Szabadalmi Közlöny, 1928 (33. évfolyam, 1-24. szám)

1928-02-15 / 4. szám

-V'íWí'jW',,--------—--------• а, К 68 SZABADALMI KÖZLÖNY 4. szám. Működése sokszor részesült elismerésben. Többszöri kitüntetés után 1903-ban ud­vari tanácsos lett. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet előbb a Hollán-pályadíj­­jal, majd a nagy aranyéremmel tüntette ki. A Magyar Tudományos Akadémia 1913-ban levelező taggá, 1923-ban rendes taggá választotta, 1925-ben a Rákosi-érem­­mel tüntette ki. Nyugalomíbavönulása al­kalmából kormányzói elismerésben része­sült. Gépészmérnöki működésének ötven­éves jubileumára a Királyi József Mű­egyetemtől aranydiplomát kapott, ugyan­akkor a magyar érdemkereszt II. osztá­lyával tüntették ki. Rejtő Sándor két évvel ezelőtt vonult nyugalomba, azóta odahaza dolgozott, nagy munkája, a Mechanikai technológia elmélete című könyvének ötödik kötetén, a malomipar technológiáján. Az utóbbi napokban gyenge hűtésből úgynevezett kemény-góc keletkezett tüdejében, úgy hogy tizenegy napig feküdt már az ágy­ban. Korával járó nagyfokú szívgyenge­­sége már nem engedte oldódni a meg­támadott tüdőben képződött gócot, úgy hogy 4-én, szombaton délután negyedöt órakor ez a szívgyöngeség a kimerült professzornak halálált okozta. Három fia gyászolja: Rejtő Sándor fül- és gége orvos, egyetemi magántanár,. Rejtő Gyula gépészmérnök, a Hangya cégvezetője és Rejtő Jenő volt királyi ügyész, ügyvéd. Temetése f. hó 7-én volt a kir. József Műegyetem aulájából. Az összes tudomá­nyos és műszaki egyesületek képviseltet­ték magukat a temetésen. A m. kir. szaba­dalmi felsőbíróság részéről dr. Schuster Rudolf elnök, a m. kir. szabadalmi bíróság részéről Pompéry Elemér elnök, Fleischer József, Körös László és dr. Vásárhelyi László szabadalmi bírák vettek részt a végtisztességen. A műegyetem nevében dr. Misáng-yi Vilmos professzor búcsúztatta el a nagy halottat. Szabadalmi ügyekben hozott határozatok. 4. A szabadalom évi díját az igénybe vett oltalmi időre való tekintettel kell meg­fizetni s ezért a fél az évi díj felett nem rendelkezhet akkor, amikor uz oltalom ezért igénybe is vétetett (1895:XXXVIL t.-c. 45. § 3. bek.). A bírói osztály végzése r B. 8848. alapszámú ügyben. A m. kir. szabadalmi bíróság bírói osz­tálya a bejelentési osztálynak a 4817—1927, szám alatt hozott végzése ellen a törvényes batáridőben benyújtott fel folyamodásnak helyt nem ad és a megtámadott; végzést helyben hagyja. I n d о к о к: A kérelmező szabadalom tulajdonosa azt kérte, hogy a 85292. számú szabadalmának a törvényes batáridőben, de tévesen befize­tett 6-ik évi dija a 89004. számú szabala­­!om ötödik évi díjaként Írassák át, A bejelentési osztály megállapította, hogy a 89004. számú szabadalom a kérel­mezés idejében (1927 április hó 22-én) az ötödik évi díj fizetésének elmulasztása miatt megszűnt s minthogy az 1895. évi XXXVII. t.-c. 22. §-a szerint a megszűnt szabadalom hatályába vissza nem helyez­hető, a kérelmet ebből az okból elutasí­totta. A bírói osztály a következő okokból 1 agyta helyben a bejelentési osztály vég­zését. Mindenekelőtt megállapítja azt, hogy a 85292. számú szabadalom oltalmi idejének igé z hatodik évében az évi díj törvényes időben történt befizetése folytán jogérvé­nyesen fenállott és hogy ez a szabadalom a hetedik évi díj befizetésének elmulasz­tása folytán szűnt csak meg. Az 1895. évi XXXVII. t.-c. 45. §-ána,k harmadik bekezdésében foglalt az a rendel­kezés, hogy „minden szabadalomért az igénybe vett oltalmi időre való tekintettel“ kell az évi díjat megfizetni, kizárja azt, hogy az évi díj, mint törvényes fizetés fölött a fél rendelkezhessék oly esetben, amikor a befizetett évi díj ellenében az oltalom igénybe is vétetett. A bírói osztály tehát annak vizsgálata nélkül, lingy az a szabadalom, amelyre az évi díj átírása koréi mezt etett, — hatályá­ban fennáll-e vagy sem, — egyedül abból nz okból utasította el a kérelmet, hogy az igénybevett oltalmi időre befizetett évi díj átírásának helye egyáltalában nincs. Ez okból kellett a bejelentési osztály végzését a különben önmagukban helyt álló indokainak mellőzésével helyben hagyni, illetve az itt kifejtettek alapján kellett a minden törvényes alapot nélkii löző és tisztára tői vénysértést célzó kérel­met elutasítani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom