Szabadalmi Közlöny, 1911 (16. évfolyam, 1-24. szám)
1911-06-01 / 11. szám
SZABADALMI KÖZLÖNY. 11. szám. 4o8 lat az akeesszorius jelleg megszüntetése iránt, a 4. b) cikkre vonatkozólag föntebb kifejtettek itt nyernek alkalmazást. Ezen rendelkezés megszövegezésénél azonban ügyelőmmel kell lenni a 6. cikknek a «tellequelle» oltalom elvét statuáló határozmányára is. A «telle-quelle» elv ugyanis csak a hazájában szabályszerűen lajstromozott védjegyekre alkalmazható, míg a származási országban be nem jegyzett védjegynek azon ország törvényes követelményeinek kell megfelelnie, amelyben bejelentetik. Erre nézve megfelelő a brüsszeli kongresszus által elfogadott következő szöveg : «A származási országban a védjegy belajstromozása elmaradhat, ha a védjegy azon állam törvényeinek megfelel, amely államban az oltalom kéretik.» ' A brüsszeli iparjogvédelmi kongresszus ezen cikknél még a tényleges használó jogát kívánja biztosítani az egész Unió területén olyképen, amint ezt Magyarországon az 1895 : XLI. t.-c. 4. §-a biztosítja. Ily irányú rendelkezés Magyarország szempontjából is kívánatos lévén, az előreláthatólag e részben előterjesztésre kerülő javaslathoz csatlakozhatunk. Hasoulóképen elfogadható a berni irodának a je lenlegi 6. cikk után besorozott és külön-kfflön új cikkek alakjában szövegezett azon további két javaslata is, amelyeknek elseje a védjegy származási országának fogalommeghatározását adja, másodika pedig a kollektiv védjegyek oltalmát van hivatva szabályozni. A 8. cikknél a kereskedelmi név védelmére nézve a berni iroda azt javasolja, hogy ha a kereskedelmi név bitorlása tekintetében a belföldi törvényhozás nem tartalmaz «semmiféle», (aucune) rendelkezést, úgy a kereskedelmi név (a cég) bitorlás eseteiben is a védjegybitorlásra nézve megállapított magánjogi és büntetőjogi szankciók érvényesitendők. Ez a javaslat magyar részről nem fogadható el, jóllehet a védjegybitorlás jogkövetkezményeinek alkalmazásba vételére nálunk, ahol a cégoltalom a kereskedelmi törvényben máris szabályozva van, a kereskedelmi névnek általában, a be nem jegyzett cégeknek oltalmáról pedig a már legközelebb az országgyűlés elé kerülő tisztességtelen versenyről szóló törvényjavaslatban fog történni gondoskodás, sor nem is kerülhetne, mert az «aucun disposition spéciale» esete itt fönn nem forog. Visszautasító álláspontunk indoka az, hogy a kereskedelmi törvényünk keretében és annak rendszerébe beleilleszkedő módon szabályozott cégoltalomnak a tisztán autonom szabályozás köréből való kivételére és a javasolt subsidiaries rendelkezéssel is nemzetközi egyezmény útján való megkötésére nem forog fönn semmi ok, egyrészt mivel az Unió-egyezmények a magánjog és a kereskedelmi jog alapján kellő oltalomban nem részesíthető, szorosabb értelemben vett ipari tulajdonjogok hatályosabb védelmét vannak első sorban hivatva biztosítani, másrészt mivel a bejegyzett cégek bitorlásának jogkövetkezményei sincsenek a védjegybitorlás jogkövetkezményeinek analógiájára beltörvényhozásunkban megállapítva. A 11. cikknél a berni iroda azt javasolja, hogy a kiállítási oltalom, melynek rendezése eddig az egyes államok tetszésére volt bízva, magában az egyezményben szabályoztassék. Miután a berni iroda e részbeli javaslata a kiállítási oltalmat oly irányban kívánja szabályozni, ahogyan ez az 1911. évi XI. t.-cikket képező idevonatkozó magyar törvényben foglalt rendelkezésekkel szabályoztatott, a berni iroda javaslata magyar részről is elfogadható. A berni irodának az Unió párisi főegyezménye 12. és 13. cikkeinél magának ezen irodának szervezetére és működésére vonatkozólag előterjesztett javaslatai elfogadhatók. A párisi főegyezmény utolsó cikke gyanánt javasolja a berni iroda, hogy a szerződő államok az egyezmény hatályát gyarmataikra és idegen birtokaikra kiterjeszthessék, s az erre vonatkozó nyilatkozat vagy általánosságban vagy az egyes gyarmatok és idegen birtokok fölsorolásával történhetik. Magyarország Bosznia-Hercegovinát, illetőleg az annektálás alkalmával az Unió-államokat Ausztriával egyetértőleg már tájékoztatta. A berni irodának a párisi főegyezményhez javaslatba hozott ezen módosításain kívül Magyarországnak speciális kívánalmai csupán arra vonatkozólag vannak, hogy a meghatalmazások hitelesítésének alakiságai az Unió-államok egymásközti viszonyában egyszerűsíttessenek. II. A gyári vagy kereskedelmi védjegyeknek nemzetközi belajstromozása iránt Madridban 1891. évi április hó 14-én létrejött megállapodás tekintetében a berni iroda által javaslatba hozott módosítások a lényeget nem érintik, Így ezek magyar részről is elfogadhatók. III. A berni iroda egy nemzetközi mintalajstromozási hivatal létesítésének eszméjét is fölvetette. Ehhez Magyarország nem csatlakozik. IV. A hamis származási megjelölések üldözésére vonatkozó madridi egyezményhez való csatlakozás kérdésében Magyarország csak a Washingtonban hozandó határozatok ismerete után fog dönteni. Mindenesetre kívánatos, hogy oly egyezményi megállapodások létesüljenek, amelyek egyrészről hazai borvidékeink és egyéb földtermékeink védelmét kellőképen szolgálni legyenek alkalmasak, másrészt hazai pezsgő- és cognac-iparunknak a Champagner és Cognac szavak használatát továbbra is lehetővé tennék. Csak amennyiben ily szövegezés sikerülne, forognának fönn azok az előföltételek, amelyektől Magyarországnak a szóban lévő egyezményhez utólagosan való hozzájárulása (adhaesiója) kötve van.
