Szabadalmi Közlöny, 1911 (16. évfolyam, 1-24. szám)
1911-06-01 / 11. szám
11. szám. SZABADALMI KÖZLÖNY. 467 stíletek kezdeményezésére nevezett államok kiküldöttei esetleg a védjegyeknek a származási ország bejegyzéséből való függetlensége tekintetében javaslatot fognak tenni. A védjegy accessorius jellegének megszüntetéséhez hozzájárulhatunk, ha ezzel kapcsolatban magának az új Unio-egyezménynek keretében elismerést nyer az egyes államok autonom törvényeiben foglalt határozmányoknak korlátlan érvényesülhetése (így a magyar törvény azon rendelkezésének, hogy a védjegy csak addig állhat fenn, amíg maga a vállalat is fennáll, amelyhez tartozik). A párisi Unió 6. cikkéhez a berni iroda módosítást csak annyiban hoz javaslatba, hogy ide kívánja átvinni a zárjegyzökönyv 3. b. pontját, melynek értelmében a szabadalom a gyakorlatbavétel hiánya miatt 3 évig egyáltalán nem, s azután is csak abban az esetben vonható meg, ha a szabadalomtulajdonos a tétlenségét igazolni 'nem tudja. Minthogy azonban a berni iroda a régi szövegből a «gyakorlatbavétel hiánya miatt» szavakat kihagyta, de ezen elhagyás okait javaslatának indokolásában ki nem fejti, mindenesetre kívánatos előzetesen magyarázatot kérnünk. Szükséges ez annál is inkább, mert a berni irodának új szövege szerint — ép az említett kihagyás következtében — az 5. cikk utolsó bekezdésének oly szószerinti magyarázata is lehetséges, hogy a szabada- j lom 3 óven belül egyáltalán nem vonható meg, s ezen idő leteltével is csak akkor, ha a gyakorlatba- | vétel elmulasztása nem volt igazolva. A megvonás I egyéb eseteit és lehetőségeit egyezményileg kizárni Magyarország szempontjából egyelőre nem lehetséges. Az 5. cikkhez a brüsszeli iparjogvédelmi kongreszszus, továbbá a német és osztrák iparjogvédelmi egyesületek módosítást ajánlottak, amelynek értelmében az 6. cikk 1. bekezdése után a következő pontok vétetnének föl : «Ugyanezek a rendelkezések az ipari mustrákra és mintákra is alkalmazandók. Az ilyen mustrákra vagy mintákra vonatkozó jogot nem szabad gyakorlatbavételi kényszer, vagy használati kényszerengedély alá helyezni». Tekintettel arra, hogy a magyar ipar érdeke a gyakorlatbavételi kényszer föntartását követeli, ezen két pont fölvétele ellen Magyarországnak állást kell foglalnia, s legalább is a második pont elejtését kell követelnünk. Az első pont, amely a szabadalmak tekintetében már fönnálló jogi helyzetet a mintákra is kiterjeszti, a szabadalmakra nézve 3 évben megszabott megtámadhatatlansági tartamnak a minták rövidebb (3 évi) oltalmi idejének megfelelő leszállítása esetén elfogadható. A szabadalmak gyakorlatbavételi kényszerének kérdését a berni iroda egy, a mai 6. cikk után elhelyezendő új cikkben kívánja rendezni olyképen, hogy a gyakorlatbavételi kényszert eltörli. Azokra az államokra, amelyek ehhez nem akarnak csatlakozni, a régi egyezmény maradna hatályban. Magyarország a gyakorlatbavételi kényszer elvéhez ragaszkodik, ezen javaslathoz tehát hozzá nem járulhat, vagyis a jelenleg érvényben álló szabályokat fogadjá el. A kényszerengedélyek rendszerére való áttérhetésünk útját egyengetendő, a szóban forgó új cikk tárgyalása során a 6-ik bekezdés oly irányú módosítása volna megkisérlendö, amely mellett a szabadalmazott árú rendszeres behozatala esetén a szabadalom akkor is megvonható 3 év után gyakorlatbavétel hiánya címén, ha kényszerengedély kiadására — részbeli kérelem hiányában — nem is került sor. A párisi Uniónak a védjegyek oltalmáról rendel kező 6. cikkénél tett javaslataiban a berni iroda föntartandónak véli a mostani rendelkezést, mely szerint a saját hazája törvényeinek megfelelő és ott érvényesen lajstromozott védjegy úgy, amint van (telle-quelle) oltalomban részesítendő az Unió miudenik államában, még ha az azt alkotó jelek szempontjából a hazai törvényhozásnak nem is felel meg. Kizárhatók azonban az oly védjegyek, amelyek megkülönböztetési (distinctiv) képességgel nem bírnak vagy kizárólag az árú nevéből, az árú mennyiségének, minőségének, értékének vagy eredetének megjelöléséből állanak, továbbá, amelyek szabadjegyeknek nyilváníttattak, végül a közerkölcs és közrendbe ütköző árúmegjelölések. A berni irodának ezen javaslata magyar részről elfogadható, kívánatos azonban, hogy az oltalomból kizárható védjegyek fölsorolását tartalmazó harmadik bekezdésben előforduló «figures ou mentions» kitételt illetőleg legalább a tanácskozási jegyzőkönyvekben kifejezésre juttattassék, hogy az említett kitétel a magyarországi védjegyképesség elbírálásánál az 1890 : II. t.-c. 3. §. 4. pontjában előforduló «valóságnak meg nem felelő jelvények» kitétellel egyértelműnek fog tekintetni. A német és osztrák iparjogvédelmi egyesület, valamint a brüsszeli konferencia ezen pontnál még azt a kiegészítést javasolja, hogy a lajstromozás megtagadható, vagy semmisnek nyilvánítható legyen, ha az abban az országban, amelyben bejelentetik, harmadik személyek által szerzett jogokat sérteni alkalmas. Ezen pont fölvétele Magyarország részéről is kívánatos, azért az esetleg ez irányban teendő javaslathoz hozzájárulhatunk, esetleg ily rendelkezés fölvétele iránt a konferencián javaslatot kell tennünk. A korábban szerzett jogokat ugyanis eddig a 4. cikk első bekezdésében foglalt «harmadik személyek jogainak föntartása mellett» kitétel megfelelően védte, minthogy azonban ezen szavakat, mint amelyek félreértésekre adtak okot, törölni kívánják, a korábban szerzett jogok védelme érdekében megfelelő rendelkezés fölvételéről kell gondoskodni. A brüsszeli iparjogvédelmi kongresszus ezen cikk keretében kivánta a védjegyek akcesszorius jellegének megszüntetését kimondatni. Amennyiben nem a 4. b) cikknél, hanem a 6. cikknél tétetnék ily javas
