Szabadalmi Közlöny, 1908 (13. évfolyam, 1-37. szám)
1908-07-15 / 27. szám
470 SZABADALMI KÖZLÖNY 27. szám. kezések, hanem ezenfelül föltétlenül szükséges még olyan diplomáciai nyilatkozatok kicserélése, amelyek a kölcsönös szerzői jogi védelem tényleges fönforgásá.t kifejezetten elismerik. A román sajtótörvény 11. §-ának jelzett hivatalos értelmezése mellett az osztrák kormány a kölcsönös védelem rendeleti úton való statuálása esetén esetleg azt is kockáztathatta volna, hogy a román szerzőknek Ausztriában biztosított szerzői jogi oltalommal szemben, az osztrák szerzők és kiadók Romániában nem részesültek volna ugyanolyan védelemben. De még ha megfelelő diplomáciai nyilatkozatok kicserélése útján a kölcsönös oltalmára nézve némi biztosítékok is létesültek volna, akkor is a kölcsönös szerzői jogi védelem időtartam tekintetében igen laza intézménynek bizonyult volna azért, mert Romániában a szerzői jogi törvényhozás reformja készül és igy korántsem bizonyos, vájjon a kölcsönös szerzői jogi védelemre vonatkozó visszonossági záradék továbbra is érvényben marad-e, vagy átvétetik-e az új szerzői jogi törvénybe? Már pedig alig . szenved kétséget, hogy a most jelzett bizonytalanság a kölcsönös védelem tartamának a Románia belső törvényhozásától való függőségét állapítja meg, míg ezzel szemben államszerződés kötése esetén a kölcsönös szerzői jogi oltalom tartama, az államszerződés fönnállásának idejére föltétlenül biztosítva van. A vázolt nehézségek mérlegelése végre arra indította Ausztriát és Romániát, hogy a kölcsönös szerzői jogi oltalom biztosítása céljából nemzetközi szerződést kötöttek. Ezt a szerződést a két állam meghatalmazottal Bukarestben 1908. évi március 2-án írták alá. Tartalmát tekintve, a szerződés éppenséggel sem mondható terjedelmesnek, amennyiben minden részletkérdés mellőzésével három rövid cikkben csupán a legfontosabb és esszenciális rendelkezések megállapítására szorítkozik. Az első cikk megállapítja a szerződő államokban megjelent irodalmi, képzőművészeti és fényképészeti művek tekintetében a kölcsönös szerzői jogi védelmet, és ennek elnyerését attól teszi függővé, hogy a szerzők a származási országban a törvényes alakiságoknak megfeleltek-о vagy sem ? A második bekezdésben az első cikk az anyagi reciprocitásnak csak azt a korlátozását állapítja meg, hogy a szerződéses jogvédelem tartama a szerződő államok egyikében sem haladhatja túl a származási országban (Ursprungsland) élvezett szerzői jogi védelem tartamát. Ezt a korlátozást, amoly egyébként a berni szerzői jogi egyezményben is benfoglaltatik, a szerződő államok, az osztrák kormány kommentárja szerint, azért vették föl a szerződésije, mert nem látszott méltányosnak olyan műveket a szerződéses oltalomban részesíteni, amelyek magában a származási országban már nem állanak szerzői jogi oltalomban. A kölcsönös védelem terjedelmét a szerződő államokban érvényben álló szerzői jogi törvények állapítják meg olyképp, hogy Ausztriában a román szerzőket ugyanolyan védelem illeti meg, mint az otthonos szerzőket és viszont. Romániában az osztrák szerzők ugyanolyan oltalomra tarthatnak igényt, mint a román szerzők. Az államszerződés II. cikke az egyezmény hatálybalépésének az időpontját határozza meg. Megállapítja az egyezmény fönállásának a tartamát és végül az egyezmény fölmondásának a módozatait tárgyalja. Az államszerződés utolsó cikke az egyezmény ratifikálása iránt intézkedik. Föltűnő, hogy a most ismertetett szerződés kizárólag csak a leglényegesebb rendelkezéseket tartalmazza, és a részletkérdések iránti intézkedéseket annyira mellőzte, hogy a nyílt kérdések egész sora még megoldásra vár. így többekben semmilyen intézkedést sem foglal magában az egyezmény aziránt, vájjon a kölcsönös szerzői jogi védelem azon művekre is kiterjesztendő e, amelyek az egyezmény megkötése előtt jelentek meg? Ezt a kétségtelenül nagy horderejű nyílt kérdést a szerződő államok az egyezmény aláírása után kölcsönös nyilatkozatok kicserélése útján rendezték olyképp, amennyiben abban állapodtak meg, hogy az olyan müvek szintén részesülnek a kölcsönös szerzői jogi védelemben, azzal a megszorítással azonban, hogy olyan drámai és zenei művek, amelyek az egyezmény hatálybalépése előtt jogszerűen már nyilvános előadásra kerültek,, továbbra is előadhatók és hogy olyan sokszorosítások és utánzatok, amelyek a most jelzett időpont (egyezmény hatálybalépése) előtt kezdettek meg, befejezhetők és a már korábban befejezettekkel együtt továbbra is forgalomba hozhatók. A kölcsönös szerzői jogi védelem visszaható erejét megállapító kölcsönös diplomáciai jegyzékekben foglalt megállapodások föltétien jogérvónye azáltal is látszik biztosítottnak, hogy Románia az említett megállapodásokat az egyezményt becikkelyezö törvénybe kifejezetten fölvette. Hasonló intézkedésnek Ausztriában való foganatosítását fölöslegessé tették az ott érvényben levő szerzői jogi törvény V. fejezetének a rendelkezései, amelyek analog alkalmazása, a kölcsönös szerzői jogvédelemre vonatkozó egyezmény visszaható erejét föltétlenül biztosítja. Dr. Kayser Szilárd. A szabadalmi hivatal határozatai. XXXV. 1. A bejelentési osztály a szabadalmat egy igénypont tárgyára megtagadta, mert abban a bejelentő nem magát a találmányt, hanem csupán azt a célt jelölte meg, amelyet találmányával elérni óhajt. A birói osztály a szabadalmat megadta az igénypont olyan módosításával, hogy abba a cél elérésére szükséges eszközök fölsoroltattak.
