Szabadalmi Közlöny, 1916 (21. évfolyam, 1-24. szám)
1916-05-15 / 10. szám
10. szánj. SZABADALMI KÖZLÖNY. 263 érteimében pótlólag föl kellett venni a megtámadott igénypont tárgyi körébe. Az 1. igénypontban védett szerkezeti elrendezés célját megjelölő, befejező mondat, mint fölösleges része az igénypontnak, a szövegezés szabatossága szempontjából volt törlendő. Szabadalmi tanács: az elsőbíróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: A 29439. lajstromszámú alpörösi szabadalom 1-ső igénypontjának megsemmisítése iránt előterjesztett kereseti kérelmet helyesen utasította el az elsőbíróság vonatkozó indokolásánál fogva és azért, mert a fö'.pörös részéről a válaszirathoz F. alatt mellékelt 28585. sz. német szabadalom, amelynél a forgástengely és dobtengely az alpörösi szabadalommal megegyezően szintén szöget alkot, utóbbi szabadalomra újdonságrontónak azért nem minősíthető, mert homloklapjai nem lévén merőlegesek a forgástengelyre, az alpörö’si szabadalom leírása szerint megkövetelt, az egész dobköpenyt körüljáró fűtésre nem alkalmas szerkezetre vonatkozik. A pör adatai szerint csakis olyan forgathatható és fűthető dobból álló aszfaltelőkészítő berendezések ismeretesek, amelyeknél a dob homloklapjai a forgástengelyre merőlegesek, asniből következik, hogy az alpörösi szabadalom 1-ső igénypontja a találmány tárgykörét a forgatható és fűthető dob megnevezésével már meghatározza annak külön fölemlítése nélkül is, hogy a dob homloklapok a forgástengelyre merőlegesek; es éppen ezért nem sérelmes fölpörösre az elsőbíróság ítéletének az a rendelkezése, amely szerint az alpörösi szabadalom terjedelmét az 1-ső igénypontnak a rendelkező rész szerinti megszorító szövegezésével korlátozta és alpöröst, mint részben pörvesztést, részpörköltség fizetésére kötelezte. Védjegyügyi határozatok. ' 34. Az «Excelsior» szóból álló védjegy cséplőgépekre stb.-re vonatkoztatva az árúk minőségére és rendeltetésére utálván, arra kizárólagos használati jogot engedélyezni nem lehet. Ezért a védjegy törlése elrendeltetik. (A kereskedelemügyi m. kir. miniszternek 1916. évi április 26-án kelt határozata.) 303—1916. sz. H. S. budapesti cég által a budapesti kereskedelmi és iparkamaránál tőkerosta cséplőgépekre és sodronyszövetek stb. árúkra 28672. sz. a. letett védjegytől az oltalmat az 1895. évi XLI. t.-c. 1.«§-а alapján megtagadom és az 1890. évi II. t.-c. 21. §-ának d) pontja alapján törlését rendelem el. Indokok: Letevő cég a kizárólag «Excelsior» szóból álló védjegyet tőkerosta cséplőgépekre sodrony szövetek, sodrony fonatok és sodrony-kerítések védelmére kérte. «Excelsior» szó valami kitünőbbuek,jobbnak fogalmát jelenti s mint ezen fogalmat meghatározó szó az ipari és kereskedelmi életben általánosan ismeretes és használatos is. Az ilyen védjeggyel forgalomba hozott árúb m a vevőközöuség tehát valami jobb minőséget a célnak vagy a rendeltetésnek jobban megfelelő árút fog látni. A védetni kívánt szó az előadottak szerint az árú minőségére, illetve rendeltetésére utal, — ezért az 1895. évi XLI. t.-c. 1. §-a alapján a védjegytől a lajstromozás útján biztosítandó oltalmat meg kellett tagadni s annak törlését kellett elrendelni. 35. A «Dux» szó egy csehországi közigazgatási kerületnek és egy jelentékeny iparral bíró városnak neve lévén, azt egy budapesti iparvállalat részére cigaretta-papírra védjegyként azért nem lehet lefoglalni, mert a vevőközönséget az árú származását illetőleg megtéveszteni alkalmas. Ez okból a védjegy törölni rendeltetik. (A kereskedelemügyi m. kir. miniszternek 1916. évi április 26-án kelt határozata.) 336-1916. sz. H. F. budapesti cég által a budapesti kereskedelmi és iparkamaránál cigarettapapír árúkra 30489. sz. a. letett védjegytől az oltalmat az 1895. évi XLI. t.-c. 1. §-a és az 1890. évi II. t.-c. 3. §-ának 4. pontja alapján megtagadom és az 1890. évi II. t.-c. 21. §-ának d) pontja alapján annak törlését rendelem el. Indokok: A kizárólag «Dux» szóból álló védjegy cigaretta-papir védelmére tétetett le. Dux Csehországban egy közigazgatási kerületnek és egy jelentékeny iparral bíró városnak a neve. A védjegyen szereplő földrajzi neveket a vevőközönseg rendszerint az árú előállítási helyeiként fogja gondolni — az ilyen nevek lajstromozása pedig az 1895. évi XLI. t.-c. 1. §-a értelmében tiltva van. Másrészt a védjegy alkalmas arra, hogy a vevőközönségben azt a hitet keltse, hogy
