Szabadalmi Közlöny, 1911 (16. évfolyam, 1-24. szám)
1911-06-01 / 11. szám
11. szám. SZABADALMI KÖZLÖNY. 465 XIII. Költségek. Év Évi fizetések és járandóságok Működési dijak Napidíjak és irnoki teendők ellátására Jutalmak és segélyek Házbér Hivatali és irodai szükséglet A Szabadalmi Közlöny s a leírások előállításának költsége Útiköltségek és napidíjak Vegyesek (lajstromozási illetékek) Összesen kor.f-kor. f. kor. f. kor. f-kor. f. kor. f. kor. 1 f. kor. f-kor. f-kor. f. 1896 9602834 1827006 989240 2000 29600 1736134 36173 66 244990 40 21181570 1897120581 64 24577 22 11600 — 2000 — 29600 — 19237 78 777071 06 54782 172870 28760022 1898115541 66 24600; —11286 60 2000 — 29600 — 13412 90 69685 56 180720 169596 26962958 1899124673 32 23500— 12152 20 2000 — 30100 — 16313 52 88060 34 138660 207372 30025870 1900137024 95 28866 66 12798 80 3000 — 32000 — 24707 96 83481! 68 3084 —5898 57 33086262 1901140905 — 28211 17 14600 — 3000 — 32000 — 15660 — 82258 ! 43 50980 599302 32313742 1902141146 65 2773324 17991 70 3400 -32000 — 16358 80 85456 47 141120 2600— 328098 06 1903146613 33 2773333 18160 — 1500 — 32000 — 2028 4 52 72499! 60 266448 241665 32387191 1904165407 33 28050 — 18160 — 2580 — 32000 — 22468 61 72423 97 1302126 222078 35633195 1905167093 33 29799 98 18160 — 2965 — 32000 — 24628 90 83531| 07 480770 2352— 365337 98 1906167764 18 31200 — 18160 — 3220 — 33170 — 26552 46 926021 36 436836 190838 37894574 1907173523 33 31033 33 19378 30 3938 — 34540 — 44035 85 97671 94 302590 — — 407146 65 1908207199 02 32400 — 20829 70 1500 — 38291 25 36' >58 87 106869! 78 318866 — — 446337 28 1909223572 11 29566, 66 28538 60 7300 — 38785 — 32126 88 111312 66 296007 3214— 477375 98 1910224997 08 2689998 30611 60 5975 — 40620 3456672 1128971 05 1 484722 2322 50 48373915 Magyarország álláspontja a washingtoni konferencián. (A magyar kormány képviselője részére adott utasítások.) Az ipari tulajdon védelmére alakult nemzetközi Unió célja a kötelékében álló államok polgárainak és az Unio-államok területén fönnálló kereskedelmi és ipari vállalatoknak az ipari tulajdonjogokra vonatkozó oltalom megszerzését hazájuk határain túl is megkönnyíteni, e könnyítéseket a viszonosság elve alapján biztosítani, s nemzetközi egyezmények útján az egyes államok iparjogvédelmi intézményei fejlődésének oly irányt adni, mely a nemzetközi forgalomban is könnyítéseket eredményez, ennek következtében az ipari tulajdonjogok oltalmára vonatkozó oly tételes jogszabályoknak megalkotása, melyek a vonatkozó nemzetközi egyezmény erejénél fogva az azonos tárgyú autonom jogszabályoknak is helyébe lépni vannak hivatva, vagyis az egyes Unio-államok területén belül is ezek saját honosainak szempontjából, mint könnyítések az oltalom megszerzésénél, illetve mint a jogvédelem hatályosságát fokozó rendelkezések érvényesülnek, előmozdítandó, ellenben oly egyezményi megállapodások, amelyek, bár az Unio-államokra korlátozottan, de csak a külföldieknek biztosítanának előnyöket, s ilykép a továbbra is kizárólag az autonom jogszabályok hatálya alatt álló belföldieket egyenlőtlen, tehát hátrányosabb helyzetbe juttatnák, Magyarország részéről el nem fogadhatók. Bár a berni nemzetközi irodának az egyes Unioállamokkal közölt e részbeli konkrét javaslatait illetőleg részletesen indokolható álláspontunk már most flxirozható, ezen általános jellegű szempont külön kiemelendő volt abból a célból, hogy az egyes kormányok által netalán magán a konferencián teendő, ma még ismeretlen javaslatokkal szemben való állásfoglalásnál zsinórmértékül szolgáljon. A berni iroda által összeállított javaslatok tekintetében álláspontunk a következő. I. Áz ipari tulajdon védelmére Párisban 1883 március 20-án kötött nemzetközi Unió főegyezmény 1. cikkére vonatkozó javaslat, hogy a szerződó államok névszerinti felsorolása hagyassák el, miután a névsor állandóan változik, magyar részről is elfogadható. A szóban levő 1. cikk ily irányú szövegezése tehát támogatandó. Az 1. cikket magyarázó első zárjegyzőkönyvi pontnál a berni nemzetközi iroda azt javasolja, hogy az «ipari tulajdon» kifejezés a kereskedelemre szánt minden termékre alkalmazandó, legyen az ipari, föld- vagy ásványi termék. Ez a javaslat megfelel a magyar joggyakorlat által követett álláspontnak, ennélfogva elfogadható. A berni irodának az 1883. évi március 20-iki párisi föegyezmény 2-ik cikkének oly irányú kiegészítését célzó javaslata, moly szerint külön kimondatnék, hogy az egyes szerződő államok polgárai a többi Unio-államokban nemcsak azokat a jogokat élvezik, amelyeket a vonatkozó törvények a honosok részére biztosítanak, hanem «a jelen egyezmény által biztosított külön jogokat is» azon értelmezés mellett, amelyet ez a rendelkezés a berni iroda indokolásában nyert, nem áll ellentétben azzal a fölfogással és joggyakorlattal, mely a nemzetközi egyezményekben foglalt megállapodásoknak autonóm jogszabályainkhoz való viszonyát illetőleg — a ratiflkált nemzetközi szerződés törvényi jellegéhez képest — helyesen kialakult. Minthogy azonban az új szövegbe nincsen átvéve a jelenlegi 2. cikk második mondatában foglalt az a rendelkezés, hogy az Unióbeliek a bel-117
