Szabadalmi Közlöny, 1909 (14. évfolyam, 1-24. szám)

1909-01-15 / 2. szám

ЪлМллЛ- агщ .

SZABADALMI KÖZLÖNY

2. szám.

42

1908. évi LIV. TÖRVÉNYCIKK

a Németbirodalommal az ipari tulajdonjogok kölesönös oltalma iránt 1908. évi november hó 15-én kötött egyezmény becikkelyezéséről.

(Szentesítést nyert 1908. évi december hó 24-én. — Az egyezményre vonatkozó megerősítő okiratok Berlinben 1908. évi december hó 30-án cseréltettek ki. — Kihirdettetett az «Országos Törvénytárában 1908. évi december hó 31-én.)

Ml ELSŐ FERENCZ JÓZSEF ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSZTRIAI CSÁSZÁR

CSEHORSZÁG KIRÁLYA STB. ÉS MAGYARORSZÁG APOSTOLI KIRÁLYA.

Kedvelt Magyarországunk és társországai hű Főrendéi és Képviselői közös egyetértéssel a következő törvénycikket terjesztették szentesítés végett Felségünk elé:

A Németbirodalommal az ipari tulajdonjogok kölcsönös oltalma iránt Berlinben, 1908. évi novem - bér hó 17-én kötött egyezmény ezennel az ország törvényei közé iktattatik.

Ezen szerződés magyar nyelvű eredeti szövege a következő:

Ö Felsége Ausztria császárja, Csehország királya stb. és Magyarország apostoli királya

és

Ö Felsége a német császár, Poroszország királya, a Németbirodalom nevében,

azon óhajtás által vezéreltetve, hogy a kölcsönös forgalmi viszonyokat egyrészt Magyarország, másrészt a Németbirodalom között az ipari tulajdonjogok oltalma tekintetében szabályozzák, elhatározták, hogy e célból külön egyezményt kötnek és ehhez képest meghatalmazottaikká kinevezték :

Ö Felsége Ausztria császárja, Csehország királya stb. és Magyarország apostoli királya :

Dr. Flotow Lajos báró urat, kamarását, követségi tanácsost, a berlini császári és királyi nagykövetségnél

és

Szterényi József urat, belső titkos tanácsosát, államtitkárt a magyar királyi kereskedelemügyi minisztériumban ;

Ő Felsége a német császár, Poroszország királya : Kiderlen-Waecliter Alfréd urat, a külügyi hivatal vezetésével megbízott rendkívüli követjét és meghatalmazott miniszterét, valóságos belső titkos tanácsosát, kik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kölcsönös közlése után a következő cikkekben állapodnak meg:

1. cikk.

Magyarországnak az ipari tulajdonjogok oltalma iránt 1883. évi március hó 20-án létrejött nemzetközi egyezményhez és az ezt kiegészítő vagy módosító pótegyezményekhez történt csatlakozása után а Németbirodalomnak és Magyarországnak egymásközti forgalmában az ipari tulajdonjogok oltalma tekintetében az idézett egyezménynek határozmányai mellett az alább következő rendelkezések nyernek alkalmazást.

2. cikk.

*

A szerződő felek egyikének területén előállított árúknak a másik fél területére való bevitele nem vonhatja maga után az utóbbi területén az ezen árúk részére megszerzett oltalomnak elvesztését az esetben sem, ha az mustrára vagy mintára vonatkozik.

3. cikk-Az egyik szerződő fél területéről való közhatósági címerek a másik fél területén szabadon használható árújegyekül nem tekintetnek. Ugyanez áll e címereknek a hivatalosan megállapított alaktól eltérő összeállításaira, amennyiben ezek a forgalomban az eltérések dacára is összetévesztést eredményezhetnek.

Az ily címereket tartalmazó védjegyektől a másik szerződő fel területén az árújegylajstromba (a védjegylajstromba) való fölvétel nem tagadható meg az ily címerhasználat indokából, ha a bejelentő beigazolni képes, hogy jogában áll az illető címert védjegyében használni.

Más, mint aki az ily címer használatára jogosítva van, nem tarthat igényt az ilykép összetett védjegyek oltalmára.

Ugyanezen rendelkezések nyernek alkalmazást a magyar Szent István korona ábrázolásaira is.

Az oly árújegyek, melyek az egyik szerződő fél területén, mint valamely külön iparkötelékhez, bizonyos helyhez vagy kerülethez tartozók árúinak ismertető jelvényei oltalmat élveznek, a másik fél területén sem tekinthetők szabadon használható jegyeknek, ha ezek az árújegyek ott 1875. évi október 1-je előtt be lettek jelentve.

Az ily kötelékhez, helyhez vagy kerülethez tartozókon kívül senki sem tarthat igényt az ilyen árújegyek oltalmára.

4. cikk.

Azok a mustrák és minták, úgyszintén azok a védjegyek, melyek részére német állampolgárok Magyarországon oltalmat kívánnak szerezni, a budapesti kereskedelmi és iparkamaránál vagy a jövőben ennek helyébe lépő lajstromozó hatóságnál jelentendők be.

5. cikk.

Mindegyik szerződő fél, amennyiben ez még meg nem történt volna, intézkedéseket fog tenni az oly árúk eladása és árúba bocsátása ellen, amelyek a