Szabadalmi Közlöny, 1917 (22. évfolyam, 1-24. szám)
1917-02-15 / 4. szám
SZABADALMI KÖZLÖNY. 4. szám. NEMHIVATALOS RÉSZ. Szabadalmi ügyekben hozott határozatok. 10. Az olyan új megoldásokat, amelyek nem kézenfekvöek, amelyek vitán fölül álló előnyökkel járnak, találmánynak kell tekinteni. (Bejelentési oszt. 1913 dec. 20. 262/914. G. 3669.) Bejelentési osztály: a fölszólalásnak részben helyt ad, g ahhoz képest a bejelentés tárgyát képező találmányra a szabadalmat megadja a 18849/1913 sz. a. benyújtott leírás és igénypontok alapul vétele mellett. Indokok: Az első és második igénypontnak a bejelentő részéről eszközölt korlátozása folytán, ezen igények tárgya a kiömlő nyílást körülvevő csatornának megosztására és a kiömlő nyílásnak folytonos, körülfutó hézag gyanánt való kiképzésére redukálódott, miért is az elbírálás tárgyát csakis ezen részek képezték. A hengert körülvevő gyűrűs kibocsátó csatornát alkotó öntvénynek megosztott alakban való előállítása újnak volt tekintendő, mert a csatornának ilyen megosztása a fölhozott anterioritásokban nem fordul elő. A 18603/1910 sz. brit szabadalmi leírásban ismertetett motornál különálló gyűrűs csatorna nincsen, ezért abból a csatorna megosztása nem válhatott ismeretessé. Fölszólalónak azon ellenvetése, hogy a gyűrűs kibocsátó csatorna megosztása az ismert szerkezetekkel szemben találmányt nem képez, szintén nem volt elfogadható. A rendes viszonyok számára épített motoroknál nem merül föl annak a szükségessége, hogy a szétszedhetés lehetővé tétele végett különlegesen képeztessék ki, mert ezeknél arra elegendő hely áll rendelkezésre. Ily gépeknél az olyan részeknek megosztását, minő a kibocsátó csatorna is, — ép ellenkezőleg mellőzni szokás, mert arra ok nincs, s a fölösleges tömítése fölületek szaporítása által inkább hátrányos lenne. Ebből következik, hogy a kibocsátó csatornának megosztását, a vele járó hátrányok dacára, csakis akkor választotta bejelentő, midőn meggyőződött, hogy az általa más oldalon elért előnyök ezt a hátrányt nemcsak kiegyenlítik, hanem túlszárnyalják. Ez okból a szóban forgó megoldást nem lehetett kézenfekvőnek mondani s miután a föllépő előnyök vitán kívül állanak, s azokat tényleg a választott új megoldás eredményezi, ezért azt találmánynak is kellet tekinteni. A csúszófölületet képező szelencéknek egy. máshoz viszonyított azon elrendezése, hogy a szelencék csipkézett végei között folytonos hullámalakú hézag keletkezik a kibocsátás számára, az anterioritásokkal szemben szintén újnak volt veendő. Meg nem szakított hullám alakú hasítékot sem a Schöttler-féle «Die Gasmaschine» eimű, 1908-ban megjelent műnek 452-ik ábrája, sem a Mathot-féle Construction et fonctionnement des moteurs a combustion interne» cimű, 1909-ben megjelent mű 322-ik ábrája nem tartalmaz. Mindkét helyen olyan hengerek vannak ismertetve, melyeknek hasítékai egyes, egymással összeköttetésben nem álló nyílások sorozatából tevődnek össze. Miután pedig a hullámszerű, folytonos nyílás nagyobb nyíláshosszt eredményez, mint a leírt szerkezeteknél az egyes nyílások összhossza, ennélfogva a bejelentés szerinti elrendezés a kiömlő gőzök, illetve gázok számára kedvezőbb útat létesít. Ezzel egyúttal be van igazolva az eltérő alakítás által létrehozott műszaki effektus fönforgása, ami által viszont annak találmányi jellege is igazolva van. 11. A találmány illetve a szabadalom lényegének megállapításakor az, ami a leírásban és igénypontban fölsorolva nincsen, figyelembe nem vehető. (Bírói oszt. 1916. jan. 27 15388./915.) Bírói osztály: a fölpörös keresetének helyt ad, — és az alpörös tulajdonát képező 39928. számú szabadalmat megsemmisíti. Indokok: Fölpörös keresetében és válasz
