Szabadalmi Közlöny, 1916 (21. évfolyam, 1-24. szám)

1916-05-15 / 10. szám

26 ä SZABADALMI KÖZLÖNY. 10. szám. című, Berlinben 1882-ben nyomtatásban megjelent művére és az 1884. augusztus 26-an nyomtatásban megjelent, 28585. számú németbirodalmi szabadalmi leírásra. Aipörös cég tagadja fölpörös cég állítá­sait és azt vitatja, hogy a Dietrich-íéle műben ismertetett az az aszfaltelőkészítő dob, — amelyre fölpörös mint újdonság­rontó anterioritásra hivatkozik — abban tél­éi az alpörösi dobtól, hogy a forgási ten­gelyéhez képest nem exáxiálisau, hanem koáxiálisan van elrendezve. A németbirodalmi, 28585. számú szaba­dalmi leírásban és rajzban ismertetett ke­verődob, habár a forgási tengelyhez képest ferdén van elrendezve, azért — aipörös né­zete szerint, — még sem ronthatja le az alpörösi szabadalom 1. igénypontjában vé­dett találmány új voltát, mert betonkeverő készüléknél alkalmazzák, nem pedig aszfalt­előkészítő készüléknél. Fölpörös pörirataiban azt is vitatja, hogy a betonkeverő dobnak aszfaltelőkészítő ké­szüléknél való alkalmazása olyan szerkezeti átvitel, amely föltalálói tevékenységet nem igényel és ehhez képest szabadalmazható találmányt nem is állapít meg. Ezzel szemben aipörös azzal érvel, hogy a jelen esetben egyszerű átvitelről már csak azért sem lehet szó, mert az aszfaltelő­készítő vagyis olvasztó készüléknél alkal­mazott fűthető dob megoldandó föladat és műszaki hatás tekintetében lényegesen el­tér a betonkészítő gépek egyszerű keverő dobjától. Erre való tekintettel aipörös a megtáma­dott 1. igénypontnak szűkebb tárgyi körre -való megszorítását indítványozza, föltéve, hogy a bírói osztály a megszorítást szük­ségesnek látná. Fölpörös ellenzi az 1. igénypont átszöve­­gezését, mert annak hiányai utólag nem pótolhatók. A bírói osztály a pörös felek érveléseinek mérlegelése után, a fölpörös által hivatko­zott anterioritásokban ismertetett szerkeze­teknek a megtámadott 1. igénypontban vé­delem alatt álló szerkezettel történt össze­hasonlítása alapján a következőket állapí­totta meg: Abból a körülményből, hogy a Dietrich-féle mű 112. oldalán hosszmetszetben föltünte­tett aszfaltelőkészítő készülék rajzán, a dob köpenyét jelző, alsó vastagabb vonalnak az iránya — úgy látszik — némileg eltér az említett vonal alatt látható árnyékolási vo­nalaktól, ebből korántsem lehet a dobnak a I vízszintes forgási tengelyéhez képest ferde elhelyezésére következtetni. De kizárja a dob ferde elhelyezésének még a föltételezését is a szóban álló ábrára vonatkozó szöveg, amely a dob ferde elhe­lyezését nemcsak hogy egyáltalán nem em­líti, hanem éppen ellenkezőleg a 109. oldal utolsó bekezdésében azt a megjegyzést tar­talmazza, hogy az alkalmazott dobok alak tekintetében legtöbbéire a vízszintes ten­gely körül forgó, közönséges kávédobok nagy méretekben való utánzásai. Miután e szerint a Dietrich-féle műben is­mertetett aszfaltelőkészító készülék forgat­ható és fűthető dobja elrendezés tekinteté­ben lényegesen eltér az alpörösi készülék dobjától, ennélfogva a hivatkozott nyomtat­vány nem ronthatja le a megtámadott igénypontban védett találmány új voltát. De nem ronthatja le az említett talál­mány újdonságát a fölpörös cég által ante­­rioritás gyanánt hivatkozott 28585. számú nemetbirodalmi leírás sem, mert az abban ismertetett betonkeverő dob, noha a ferde elhelyezés tekinteteben megegyezik az al­pörösi dobbal, abban ez utóbbitól mébis lé­nyegesen eltér, hogy homloklapjai a for­gási tengelyen nem merőlegesen, hanem ferdén vannak elrendezve úgy, hogy az an­­terioritásban ismertetett dob egy egyenes körhenger, míg az alpörösi dob, egy ferde körhenger mértani alakját tünteti föl. Mindezeknél fogva fölpörösi cég kereseti kérelmének egész terjedelmében helyt adni azért nem lehetett, mert a megtámadott 1. igénypont újdonságának az állítólagos hiányát a bemutatott anterioritásokkal bizo­nyítani nem tudta; részben azonban fölpö­rös cég keresetének helyt kellett adni és az alpörösi 1. igénypontot megfelelő szöve­gezéssel szűkebb tárgyi körre meg kellett szorítani, mert a bírói osztály az alpörösi szabadalmi leírás és rajz értelmezése és a meg'ámadott igényponttal való egybevetése alapján azt is megállapította, hogy a dob­nak a forgási tenge'yhez képest ferdén tör­ténő elhelyezése nem képezi egész általá­nosságban aipörös találmányát, hanem csak is abban a vonatkozásban, amely a ferde elhelyezést az alpörösi igénypont tárgyi körében fölsorolt szerkezeti alkatelemeken fölül a dob homloklapjainak a fűtőréren kívül, a forgási tengelyen merőlegesen tör­ténő elrendezésével is hozza szerkezeti kap­csolatba. Ehhez képest a most említett szerkezeti alkatelemeket az ítélet rendelkező része

Next

/
Oldalképek
Tartalom