Szabadalmi Közlöny, 1908 (13. évfolyam, 1-37. szám)
1908-07-15 / 27. szám
27. szám. SZABADALMI KÖZLÖNY 471 2. A fölszólaló a bejelentési osztály határozata ellen nem élt fölfolyamodással, minek folytán a bírói osztály a fölfolyamodási tárgyalás során a fölszólaló által hivatkozott nyilvános gyakorlatba vételre vonatkozó állításokat figyelembe nem vette. 5493/906. F. 1515. A bejelentő az 1. igénypontban önműködő kefefúró- és tömőgépeken végzett újításokra kér szabadalmi védelmet, mely gépeknél a munkaasztalok egymással és az alaktárcsa mozgását a munkaasztalokra átvivő szerkezetekkel oly módon köthetők össze mereven vagy csuklósán, hogy vagy csupán egyenes vonalú, vagy csupán lengő, avagy pedig az egyik irányban egyenes vonalú, a másikban pedig lengő mozgást végeznek, mimellett a lengés közben az asztalok egyidejűleg ismert módon emeltetnek. Védeni kívánja a bejelentő a 2. igénypontban az asztalok emelésére szolgáló szerkezetet, melyet az alkalmazott alaktárc;ának egy harmadik vezető hornya működtet. A 3—9. igénypontok az elmondottak különböző részleteit illetőleg az 1. és 2. igénypontban foglaltak keresztülvitelére szolgáló eszközöket tartalmazzák. A fölszólaló a szabadalom megtagadását kéri, mert oly kefekészítögépek, melyeknél az asztalon lengő mozgást végeznek a bejelentőnek engedélyezett, de ez idő szerint a fölszólaló tulajdonát képező 7452. sz. szabadalom leírásából ismeretes, ismeretesek azonfölúl az egyenesvonalú mozgást végző asztalokkal ellátott ilynemú gépek is, ennélfogva nem tekintheti találmánynak azt, hogy a lengő asztal egyik vagy másik rányban egyenes vonalban vezettessék. A 2. igényben védeni kivánt emelőszerkezet, a fölszólaló tulajdonát képező 33.512. sz. szabadalomból ismeretes és azonfölúl a fölszólaló gyárában már régen alkalmaztatott, ennek raegállapithatása végett bírói szemle elrendelését kéri. A 3—9. igénypontokban foglalt szerkezeti részletek a fölszólaló szerint találmány jellegével nem bírnak, annál is inkább, mivel csupán a már föntebb említett 1. és 2. igénypontokban foglaltakkal kapcsolatosak. A bejelentő képviselője ellenzi a bírói szemle megtartását, mert elismeri, hogy egy 3. alaktárcsa által mozgatott emelőszerkezet a bejelentés ideje előtt ismeretes volt, ez azonban az általa alkalmazottól lényegesen eltért, mert utóbbi nem a munkaasztal lengéséből eredő magasságkülönbségeket, hanem a kefe különböző alakjai miatt szükséges magasságkülönbségeket akarja kiküszöbölni. Az igénybe a «jellemezve» szó elé következő betoldást hoz javaslatba, «mely a munkaasztalok lengéséből eredő magassági különbözetek kiegyenlítésére szolgáló sablonokkal van ellátva.» A szabadalmi hivatal a tárgyalás során megállapította, hogy az 1-sö igénypont csak azt a célt jelöli meg, melyet a bejelentő az általa eszközölt újítással elérni óhajt, ennélfogva fölhívta a bejelentőt, hogy oly 1-sö igénypontot mutasson, melyen a találmány jellemző adatai fölsorolnák. A bejelentő az 1-sö igénypont eredeti fogalmazásához ragaszkodik, mert szerinte a találmány lényege épen abban áll, hogy az ö kefegyártó gépe épen úgy lengő, mint egyenes irányú mozgást végző asztalokkal használható, hogy tehát az egy universalis gépet képvisel, az 1-sö igény esetleges fogalmazásai a szabadalmi hivatalra bízza. A bejelentési osztály- a fölszólalási tárgyaláson bemutatott bizonyítékok betekintése és a fölhozott érvelésnek mérlegelése után megállapította, hogy az 1-sö igénypont csupán azt a célt jelöli meg, melyet a bejelentő találmányával elérni óhajt, az ezen cél elérésére szükséges eszközök fölsorolása nélkül; megállapította továbbá, hogy a kefetesteket tartó asz falok emelésére szolgáló harmadik alaktárcsa úgy egyenes, mint lengő mozgást végző asztalokkal bíi;ó kofekészító gépeknél ismeretes volt, amennyiben ilyen a Griineberg-féle pozsonyi gyárban, mint azt bejelentő is elismerte, már a bejelentés ideje előtt gyakorlatba vétetett és az a fölszólaló tulajdonát képező 33.512. sz. szabadalomban is föltalálható, ahol a három tárcsa 13, 14, 15-el van jelölve, melyek közül — az igény szerint — a (13) tárcsa két kefetest lyukankénti hosszirányú beállítását, a 2. (14) tárcsa a szélességi irányban való lyukankénti beállítást határozza meg, míg a (15) tárcsa mindig állandó lyukmélységet biztosít. Mindezeknél fogva az 1. és 2. igénypont törlendő, a szabadalom a 3—9. igénypontra ellenben megadandó volt, mert az ezekben fölsorolt speciális szerkezetek újdonsághiányát a fölszólaló mivel sem igazolta, A bejelentő azon kérelmének, hogy az 1-sö igénypont új fogalmazása hivatalból eszközöltessék, mert a hivatal azért nem tett eleget, mert a leírt szerkezetet a megadott 3—9. igénypontban szabatosan jellemezve látta. Az igénypontok sorrendjét az összefüggés szabatosabbá tétele végett változtatta meg a hivatal. Bej. oszt. 1906. évi április hó 18. 4297/907. A m. kir. szabadalmi hivatal birói osztálya a bejelentési osztály határozatát, a föl folyamodással meg nem támadott részének érintetlenül hagyása mellett, megváltoztatja s a szabadalmat a bejelentés eredeti 1. és 2. igénypontjainak tárgyára is megadja, a következő szövegezés mellett: 1. Újítás kényszermozgásukig összekötött, önműködően beálló munkaasztalokkal ellátott kefetestfúróée tömögépeken, jellemezve azáltal, hogy a munkaasztalok, illetőleg az azokat hordozó vezető darabok két, egy-egy hossz- és harántszánból álló kettős szánnal, melyek az alaktárcsa által ismert módon mozgattatnak, mereven, vagy csuklósán köthetők össze úgy, hogy az asztalok vagy csupán egyenesvonalú, vagy csupán lengő, avagy pedig az egyik irányban egyenes vonalú, a másikban pedig lengő mozgást vé118
