Szabadalmi Közlöny, 1896 (1. évfolyam, 1-28. szám)
1896-06-20 / 1. szám
12. oldal. SZABADALMI KÖZLÖNY. 1. szám. A mennyiben a leírásnak értelmezése iránt vita támad, a biróság, ha a szakértők kihallgatását találja szükségesnek, a szabadalmi hivatal véleményét köteles kikérni. 51. §. A sértett félnek a tárgyalás folyama alatt kifejezett kivánatára az Ítéletben kimondandó, hogy a vádlott birtokában talált utánkészítésnek vagy utánzatnak bizonyult tárgyak vagy alkatrészek elkobzandók s hogy azon eszközök és készülékek, melyek kizárólag a bitorlás végrehajtására szolgálnak, az elitéit költségén e ezélra használhatlanokká teendők. Az elkobzottaknak nyilvánított tárgyak, ha az elitéit és a sértett fél közt más megállapodás nem jött létre, megsemmisítendők. Ha a tárgyak a közbiztonságra nézve veszélyesek lennének, a biróság megkeresésére a veszély elhárítása czéljából az illetékes hatóság által a kellő intézkedések megteendők. 52. §. A sértett félnek a tárgyalás folyama alatt kijelentett kivánatára a magánjog szerint őt megillető kártérítés fejében a büntető biróság az ítéletben a büntetésen kívül, a fenforgó összes körülmények méltatásával szabad meggyőződése szerint, 20,000 koronáig terjedhető kártérítési összeget megállapíthat, vagy a sértett felet kártérítési igényeivel a polgári per útjára utasíthatja. Ha a büntető biróság a sértett fél kivánatára kártérítési összeget állapított meg, további kártérítés polgári per utján nem követelhető. Ha 20,000 koronát meghaladó kártérítést követel a sértett fél : egész kártérítési igényével polgári perre utasítandó. A sértett félnek a tárgyalás folyamata alatt kifejezett kivánatára megrendelendő továbbá: hogy az Ítélet egész terjedelmében, indokaival együtt, az elitéit költségén hírlapikig közzététessék. A közzététel módja és határideje a sértett fél kivánatának tekintetbevételével az ítéletben megállapítandó. Ha ugyanazon bitorlásért többen ítéltetnek el, az elitéltek a kártérítési összegért egyetemlegesen felelősek. 53. §. A sértett félnek jogában áll az 51. §-ban említett tárgyakra, eszközökre és készülékekre nézve még a büntető Ítélet meghozatala előtt, a zárlatot, külön őrizet alá vételt s más olyan intézkedések foganatosítását kérni, melyek a büntető cselekmény ismétlését megakadályozhatják. E kérvényt a biróság azonnal elintézi és a mennyiben a bitorlás ténye valószínű a kért zárlatot, őrizet alá vételt, vagy másnemű biztosítási intézkedéseket feltétlenül vagy a sértett fél által leteendő biztosíték feltétele alatt elrendeli. Az eljárás folyama alatt a biztosítási intézkedések feltétlenül vagy a panaszlott által leteendő biztosítéktól feltételezve feloldhatók. 54. §. Ha a büntető eljárás folyama alatt oly előzetes kérdés merül fel, mely a jelen törvény rendelkezései szerint a szabadalmi hivatal és a szabadalmi tanács hatásköréhez tartozó szabadalom-megvonási vagy megsemmisítési per utján döntendő el: a büntető biróság eljárásának felfüggesztése mellett az erre nézve előirt kereset megindítására határidőt tiiz ki. A mennyiben a visszavonási vagy megsemmisítési kereset beadása a határidőn belül igazoltatik, a határozat megérkezését bevárja és azt a saját határozatának alapjául veszi, ellenkező esetben a büntető eljárást folytatja. Ily esetekben a büntető biróság kimondhatja, hogy a foganatosított biztosítási intézkedések a szabadalmi hatóságok határozatának beérkeztéig feltétlenül, vagy a sértett fél által leteendő biztosíték ellenében fentartandók. 55. §. A szabadalombitorlás kihágására, a mennyiben a jelen törvény intézkedést nem tartalmaz, a kihágási ügyekben követendő bírói eljárás általános szabályai alkalmazandók. E kihágási ügyek soron kivül tárgyalandók és intézendők el s azokban az 1883 : VI. fez. 7. §-ának a II. bírósági Ítélet elleni további felebbvitelt határozó intézkedése nem nyer alkalmazást. 56. §. A szabadalmak megszerzése, átruházása, használatba- vagy gyakorlatba-
