Szabadalmi Közlöny, 1896 (1. évfolyam, 1-28. szám)

1896-06-20 / 1. szám

1. szám. SZABADALMI KÖZLÖNY. 13. oldal. vétele körül elkövetett oly cselekvények, melyek a büntető törvénykönyvekben meg­határozott valamely bűntett vagy vétség tényállását állapítják meg : a büntető törvé­nyeknek rendelkezései szerint itélendők meg. Ha a cselekmény a büntető törvényekbe ütköző bűntettet vagy vétséget és a jelen törvényekbe ütköző kihágást képez, a bün­tető törvényeknek és a jelen törvénynek megtorló intézkedései elkülönített eljárás mellett alkalmazandók. 57. §. A ki valamely ellene indítandó bi­­torlási keresettől tart, jogosítva van a sza­badalmi hatóságok határozata által meg­állapíttatni, hogy az általa előállított vagy használt tárgy vagy eljárás valamely általa megjelölendő szabadalomba nem ütközik. Az ez iránti kérelem az előállítandó tárgy vagy eljárás leírásának csatolása mellett a szabadalmi hivatalnál két példányban nyúj­tandó be. Az egyik példány a szabadalom tulajdonosának kiadandó avval, hogy a meg­határozandó záros határidőn belül esetleges nyilatkozatát a szabadalmi hivatalnál bead­hatja. A kérelem a szabadalmi hivatal bírói osz­tályánál tárgyaltatik s a feleknek s szükség esetében szakértőknek meghallgatása után döntetik el. Az eljárás költségeit a kérel­mező viseli. A bírói osztály határozata ellen 30 nap alatt felfolyamodásnak van helye a szaba­dalmi tanácshoz. A megállapítást magában foglaló jogérvé­nyes határozat kizárja az ugyanazon tárgyra vonatkozó bitorlás iránti eljárást az ellen, a kinek kérelmére a megállapítási határozat hozatott. Nem kérhet megállapítás iránt eljárást azi a ki ellen a büntető bíróságnál ugyanazon szabadalomra vonatkozó bitorlás iránti el­járás van folyamatban. 58. §. A bitorlás által sértett fél a bitorló ellen szabadalmi jogának elismerése, a bi­torlás megszüntetése és kártérítés iránti igényeit polgári peruton érvényesítheti : a) ha büntető eljárás megindítását nem indítványozza, vagy indítványát visszavonja ; b) ha a büntető bíróságnál kártérítést nem követelt ; c) ha a büntető bíróság őt kártérítési igé­nyével polgári perre utasította ; d) ha a büntető eljárás a bitorlást elkö­vető félnek halála folytán vagy azért nem indítható meg, mert a büntethetőség elévü­lés által vagy más ok miatt elenyészett. A sértett félnek jogában áll szabadalmi jogának elismerését, a bitorlás megszünte­tését és kártérítést követelni abban az eset­ben is, a midőn a cselekmény elkövetőjét semmiféle büntető felelősség nem terheli. Ezen esetben a kártérítés a gazdagodás ere­jén túl nem terjedhet. Ezen keresetek tárgyalásánál a jelen tör­vény 50. § ának 2. és 3. bekezdése, vala­mint az 51., 53. és 54. §. intézkedései meg­felelően alkalmazandók. A kártérítés követeléséhez való jog el­évül : 1. három év alatt azon naptól számítva, a mely napon a cselekmény a sértett félnek tudomására jutott ; 2. tíz év alatt, ha a cselekmény a sértett félnek nem is jutott tudomására, vagy tu­domásának napjától három év nem is telt el. 59. §. A jelen törvény 14. és 58. §-aiban említett kártérítési, továbbá a szabadalom tulajdonjoga iránti perek, valamint — az öröklési vitás kérdéseknek kivételével — a szabadalmakra vonatkozó vitás kérdések, a melyek a jelen törvény szerint a szabadalmi hatóságok hatáskörébe utalva nincsenek: a törvényszékek mint kereskedelmi bíróságok hatásköréhez tartoznak. IX. FEJEZET. Átmeneti és zárhatározmányok. 60. §. A jelen törvény életbeléptetése nap­jától fogva, minden oly szabadalom iránti kérelemre, mely akkor véglegesen még el nem intéztetett, a jelen törvény rendelkezé­sei nyernek alkalmazást. A már befizetett, szabadalmi díjak csak az esetben adatnak vissza, ha a szabadalmi kérvény visszavo­­natik ; ellenkező esetben, a mennyiben a jelen törvény szerint magasabb díjak jár 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom