hívő nagyközönség fél revezetésére szolgálna. A vegyi úton előállított termékek szabadalmazását végül a törvény azért tilal mazta, mert ezt a vegyi ipar érdekének tekintette, akként érvelvén, hogy a chemiai iparra nézve előnyösebb ha csak az eljárás képezi a szabadalom tárgyét, mert
