Szabadalmi Közlöny, 1917 (22. évfolyam, 1-24. szám)

1917-02-15 / 4. szám

SZABADALMI KÖZLÖNY. 4. szám. NEMHIVATALOS RÉSZ. Szabadalmi ügyekben hozott határozatok. 10. Az olyan új megoldásokat, amelyek nem kézen­­fekvöek, amelyek vitán fölül álló előnyökkel járnak, találmánynak kell tekinteni. (Bejelentési oszt. 1913 dec. 20. 262/914. G. 3669.) Bejelentési osztály: a fölszólalásnak rész­ben helyt ad, g ahhoz képest a bejelentés tár­gyát képező találmányra a szabadalmat meg­adja a 18849/1913 sz. a. benyújtott leírás és igénypontok alapul vétele mellett. Indokok: Az első és második igénypont­nak a bejelentő részéről eszközölt korláto­zása folytán, ezen igények tárgya a kiömlő nyílást körülvevő csatornának megosztására és a kiömlő nyílásnak folytonos, körülfutó hézag gyanánt való kiképzésére redukáló­dott, miért is az elbírálás tárgyát csakis ezen részek képezték. A hengert körülvevő gyűrűs kibocsátó csatornát alkotó öntvény­nek megosztott alakban való előállítása új­nak volt tekintendő, mert a csatornának ilyen megosztása a fölhozott anterioritások­­ban nem fordul elő. A 18603/1910 sz. brit szabadalmi leírásban ismertetett motornál különálló gyűrűs csatorna nincsen, ezért abból a csatorna megosztása nem válhatott ismeretessé. Fölszólalónak azon ellenvetése, hogy a gyűrűs kibocsátó csatorna megosz­tása az ismert szerkezetekkel szemben talál­mányt nem képez, szintén nem volt elfogad­ható. A rendes viszonyok számára épített motoroknál nem merül föl annak a szüksé­gessége, hogy a szétszedhetés lehetővé té­tele végett különlegesen képeztessék ki, mert ezeknél arra elegendő hely áll rendelke­zésre. Ily gépeknél az olyan részeknek meg­osztását, minő a kibocsátó csatorna is, — ép ellenkezőleg mellőzni szokás, mert arra ok nincs, s a fölösleges tömítése fölületek szaporítása által inkább hátrányos lenne. Ebből következik, hogy a kibocsátó csa­tornának megosztását, a vele járó hátrá­nyok dacára, csakis akkor választotta beje­lentő, midőn meggyőződött, hogy az általa más oldalon elért előnyök ezt a hátrányt nemcsak kiegyenlítik, hanem túlszárnyal­ják. Ez okból a szóban forgó megoldást nem lehetett kézenfekvőnek mondani s miután a föllépő előnyök vitán kívül álla­nak, s azokat tényleg a választott új meg­oldás eredményezi, ezért azt találmánynak is kellet tekinteni. A csúszófölületet képező szelencéknek egy. máshoz viszonyított azon elrendezése, hogy a szelencék csipkézett végei között folyto­nos hullámalakú hézag keletkezik a kibo­csátás számára, az anterioritásokkal szem­ben szintén újnak volt veendő. Meg nem szakított hullám alakú hasítékot sem a Schött­­ler-féle «Die Gasmaschine» eimű, 1908-ban megjelent műnek 452-ik ábrája, sem a Mathot-féle Construction et fonctionnement des moteurs a combustion interne» cimű, 1909-ben megjelent mű 322-ik ábrája nem tartalmaz. Mindkét helyen olyan hengerek vannak ismertetve, melyeknek hasítékai egyes, egymással összeköttetésben nem álló nyílások sorozatából tevődnek össze. Miután pedig a hullámszerű, folytonos nyílás nagyobb nyíláshosszt eredményez, mint a leírt szer­kezeteknél az egyes nyílások összhossza, ennélfogva a bejelentés szerinti elrendezés a kiömlő gőzök, illetve gázok számára ked­vezőbb útat létesít. Ezzel egyúttal be van igazolva az eltérő alakítás által létrehozott műszaki effektus fönforgása, ami által vi­szont annak találmányi jellege is igazolva van. 11. A találmány illetve a szabadalom lényegé­nek megállapításakor az, ami a leírásban és igénypontban fölsorolva nincsen, figyelembe nem vehető. (Bírói oszt. 1916. jan. 27 15388./915.) Bírói osztály: a fölpörös keresetének helyt ad, — és az alpörös tulajdonát képező 39928. számú szabadalmat megsemmisíti. Indokok: Fölpörös keresetében és válasz­

Next

/
Oldalképek
Tartalom