Szabadalmi Közlöny, 1908 (13. évfolyam, 1-37. szám)
1908-01-04 / 1. szám
1. szám. SZABADALMI KÖZLÖNY. 3 teni azonos, de kisebb terjedelmű igényeket magában foglaló találmányi bejelentésre igényelje. Ilyen magyar szabadalmak időtartama, — bár hazai szabadalmi törvényünk szerint számítandó is — hazánk területén nem lehet hosszabb, mint abban az államban, ahol szabadalmazás végett először bejelentetett. 8. A szerződés XVI. cikkének 5-ik pontja olyan értelemben magyarázandó, amint a Német birodalommal a szabadalmi, mustra- és védjegyoltalom tárgyában 1891. évi dec. 6-án kötött és az 1892. évi IV. t.-c.-be iktatott egyezmény 5 ik cikke, illetőleg mint az ipari tulajdon védelmére Párában 1883. évi márc. 20 ik napján létrejött nemzetközi egyezmény (Unió) 5-ik cikke megállapítják; t. i. ezen rendelkezés nem menti föl a másik szerződó állam polgárait szabadalmaik tekintetében azon kötelezettség teljesítése alól, melyet a szabadalmi törvényünk 20. §-a szabadalom tulajdonosok terhére megállapít. 9. A másik szerződő állam szabadalmi hatóságai által kiállított okmányok és hirdetmények hazai szabadalmi hatóságaink előtt való használatban hitelesítés nélkül is elfogadandók. 10. A két szerződő állam kormányai által kölcsönös egyetértéssel 1894. évi január hó 1-s ínapja előtt náluk benyújtott szabadalmi bejelentésekre engedélyezett és még érvényben levő szabadalmak, mindaddig, amíg a fönnálló törvények értelmében át nem alakíttatnak, tartamuk ideje alatt úgy hazánkban, mint a másik szerződő államban változatlanul érvényben fönmaradnak és keze’ésükre a fönt idézett szerződés XVI. cikkének 8-ik pontjában foglalt rendelkezések az irányadók. 11. Az ilyen szabadalmak meghosszabbítása az 1895. évi XXXVII. t.-c. életbelépte előtt hatályban volt szabadalmi szabályok szerint eszközlendő. Ugyanis a szabadalom tulajdonosa, vagy a szabadalom fönnállásánál érdekelt fél a régi szabadalmi szabályokban megállapított szabadalmi dijakat és lajstromozási illetéket a szabadalom lejárati napjáig a m. kir. szabadalmi állampénztárnál (Budapest, VIL, Erzsóbet-körút 19. sz.) az 1895. évi XXXVII. t.-c. 45. §-ában megállapított idóben befizetni és hosszabbítás iránti kérvényét a szabadalmi okiratokkal és a díjak lefizetését igazoló nyugtával fölszerelve — ezen határidő lejártát követő három (3) nap alatt (vagyis a szabadalmi okirat kiállításától számított 63 nap alatt) a m. kir. szabadalmi hivatalhoz beadni köteles. Ha a kérvény ezen határidő lejárta után adatik be, az csakis a magyar szent korona országainak területét illetőleg tekintik kellő időben beadottnak. 12. A m. kir. szabadalmi hivatal megbízásomból ngyanily módon jár el a két szerződő állam kormányai által kölcsönös egyetértéssel engedélyezett ily szabadalmakra vonatkozó lejárati kimutatások, valamint az ily szabadalmakat illető egyéb ügyek (átruházás, gyakorlatba vétel, meghatalmazás, lajstromozás, stb.) tekintetében is; — de az eredetileg és ille- j tékesen a másik szerző-államban kérelmezett, kölcsönös egyetértéssel engedélyezett szabadalmak átruházásának lajstromozása után hazánkban az 1895. évi XXXVil. t.-c. 46. §-a 4. pontjában előírt külön díjfizetés nem követelhető. 13. Olyan kérvények és keresetek, melyek a két szerződő állam kereskedelmi minisztereinek kölcsönös hozzájárulásával engedélyezett szabadalmakra vonatkoznak, azon állam illetékes hatóságánál nyújtandók be, molyben a szabadalom eredetileg és illetékesen kérelmeztetett. Ezen szabály alól csupán a szabadalom terjedelmének megállapítása iránti kérvények képeznek kivételt, melyek az előző bekezdés szerint nem illetékes állam szabadalmi hatóságánál is illetékesen előterjeszthetők s amely ily kérvények fölött saját állama területére kiterjedő joghatállyal önállóan határoz. Minthogy pedig az 1895. évi XXXVII. törvénycikkbe iktatott szabadalmi törvényünk rendelkezése szerint (57. és 62. §§.) a régi szabadalmak terjedelmének megállapítása iránt beadott kérelmek fölött határozathozatalra a m. kir. szabadalmi hivatal bírói osztálya, illetve a m. kir. szabadalmi tanács az illetékesek, — az ily kérelmeket megbízásomból és jövőre is ezen hatóságok intézik el és a fönt idézett szerződés XVI. cikkének 8. pontjának 3-ik bekezdése ily módon foganatosítandó. 14. A kölcsönös egyetértéssel engedélyezett ily régi szabadalmak érvénytelenítését célzó keresetek érdemében akár adatott hely a kereseti kérelemnek, akár nem, jövőben is a két szerződő állam kereskedelmi miniszterei határoznak. Ha a 11-ik pontban szabályozott módon előterjesztett meghosszabbítási kérvény, illetve az előző pont értelmében beadott és kezelt keresetek elintézési módjához, — az iratok közlésétől számított három (3) hónap alatt a két kormány között megegyezés létre nem jön, akkor az ügy érdemében mindegyik kereskedelemügyi miniszter a saját állama területére kiterjedő joghatállyal önállóan határoz és határozatáról a másik állam kereskedelmi miniszterét értesíti. 15. Ennélfogva az 1908. évi január hó l-ső napjától kezdve az osztrák császári királyi kereskedelemügyi miniszternek az eredetileg nála kérelmezett és kölcsönös egyetértéssel engedélyezett szabadalmak egószbeni vagy részbeni érvénytelenítését, vagy az ezt szorgalmazó keresetek elutasítását célzó határozattervezeteit a in. kir. kereskedelemügyi miniszter véleményezés végett a m. kir. szabadalmi tanácsnak adja ki. A szabadalmi tanács elnöke a véleményt vagy maga adja meg, vagy a tanács egy vagy több tagjának, vagy ha szükségét látja, a szabadalmi tanács teljes ülésének véleményét hallgatja meg. A szabadalmi tanács elnöke véleményét, esetleg a szabadalmi tanács teljes ülésében lefolyt tanácskozás eredményét, — a tárgyalásról fölvett részletes jegyző-
