Szabadalmi Közlöny, 1911 (16. évfolyam, 1-24. szám)
1911-07-15 / 14. szám
614 SZABADALMI KÖZLÖNY 14. szám. a rektifikálás céljából szükségelt kondenzációjánál eszközük a szétválasztást megközelítő tiszta nitrogénre és oxygénbon dús folyadékra, melyek aztán elkülönítve vezethetők a tulajdonkép rektiflkáló készülékbe. Kaszler Félix ugyanezen ülésen még részletesen ismertette az acetylénnek előállítható klórderivatáit s azoknak oldószerek gyanánt való alkalmazását, különösen kiemelve, hogy az acetylón klórderivatái közül egyesek előnyös tulajdonságaiknál s olcsóságuknál fogva arra hivatvák, hogy a kivonatoló iparban nagyobb mértékben alkalmaztassanak. Ezzel a kongresszus érdemi tárgyalásai befejeztettettek, s ezután Koller elnök a kongresszust berekesztette, köszönetét mondva mindazoknak, akik a kongresszus munkásságát előmozdították. A kongresszussal kapcsolatos acttylón ipari kiállítás a megnyitó ülése után nyilt meg. Templomi szónokiatok a szerzői jog oltalma alatt állanak. (Á Beichsgerichtnek 1910. évi december 1-én hozott döntése.) A tényállás szerint L. lapkiadót a braunschweigi Landgericht vétkesnek mondotta ki a szerzői jog bitorlásában azért, mert igazolást nyert, hogy panaszlőtt egy a braunschweigi dómban megtartott esküvő alkalmával dr. W. hitszónok által elmondott beszédet a saját kiadásában, Brauuschweigban megjelent «Neueste Nachrichten» című napilapban a szerző engedélye nélkül közölt. A Landgericht ugyanis arra az álláspontra helyezkedett, hogy mivel a házasságkötési aktusban szerepelt személyek az ott uralkodó hercegi család tagjai voltak, ennélfogva nem volt az esküvő nyilvános jellegű. Ezt az ítéletet a panaszlott megfölebbezte, de fölebbezésével elutasíttatott. Fölülvizsgálati kérelmére a Reichsgericht foglalkozott ezzel a kérdéssel, amely az ítéletet a következő indokolással erősítette meg: Az irodalmi termékek oltalmáról szóló törvény 1. §-ának a rendelkezése szerint a törvény oltalma a többi közt olyan előadásokra terjed ki, amelyek a lelki épülés céljára szolgálnak. Hogy itt első sorban azok a szónoklatok értendők, amelyek egyházi vagy istentiszteleti célokból tartatnak, ahhoz kétség sem férhet. Ezért az ilyen szónoklatok csak a szerző vagy kiadójának a hozzájárulásával sokszorosíthatok akár nyomdai, akár más úton. A kérdésben forgó szónoklat az idézett törvény 1. §-ának az oltalma alatt állván és a panaszlott részéről történt sokszorosítása a törvény 88. § 1. pontjának rendelkezése szerint büntetendő lévén, panaszlott csak úgy kerülhetné el a büntetést, ha a törvénynek olyan rendelkezése állana fönn, amelynek értelmében a sokszorosítás a szerző vagy jogutódának az engedélye nélkül is eszközölhető. Ebben az irányban az elsőfokú bíróság által idézett 17. §-uak 1. pontja, amelyre о helyen mint egyedüli kivételre hivatkozni lehet, csak azt rendeli : Megengedtetik az előadásnak vagy beszédnek a közlése napilapokban vagy folyóiratokban akkor, ha az illető előadás vagy beszéd valamely nyilvános tárgyalásnak a része». Eszerint kell, hogy a beszéd, ha ez napilapokban vagy folyóiratokban (a szerző hozzájárulása nélkül) közöltetik, valamely tárgyalásnak a keretébe tartozzék. A törvény által itt használt kifejezés : «tárgyalás», amely semmi esetre sem egy jelentményü a gyülekezettel, világosan arra utal, hogy olyan beszédről vagy előadásról legyen szó, amelyre válasznak van helye vagy válasz várható, úgy amint az parlamenti, bírósági és egyéb tárgyalások alkalmával előfordul. Ezen fölfogás megerősítésére szolgál a törvénynek az a további rendelkezése, hogy az előadás vagy beszéd része legyen a tárgyalásnak. Sem az istentisztelet alkalmával megtartott, sem más egyházi szónoklatok, mivel itt már a dolog természeténél fogva, a további válaszbeszéd megtartásának a lehetősége elesik «a tárgyalás részének» nem tekinthetők. Mindezeknél fogva a fölülvizsgálati kérelmet visszautasítani kellett. A szabad, hivatal szabadalmi ügyekben hozott határozatai. Ismert szerkezetnél alkalmazott ismert berendezésnek más tárgy körébe való átvitelét a bejelentési osztály szabadalmazható találmánynak találta, egyrészt a tárgyi körök egymástól igen eltérő, távolfekvő volta miatt, másrészt, mert az átvitel tárgya újabb használati körében megfelelő átépítés nélkül alkalmazható nem volt. S. 5047. 3282/911. A fölszólaló a bejelentés tárgyát képező szerkezetre a szabadalom megtagadását azzal az indokolással kéri, hogy a bejelentés új találmányt nem tartalmazván, az ismert konstrukciónak egyszerű átvitelét képezi, mely azonban szerinte föltaláló! tevékenységet egyáltalán nem igényelt. Állításának igazolására hivatkozik a Heinke-féle Handbuch der Elektrotechnik, az Arnold-féle Die Qieichstrommaschinen, valamint Niethammer Gleichstrommaschiuen und Gleichstrommotoren című műveinek alább pontosan megjelölt helyeire, melyekben vízhűtéssel berendezett szalagfékek, valamint üregesen kiképezett dynanioarmaturák vannak ismertetve, mely szerkezeteknek a bejelentésben megjelölt célra való átvitele mi nehézségbe sem került, mihez képest kéri úgy az 1., mint a 2. igényre is a szabadalom megtagadását. A bejelentő kifejti, hogy a fölszólaló által fölhozottak szalagfék konstrukciókra, tehát a bejelentés tárgyától teljesen eltérő szerkezetekre vonatkoznak,
