Szabadalmi Közlöny, 1908 (13. évfolyam, 1-37. szám)

1908-07-15 / 27. szám

472 SZABADALMI KÖZLÖNY 27. szám. geznek, mimellett a lengés közben az asztalok egy­idejűleg ismert módon emeltetnek. 2. Az 1 — 5. alatt igényelt újításokkal ellátott gép fo­­ganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy az asz­taloknak a lengésből folyó távolságváltozásait ki­egyenlítő ismert szerkezeten kívül az (1) alaktárcsa egy harmadik (48) vezető horonnyal van ellátva, mely­nek segélyével a munkaasztalok emeltetnek, azon cél­ból, hogy oly kefetesteknél, melyek különböző bolyo­kén különböző vastagsággal bírnak, a fúró-, ill. tömő­­szerszám és kefetest között a távolság állandó maradjon. A bírói osztály a bejelentő által megállapított ere­deti sorrendjét az igénypontoknak a következőleg vál­toztatja meg: 1, 5, 6, 7, 8, 2, 3, 4, 9. A bejelentő­nek azon kérelmének, hogy a bejelentés tárgya két bejelentésre osztassák szét, a bírói osztály helyt nem adott. A fölszólaló újabbi, a nyilvános gyakorlatba­­vótelre vonatkozó bizonyítási eljárás iránt tett kérel­mével visszautasíttatik. A bírói osztály az eredeti 1. igénypontot illetőleg úgy találta, hogy az elérendő cél abban áll, hogy a munkaasztalok, vagy egyenes vonalú, vagy lengő, vagy vegyes mozgásokat végezhessenek. Ennek a célnak az elérésére pedig az a megoldás szolgál, hogy két kettős szán alkalmazása mellett a munkaasztalok egymással és az alaktárcsa mozgását a munkaasz­talokra ismert módon átvivő szánvezetékekkel mere­ven vagy csuklósán kapcsolhatók. Ennek a szerkezeti megoldásnak újdonsághiánya a felszólalás folyamán nem igazoltatott s így a bírói osztály az 1-sö igénypont tárgyára a találmány fő­­jellemzőjének, t. i. két kettős szán alkalmazásának az igénypont jellemző részébe való bevonása mellett a szabadalmat megadandónak találta, annyival is inkább, mert a bejelentő maga sem ragaszkodott többé az 1. igénypont eredeti szövegéhez. A 2. igénypontra nézve azért kellett a bejelentési osztály határozatát megváltoztatni, mert a harmadik vezetőhorony alkalmazását az alaktárcsán a bejelentő nem általánosságban igényli, hanem csakis az 1. igény­ben védett újítással kapcsolatban. Minthogy pedig ilyen konkrét megoldásra nézve az újdonsághiány be nem igazoltatott, a szabadalmat annyival is inkább kellett engedélyezni, mert az ezen horony által létesített addicionális vertikális elmoz­dítás a bejelentő által leírásában ismertetett géptypus használhatóságát fokozza sigy szabadalmazható talál­mány fönforgását állapítja meg. Egyrészt, hogy ezen találmányi jelleg jobban ki­­domboríttassék, másrészt, hogy ezen horony alkalma­zása határozottabb korlátozást nyerjen, az igénypont szabatosabb szövegezése s az igénypontok közötti függőség, illetőleg az igénypontok eredeti sorrendjé­nek megváltoztatása volt szükséges. .1 fölszólalónak a fölfolyamodási tárgyalás során újdonságrontó nyilvános gyakorlatban étel igazolására vonatkozó kérelmét a bírói osztály figyelembe nem vehette, mert a fölszólaló a bejelentési osztály hatá­rozata ellen fölfolyamodással nem élt s így az ügy kizárólag csakis a bejelentő föl folyamodása alapján és annak keretében volt föliilvizsgálat alá vehető. A bejelentés szétválasztását illető kérelmével a be­jelentőt azért kellett elutasítani, mert a styláris módosításokon kívül, az igénypontok között eredeti­leg fönnállóit függőség megszüntetése által a védelmi kör is olyan módosítást szenvedne, amely módosítás az 1895. évi XXXVII. t.-c. 34. $a értelmében csakis a közzétételig engedhető meg. Bírói oszt. 1907. évi március hó 14. és 21. Argentínai államok szabadalmi törvénye. (Kelt 1864. évi október 11én.) I. cím. Általános határozmányok. 1. §. Az új találmányok vagy fölfedezések szer­zőinek az ipar minden terén kizárólagos jog ada­tik a kihasználásra azon időre és oly föltételek mel­lett, melyek alább az alkotmány 17. cikkében meg vannak írva; ezen jogot okirat igazolja, melynek találmányi szabadalom a neve és amely ezen törvény által előírt alakban állíttatik ki. 2. §. Az előbbi cikk nem csupán az országban tett találmányokra terjed ki, de azokra is, amelyek a külföldön elismertettek és szabadalmazva vannak, föltéve, hogy a folyamodó vagy maga a föltaláló vagy jogainak és szabadalmainak igazolt jogutóda, továbbá olyan föltételek és módok mellett, amint ezek alább elő vannak írva. 3. §. Új fölfedezéseknek .vagy találmányoknak te­kintendők : az új ipari termékek, az új eszközök és az új eszközök alkalmazása valamely termék vagy iparcikk előállítására. 4. §. Nem szabadalmazhatok gyógyszerészeti ve­­gyítékek, pénzügyi tervek, oly fölfedezések vagy ta­lálmányok, melyek az országban vagy külföldön könyvekben, röpiratokban vagy folyóiratokban ele­­gendöképen már ismertté tétettek úgy, hogy már a kérelmezés ideje előtt elkészíthetők voltak, továbbá tiszta elméleti fölfedezések ipari alkalmazásuk meg­jelölése nélkül, végre olyanok, melyek a jó erkölcsökbe és a köztársaság törvényeibe ütköznek. 5. §. A szabadalmak 5, 10 és 15 évre engedélyez­telek, a találmány érdeme és a folyamodó akarata szerint, a külföldi szabadalmat megerősítő okirat 10 évre korlátoztatik, de a szabadalom semmi esetre sem áll fönn tovább az eredeti szabadalomnak enge­délyezett időn túl, amellyel egyszerre megszűnik. 6. §. Új szabadalom engedélyezéséért 80, 200 vagy 350 piaszter*) illeték fizetendő aszerint, amint 5, 10 vagy 15 évre engedélyeztetik; az idegen szaba­dalom megerősítéséért az engedélyezett időtartamnak *) 1 piaszter ~ 100 centavos ; 1 arany piaszter — 4 kor. 57 fill.

Next

/
Oldalképek
Tartalom