Szabadalmi Közlöny, 1916 (21. évfolyam, 1-24. szám)

1916-05-15 / 10. szám

10. szánj. SZABADALMI KÖZLÖNY. 263 érteimében pótlólag föl kellett venni a meg­támadott igénypont tárgyi körébe. Az 1. igénypontban védett szerkezeti elren­dezés célját megjelölő, befejező mondat, mint fölösleges része az igénypontnak, a szövegezés szabatossága szempontjából volt törlendő. Szabadalmi tanács: az elsőbíróság ítéle­tét helybenhagyja. Indokok: A 29439. lajstromszámú alpörösi szabadalom 1-ső igénypontjának megsemmi­sítése iránt előterjesztett kereseti kérelmet helyesen utasította el az elsőbíróság vonat­kozó indokolásánál fogva és azért, mert a fö'.pörös részéről a válaszirathoz F. alatt mellékelt 28585. sz. német szabadalom, amelynél a forgástengely és dobtengely az alpörösi szabadalommal megegyezően szin­tén szöget alkot, utóbbi szabadalomra új­­donságrontónak azért nem minősíthető, mert homloklapjai nem lévén merőlegesek a for­gástengelyre, az alpörö’si szabadalom leírása szerint megkövetelt, az egész dobköpenyt körüljáró fűtésre nem alkalmas szerkezetre vonatkozik. A pör adatai szerint csakis olyan forgathatható és fűthető dobból álló asz­faltelőkészítő berendezések ismeretesek, ame­lyeknél a dob homloklapjai a forgásten­gelyre merőlegesek, asniből következik, hogy az alpörösi szabadalom 1-ső igénypontja a találmány tárgykörét a forgatható és fűt­hető dob megnevezésével már meghatározza annak külön fölemlítése nélkül is, hogy a dob homloklapok a forgástengelyre merő­legesek; es éppen ezért nem sérelmes föl­­pörösre az elsőbíróság ítéletének az a ren­delkezése, amely szerint az alpörösi szaba­dalom terjedelmét az 1-ső igénypontnak a rendelkező rész szerinti megszorító szöve­gezésével korlátozta és alpöröst, mint rész­ben pörvesztést, részpörköltség fizetésére kötelezte. Védjegyügyi határozatok. ' 34. Az «Excelsior» szóból álló védjegy cséplő­gépekre stb.-re vonatkoztatva az árúk minő­ségére és rendeltetésére utálván, arra kizáró­lagos használati jogot engedélyezni nem lehet. Ezért a védjegy törlése elrendeltetik. (A kereskedelemügyi m. kir. miniszternek 1916. évi április 26-án kelt határozata.) 303—1916. sz. H. S. budapesti cég által a budapesti ke­reskedelmi és iparkamaránál tőkerosta cséplő­gépekre és sodronyszövetek stb. árúkra 28672. sz. a. letett védjegytől az oltalmat az 1895. évi XLI. t.-c. 1.«§-а alapján meg­tagadom és az 1890. évi II. t.-c. 21. §-ának d) pontja alapján törlését rendelem el. Indokok: Letevő cég a kizárólag «Excel­sior» szóból álló védjegyet tőkerosta cséplő­gépekre sodrony szövetek, sodrony fonatok és sodrony-kerítések védelmére kérte. «Excelsior» szó valami kitünőbbuek,jobb­nak fogalmát jelenti s mint ezen fogalmat meghatározó szó az ipari és kereskedelmi életben általánosan ismeretes és használa­tos is. Az ilyen védjeggyel forgalomba hozott árúb m a vevőközöuség tehát valami jobb minőséget a célnak vagy a rendeltetésnek jobban megfelelő árút fog látni. A védetni kívánt szó az előadottak sze­rint az árú minőségére, illetve rendelteté­sére utal, — ezért az 1895. évi XLI. t.-c. 1. §-a alapján a védjegytől a lajstromozás útján biztosítandó oltalmat meg kellett ta­gadni s annak törlését kellett elrendelni. 35. A «Dux» szó egy csehországi közigazga­tási kerületnek és egy jelentékeny iparral bíró városnak neve lévén, azt egy budapesti iparvállalat részére cigaretta-papírra védjegy­ként azért nem lehet lefoglalni, mert a vevő­­közönséget az árú származását illetőleg meg­téveszteni alkalmas. Ez okból a védjegy törölni rendeltetik. (A kereskedelemügyi m. kir. miniszternek 1916. évi április 26-án kelt határozata.) 336-1916. sz. H. F. budapesti cég által a budapesti kereskedelmi és iparkamaránál cigaretta­papír árúkra 30489. sz. a. letett védjegytől az oltalmat az 1895. évi XLI. t.-c. 1. §-a és az 1890. évi II. t.-c. 3. §-ának 4. pontja alapján megtagadom és az 1890. évi II. t.-c. 21. §-ának d) pontja alapján annak törlését rendelem el. Indokok: A kizárólag «Dux» szóból álló védjegy cigaretta-papir védelmére téte­tett le. Dux Csehországban egy közigazgatási ke­rületnek és egy jelentékeny iparral bíró városnak a neve. A védjegyen szereplő földrajzi neveket a vevőközönseg rendszerint az árú előállítási helyeiként fogja gondolni — az ilyen nevek lajstromozása pedig az 1895. évi XLI. t.-c. 1. §-a értelmében tiltva van. Másrészt a védjegy alkalmas arra, hogy a vevőközönségben azt a hitet keltse, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom