Szabadalmi Közlöny, 1913 (18. évfolyam, 1-24. szám)
1913-01-01 / 1. szám
1. szám. SZABADALMI KÖZLÖNY. 29 önelhatározásából ad valakinek (szerződéses engedély), és olyan, amelynek engedélyezésére az illetékes hatóság által kötelezhető (kényszerengedély). Az engedély okiratban ajánlatos a jogokat és kötelezettségeket, valamint a használati engedélynek a tartamát is pontosan meghatározni. A használati díj megállapodás szerint vagy egyszer és mindenkorra szóló összegben, vagy időszakonként teljesítendő szolgáltatásokban róható le. A szabad, hivatal szabadalmi ügyekben hozott határozatai. A íölszólalás visszavonása költségigényekről való hallgatólagos lemondásnak is lévén tekintendő, a bírói osztály — noha a fölszólalás eredménnyel járt — fölszólaló részére költségeket meg nem állapíthatott, V. 1013. 23127/912. Minthogy fölszólaló fölszólalását a fölfolyamodás során visszavonta s így költségigényéről is hallgatólag lemondott, részére költségek megállapítandók nem voltak. Bírói oszt. 1912 november 21. 1. Minthogy fölszólaló fölszólalásában még csak nem is állította, hogy magát a ' ejelentés tárgyát bejelentők alkalmaztatásuk idejében találták volna föl, illetve, hogy annak föltalálására egyenes megbízást kaptak volna, hanem csak azt, hogy a bejelentéssel, lényegében azonos szerkezetet találtak föl- a szab. törvény 6. §-ára alapított fölszólalásnak helyet adni nem lehetett, mert összehasonlítás alapján kitűnt, hogy a bejelentés tárgya egy alkalmaztatás idejében tett találmánytól teljesen eltér. 2. Föigénnyel kapcsolt aligény tárgyának eltérő tárgyi körben való alkalmazására a szabadalmi oltalom nincsen korlátozó hatással. 3. Olyan berendezés, amely valamely szabadalomban védett szerkezet elemeit nem tartalmazza, a szabadalom javításául nem tekinthető. K. 4553. 20831/912. Fölszólaló a szabadalmi törvény 5. és 6. §§-ai alapján, továbbá újdonság és találmányi jelleg hiánya miatt kéri a szabadalom megtagadását. Állításainak indoko'ására előadja, hogy bejelentők fölszólaló cégnél alkalmazásban állottak és, hogy ebben a minőségükben bízta meg fölszólaló cég bejelentőket azzal, hogy görbületi szupportokkal foglalkozzanak é-, hoiry a 45279. 1. sz. magyar szabadalom tökéletesítésén dolgozzanak. Ebben a munkakörben -való foglalato-ság közben tették bejelentők találmányukat, melyet azonban csak a szolgálati viszony megszűnte után jelentettek be. Találmányuknak az ideáját mindenesetre azonban alkalmaztatási munkakörükből merítették s a bejelentett találmányukkal lényegében azonos megoldást munkatársaiknak be is mutattak, még alkalmaztatásuk idejében. Mindezeket az állításait fölszólaló szükség esetére kész tanúkkal is bizonyítani. Egyéb t. i. az újdonság, találmányi jelleg és az 5. §-on alapuló állításait illetőleg fölszólaló az 1-sö igény tárgyával szemben a 45279. sz. magyar, továbbá a 12790/912. sz. angol szabadalmi leírásokra hivatkozik, a 2-ik igény tárgyával szemben a 90976. sz. német szabadalmi leírást, a 3-ik igénnyel szemben a 45279. sz. magyar szabadalmi leírást hozza föl, azt is állítva, hogy annak 2-ik igényében a bejelentés 3-ik igényének tárgya már védelem alatt áll..... Végül fölszólaló azt a kérelmet terjeszti elő, hogy amennyiben a bejelentési osztály sem a szabadalmi törvény 5., illetőleg 6. §§-ain alapuló kérelmének helyt nem adna, sem pedig az újdonság és találmányi jelleg hiányát beigazolva nem találná, a szabadalmat, miután a bejelentés tárgya lényegében nem egyéb, mint az 6 tulajdonát tevő 45279. sz. magyar szabadalmának a javítása, csak mint a 45279. sz. szabadalom javítási szabadalmát adja meg. Bejelentők fölszólalónak az alkalmaztatási viszonyt illető állításaira beismerik, hogy ők fölszólaló cégnél mint konstruktőrök alkalmazásban állottak, de ez a viszony a bejelentés ideje előtt már megszűnt. Beismerik bejelentők, hogy alkalmaztatásuk idejében megbízásból görbületi szupportok szerkesztésével, sőt magával a szúbanforgó 45279. sz. magyar szabadalom továbbfejlesztésével is foglalkoztak, sőt azt is beismerik, hogy föltalálok egyike, M. A. eközben egy szerkezeti ideára jött. rá, amelyet az alkalmazó cégnek be is mutatott, de ez az idea, mint meg nem felelő sohasem került kivitelre. Ennek a szerkezeti ideának vázlatát C) •/. csatolják bejelentők, annak igazolására, hogy az a bejelentés tárgyától teljesen eltér. Határozottan tagadják azonban bejelentők, hogy a bojelontett találmány föltalálására egyenes megbízást kaptak volna és hogy a bejelentett találmányt az alkalmazásuk idejében találták volna föl. Ugyanezért ellenzik tanúk kihallgatását is, minthogy azok ezen utóbbi állításuk ellenkezőjét a dolog természeténél fogva sikeresen amúgy sem igazolhatnák, a fölszólalásra pedig ügydöntő befolyással csak ez az utóbbi körülmény lehet. A m. kir. szabadalmi hivatal bejelentési osztálya a szóbeli tárgyaláson elhangzottak mérlegelése után, követve a felszólalás sorrendjét, mindenekelőtt fölszólalónak a szabadalmi törvény 6.. §-ára alapított kérelmével foglalkozott s ebben a tekintetben megállapította, hogy a tanúkkal való bizonyítás tulajdonképen fölösleges, mert bejelentők fölszólalónak lényegében összes ténybeli állításait beismerték s csupán azt tagadták, hogy a bejelentés tárgyát alkalmaztatásuk idejében találták volua föl, illetve, hogy annak föltalálására egyenes megbízást kaptak volna. 8
