Szabadalmi Közlöny, 1911 (16. évfolyam, 1-24. szám)

1911-07-15 / 14. szám

14. szám. SZABADALMI KÖZLÖNY. 613 Az ugyanezen napon megtartott együttes ülésben az autogén fémipari és világítási szakosztályok azon kérdéssel foglalkoztak, hogy a hatóságoktól, szak­egyletektől vagy magánkezdeményezésből eredő be­avatkozások mennyiben befolyásolták az acetylénipar fejlődését az egyes országokban. Az e részben előadott jelentésekből leszűrhető kö­vetkeztetések ezek: Az acetylénipar fejlődésére gát­­lólag hat a világítógáz és villamvilágítás konkuren­ciája, meg a hatóságok rendszabályai, melyek az egyes esetekben bekövetkezett robbanások folytán tétettek, végül a forgalomba hozott, gondatlanul szerkesztett készülékek, melyek a közönségnek hitét az acetylénvilágítás meghízhatóságában megingatták. Ezekkel szembeu de Set/iies P. szerint akként vé­dekeztek Franciaországban, hogy egyesületet : Cham­bre syndicale-t létesíttettek, amelynek segélyével el érték azt, hogy a magánkészülékekkel szemben el­­állottak a különleges előírásoktól, a karbid szállítási tarifáját leszállították, s hogy az aeetylén-centralék­­kal rendelkező városokban a posta-távirda hivatalo­kat acetylónnel világították. Előmozdította az ide vonatkozó ipar fejlődését az acetyléngázfejlesztő ké­szülékek tulajdonosainak egyesülése is. Ugyancsak a franciaországi viszonyokról szólt e részben Bosenberg P. M. is, ki leginkább statisztikai adatokat mutatott be. A kongresszus 3-ik napján Granjon az autogén he­gesztőipar állását Franciaországban, Bernatschek pedig Ausztriában való támogatását ismertette. Ezek­ből kitűnt, hogy e részben Franciaországban a hely­zet igen kielégítő, amennyiben ott az oxy-acotylénes hegesztés, továbbá a vas és acél vágása legalább is 5000 tonna karbldet és 2 millió m8 oxygént fogyaszt, s kilátás van rá, hogy ezen szükséglet 2—3 éven belül megkétszereződik. Ezen előadásból megtudtuk azt is, hogy az autogénhegesztést ott micsoda kon­strukciók gyártásánál és javításánál használják. Ber­­natsehek előadásából tulajdonkép csak az tűnt ki, hogy Ausztriában a Govverbeförderungsamt-ban a begyakorló kurzusok mikónt fejlődtek, melynek rész­letezése e jelentés keretében mint lényegtelen, mel­lőzhető. Wittál tanár ugyanezen ülésen az autogén fém­megmunkálás magyarországi állapotát, fejlődését és állami támogatását ismertette. Szerinte nálunk az autogént fémmegmunkálásra 30 - 40 nagyobb és 200—250 kisebb üzemben alkalmazzák, mimellett a hegesztés különösen kazánok, kovács öntöttvas vagy más fémből való tárgyak és gépalkatrészek javítá­sára használtaik leginkább, azonban újabban már a bádogodények, tartányok, façonvas, mű lakatossági tárgyak előállításánál is használatban áll. A metszést leginkább alkalmazzák néhány hajó- és kazángyár­ban, öntödékben és két acélgyárban. Szerinte az autogén munkamód elterjedése leginkább megbecsül­hető az elfogyasztott oxygénmennyiséaből, az utóbbi Magyarországon kb. 80000—100000 ms-re tehető. Előadásában azután a hegesztőipar fejlődését vázolta, s rámutatott arra, hogy az újabban az ország több helyén föltalált földgáznak egyéb célokra való alkal­mazása mellett is előreláthatólag nagy szerepe lesz nálunk a hegesztőiparban. Az acetylénnek az autogén hegesztőiparban való alkalmazásáról Amedeo mérnök szólt még. Előadá­sának rövid tartalma ez : 1. az acetylén adja az autogénbegesztésnél alkalmazható anyagok közül a legtöbb meleget, 2. az említett magas hőmérsék nem baj, mert tetszés szerint szabályozható, 3. valamennyi rendszer között leggazdaságosabb az acetylén alkal­mazása, 4. a szuróláng merevségét a gázkeverók túl gyors kilépéso okozza, mi elkerülhető azáltal, hogy megfelelően szerkesztett forrasztócsövet alkal­mazunk, s a gázkeverék kiáramlási sebességét csök­kentjük, 5. az oxyacetylén lángredukáló hajlamú, míg a többi hegesztőlángok oxydáló termékeket ad­nak, 6. az oxyacetylén lángredukáló képességét túl­ságosan nagyították, aminek következtében sok he­gesztő rendkívül sok acetylént tartalmazó forrasztó­­lángot alkalmaz, melyet redukálólángnak neveznek, 7. az ilyféle láng gyakran elősegíti az oxydálódást, továbbá a vele készült hegesztés sok hólyagot tar­talmaz és a vasat és acélt erősen széniti, 8. az ace­­tylénnel a vas és lágy acél hegesztéseinél kiváló eredmények érhetők el, mert a fémet egyáltalán nem támadja meg, 9. a karbidacél kezelésével az acetylén nem módosítja annak szóntartalmát, ha mégis dekar­­bonizálódás lépne föl, úgy ez az oxydáció következ­ménye, 10. öntvények, réz, aluminumtárgyak he­gesztésénél az oxyacetylénláng alkalmazásával sok­kal jobb eredmények érhetők el, mint más hegesztő eljárásoknál, 11. minden hegesztömnnkánál oly nor­mális szuróláng adja a legjobb eredményt, mely meg­felelő távolságban nyer alkalmazást. Ugyané napon még a világítási és autogén, fém­megmunkálási szakosztályok is tartották együttes ülést, amelyen az autogén fémmegmunkálás tanítá­sáról, valamint hegesztők kiképzéséről is tárgyaltak. A 3-ik szakosztály szintén e napon tartott ülésé­ben Linde R. tartott előadást a nitrogén előállításá­ról a mésznitrogén gyártás céljaira. Elmondotta, hogy a mésznitrogén gyártáshoz szükséges nitrogént vagy kémiai úton állítják eló úgy, hogy a levegőt izzó rézen vezetik át, ezen eljárás hátránya a réz gyors oxidálódása vagy mechanikailag akként, hogy a csüppfolyósított levegőt alkatrészeire bontják az­által, hogy a nitrogén azon tulajdonságát veszik figyelembe, mely szerint az alacsonyabb hőmérsóken forr, mint az oxygen. Ámde ezen elválasztási mód­dal csakis úgy állítható elő tiszta nitrogén, hogy az oxygént tartalmazó nitrogénben gazdag gázelegyet még egy komplikált szétválasztó készüléken vezetik át s emellett vagy deflegmáló eljárást alkalmaznak, vagy pedig úgy járnak el, hogy már a levegőnek 154

Next

/
Oldalképek
Tartalom