Szabadalmi Közlöny, 1908 (13. évfolyam, 1-37. szám)

1908-01-04 / 1. szám

4 SZABADALMI KÖZLÖNY. i. szám, könyvvel együtt a m, kir. kereskedelemügyi minisz­terhez fölterjeszti. Az Ilyen perükben a kereskedelemügyi m. kir. mi­niszter a fönt idézett szerződés XVI. cikkének 8-ik pontja értelmében jár el és határozatát úgy a m. kir. szabadalmi tanács elnökével, mint az osztrák cs. kir. kereskedelmi miniszterrel és ha a határozat valamely kölcsönös egyetértéssel engedélyezett régi szabadalom teljes vagy részleges érvénytelenítését mondja ki, fo­ganatosítás céljából a m. kir. szabadalmi hivatalnak is megküldi. 16. A m. kir. kereskedelemügyi miniszternél kérel­mezett és kölcsönös egyetértéssel illetékesen ezáltal engedélyezett szabadalmak érvénytelenítését célzó ke­resetek az 1895. évi XXXVII. törvénycikk 38. §-ában szabályozott eljárás szerint a m. kir. szabadalmi hi­vatal bírói osztálya előtt tárgyaltainak, — az Ítélke­zésnél azonban ezekre a szabadalmakra az engedé­lyezés idejében fennállott szabadalmi szabályok anyagi rendelkezései alkalmazandók. Az ily szabadalmak egészbem vagy részbeni ér­vénytelenítését, avagy az ezt szorgalmazó keresetek elutasítását célzó Ítéleteket végrehajtás előtt, — a fönt idézett szerződés XVI. cikkének 8 ik pontjában foglalt rendelkezésre való tekintettel a szabadalmi hi­vatal bírói osztálya, avagy ha az ítéletet fölebhezés folytán a m. kir. szabadalmi tanács hozta, ez utóbbi, — az összes pöriratokkal együtt a m. kir. kereske­delemügyi miniszterhez fölterjeszti, — aki az ily ügyekben a most idézett szerződés 8-ik pontja értel­mében jár el. Ha a kereskedelemügyi miniszter eljárását befe­jezte, az Ítéletet a pöriratokkal együtt a fölterjesztő hatóság útján a m. kir. szabadalmi hivatalhoz további eljárás végett visszaküldi. 17. Jelen rendeletem 1908. évi január hó l én lép életbe, — amely nappal az 1899. évi XXX. törvény­cikk 1. § által hatályában föntartott 1893. évi XLI. törvénycikk alapján az ezen törvény végrehajtása tár­gyában 1893. évi december hó 30-ik napján 94.783/93. К. M. szám alatt kiadott rendeletnek összes rendel­kezéseit, továbbá az 1895. évi XXXVII. törvénycikk végrehajtása tárgyában 1896. évi január hó 28-ikán 573/Eln. szám alatt kiadott rendelet 27. § ának 1—5. pontjában foglalt rendelkezéseket, nemkülönben az utóbbi rendeletet módosító 1897. évi julius hó 12 ikén 4071—897/Elu. számú rendeletet hatályon kívül helyezem. Budapest, 1907 december hó 31-én. Kossuth s. k., kereskedelemügyi m. kir. miniszter. A védjegyekre vonatkozó végrehajtási rendelet. Л kereskedelemügyi m. kir. miniszter 10815.Sí 907. ez. a. a kölcsönös kereskedelmi és forgalmi viszo­nyoknak az 0 Felsége uralkodása alatt álló többi országokkal való szabályozása tárgyában Budapesten 19 U7. évi októ be- hó 8-án kötött szerződés XVII. cikkének végrehajtása tárgyában a védjegyeket illető­leg a kővetkező rendeletet adta ki. Miután a kölcsönös kereskedelmi és forgalmi viszo­nyoknak az ü Felsége uralkodása alatt álló többi országokkal való szabályozása tárgyában Budapesten, 19C7. évi október 8-ik napján kötött szerződés hatá­­rozmányai am. к. minisztériumnak az 1907. évi LIV. törvénycikkben nyert fölhatalmazás alapján folyó 1907. évi december hó 31-én 6124 M. E. szám alatt kibocsátott rendeleto folytán 1908. évi január hó 1-sö napjával életbelépnek : az ezen szerződés XVII cik­kében foglalt rendelkezések megfelelő végrehajtása érdekében a védjegyeket illetőleg a következőket ren­delem : 1. A védjegy-oltalom a hazai árújegyek részére — minthogy kereskedelmi és gyári jegyek mind a két szerződő államban teljes törvényes oltalomban része­sülnek — az itteni illetékes kereskedelmi- és ipar­kamaránál eszközölt lajstromozás által nemcsak a magyar szent korona országainak egész területére, hanem a birodalmi tanácsban képviselt országok és királyságok (XVII. cikk 3. pont első bekezdés), vala­mint a szerződés XXIII. cikke értelmében Bosznia és Hercegovina területére is megszerezhetik anélkül, hogy a hazai védjegy tulajdonos köteles lenne védjegyét a másik szerződő államban is lajstromoztatni és ottan képviselőt nevezni. 2. Hazai árújegynek azok tekintetnek, melyeket hazánk állampolgárai, úgyszintén azok, akik a ma­gyar szent korona országainak területén állandó lakó­hellyel vagy iparteleppel bírnak, itt vagy a konzuli bíráskodás alatt álló területeken folytatott vállalataik körében árúik ismertető jeléül használnak. (Zárjogyzö­­könyv а XVII. cikkhez 2-ik bekezdés.) 3. A védjegyekre vonatkozó minden intézkedésre és határozathozatalra azon állam központi hatósága az illetékes, amelyben a védjegy eredetileg és illeté­kesen lajstromoztatott. 4. Ezen szabály alól kivételnek van helye a fönt idézett szerződés XVI!. cikke 3. pontjának 5-ik be­kezdésében fölsőt olt pörök tekintetében, melyek úgy az itthon, mint a másik szerződő államban lajstro­mozott védjegyek tulajdonosai ellen a kereskedelem­ügyi m. kir. miniszter, illetve az itteni központi véd­­jegyhatóság előtt is megiudíthatók, még pedig oly módon, amint ezt a védjegytörlósi keresetek beadása és kezelése tárgyában 1901. évifebruár 23-án 55/901. védjegyügyi szám alatt kiadott itteni körrendelet előírja és az ilyen keresetek szabályszerűen itt tár­gyaltainak és döntetnek is ej. így a törlés iránti kereset a lajstromozásra nem illetékes hazai központi védjegyhatóságnál is bead­ható és ilyen keresetek fölött érdemben is az hatá­roz, ha a hazai fölpörös a másik szerződő államban

Next

/
Oldalképek
Tartalom