Szabadalmi Közlöny, 1927 (32. évfolyam, 1-24. szám)
1927-05-15 / 10. szám
170 SZABADALMI KÖZLÖNY. 10. szám. niök, mint a szabadalomnál, t. i. kifogásnak és semmisségnek. Viták esetére nemzetközi bíráskodást kíván. Végül annak kifejezése mellett, hogy a kérdés megoldásában minden erejével a magyar kormány szívesen résztvesz, indítványozza, hogy a nemzetek szövetsége nemzetközi kongreszszust hívjon össze a kérdés alapos megvitatására. Fontosnak tartjuk még annak a kiemelését, hogy a nemzetközi iparjogvédelmi szövetség svájci csoportja, foglalkozván evvel a kérdéssel, a megoldást negatív irányban az eddig ismertetett javaslatok teljes elvetésében, pozitív irányban pedig abban látja, hogy a szabadalmi törvénynek a szabadalmazhatóságra vonatkozó fogalmi körülírása bővíttessék és lehetővé tétessék oly szabadalmaknak elnyerése, melyek csak felfedezésekre és feltalálásokra vonatkoznak, anélkül, hogy azok ipari alkalmazása a bejelentés alkalmával még szóiba kerülne. Messze vezetne, ba az eddigiek után még részletesebben kívánnánk ismertetni a „propriété scientifique“ megvalósulását szorgalmazó mozgalomnak egész területét. Kétségtelen, hogy a mozgalom eddig már igen nagy hullámokat vetett és az vissza nem szorítható. A visszaszorításra nincs is szükség. Azok az aggodalmak, melyek szerint az iparág túlságos megterhelését, a tudományos és ipari haladás akadályozását szülhetné a tudományos felfedezésnek erélyesebb oltalma, véleményűink szerint, bármilyen tiszteletreméltóak, még sem elég alaposak arra, hogy a kérdés gyakorlati megoldása elől visszavonuljunk. Minden ríj törvényes szabályozás nehéz. Minden új törvényes szabályozásnak meg van a maga igen tekintélyes ellentétje. Az emberek nem szeretik az újításokat. Tagadhatatlan azonban, hogy a kérdésnek igazságos és méltányos magva van. Éppen olyan igazságos és méltányos magva, mint az egyéb immateriális jogvédelmi problémáknak és azért mi, akik az immateriális javak védelmében élünk és dolgozunk, meg nem tagadhatjuk ennek a problémának intézményes, törvényhozási megoldásától azt a segítséget, amelyet nyújtani bármily szerény mértékben is módunkban áll. A Ruffmi-féle javaslat ebben a kérdésijén kiindulási pontul elfogadható. A tudományos felfedezés fogalmának megnyugtató körülírása, a prioritás minden kétséget kizáró biztosítása és internationális szerv által áttekinthető módon való kezelése előfelételül kell, hogy szolgáljanak a kérdés helyes törvényhozási szabályozásának. Minden egyéb csak részletkérdés. Bármilyen fontos részletkérdés, mégsem elvi jelentőségű. Nincs elvi jelentősége annak, hogy az oltalom ideje 50 évre, vagy a szerző életére és még 50 évre terjedjen. Vagy, miként egy legújabb javaslat mondja, 30 évre adassék elvi oltalom és amennyiben ezen 30 éven belül az ipari értékesítés meg nem valósul, úgy az oltalom megszűnt. Ha az ipari értékesítés megvalósult, úgy ettől számított további 15 évig tartson. Annak azonban már van elvi jelentősége, hogy a kérdés szabályozása sikeresen csak internacionális alapon képzelhető el, mert a. nacionális szabályozás az idevonatkozó jogszabályokat életbeléptető állam iparát egyrészt jobban megterhelné, mint a többi államoké, másrészt a többi államok szabadon használnák fel a feltaláló tudományos eredményeit, miáltal veszélyeztetnék az egész intézmény anyagi sikerét. Összefoglalóan tehát azt vagyok bátor indítványozni, mondja ki az értekezlet, hogy a genfi kongresszuson a következő javaslatot terjeszti elő: A nemzetközi iparjogvédelmi szövetség magyar csoportja a Ruffmi-féle javaslatot a „propriété scientifique“ intézményes védelme szempontjából tárgyalási alapul elfogadja. Szükségesnek tartja a tudományos felfedezés definíciójának pontos körülhatárolását, Az elsőbbségi bejelentések céljára akár a berni irodával kapcsolatosan, akár külön nemzetközi hivatalnak felállítását ugyanott nemzetközi bíróság létesítését, mely a kifogások megsemmisítési eljárások kérdésében döntsön. Egyéb részletek tekintetében pedig a népszövetség közbenjárását vegye igénybe, abban az irányban,- hogy tudósok, gyakorlati műszaki emberek és jogászok közbejöttével a Ruffmi-féle javaslat alapján a népszövetség végleges tervezetet készíttessen, melyet újabb állásfoglalás céljából küldjön meg az összes nemzetek kormányaihoz. Egyben egy előkészítendő nemzetközi konferenciára nézve a kezdeményező lépéseket tegye meg. fír. Palágyi Bábért ügyvéd. T
