Központi Értesítő, 1900 (25. évfolyam, 2. félév)
1900-11-04 / 94. szám
— 76 és kilépés, minden a közönséget érdeklő határozat nyilvánossá lesz. Az állam megtudja, kik vesznek részt a kartellben, mikép van az szervezve, nevezetesen mik a tagok jogai és kötelességei, minő büntetések várhatnak reájuk szerződésszegés esetén, melyek a nyújtandó biztosítékok. Megtudja, hogy a felmerülő vitás kérdések elintézésére minő megállapodások vannak, hogy van-e külön organuma, képviselete a kartellnek, hogy a külföldi kartellt a belföldön ki vezeti vagy képviseli? E pontokon kivül, melyeket a közjegyző előtt kiteendö statutumba be kell venni,az üzletmenet minden mozzanatára kiterjed az állam ellenőrzési joga. A javaslat az eddig jórészt homályban, a titokzatosság leple alatt működő kartellekre a delelő nap egész verőfényét rá akarja vetni, indokolva ezt2 ) azzal, hogy a társadalomnak joga van a jólétét oly közelről érdeklő e megállapodásokat megismerni s kifejezve azt a reményét, hogy a nyilvánosság fénye el fogja oszlatni a kartellek ellen általában mutatkozó ellenszenvet és gyanakodást. Ám a javaslat nem állapodik meg a megismerésnél és nem is tartja elegendő biztosítéknak a kartellek túlkapásai ellen a közvélemény puszta Ítéletét. A javaslat legfontosabb rendelkezése elmegy addig, megtiltani bizonyos kartellek létrejöttét, fennállását, illetve bizonyos határozatok végrehajtását. Az államnak jogot ad, közbelépni a kartell visszaélései esetén, lesújtani reá, semmisnek nyilvánítani azt és büntető karjával megfenyíteni mindenkit, a ki tilalom ellenére végrehajtja a kartell határozatát. A kartell betiltása, mely történhetik mindjárt kezdetben a megszületés pillanatában és később, a kartell élete folyamán bármikor: két föokból következhet be. Az első, a kettő közül a fontosabb EIZ? A mikor a kartell oly czélokat követ vagy oly határozatokat hoz, a melyek a közérdeket sértik; a második ciz, a. mikor a kartell a törvény parancsait bizonyos fontos pontokban megsérti. Az első betiltási ok kartellpolitikai hordereje, oly nagy, hogy a javaslat idevágó rendelkezését az eredeti szövegben szóról-szóra ideigtatom. A javaslat 8. §. igy hangzik: „Das Finanzministerium kann die Ausführung der im letzten Absätze des § 4. bezeichneten3) Cartellbeschlüsse untersagen, wenn sie geeignet sind, in einer durch die objektive wirtschaftliche Sachlage des betreffenden Industriezweiges (namentlich durch die jeweilig für die Preisbildung und die Concurrenzverhältnisse oder sonst für die Coniunktur massgebenden Umstände) nicht begründeten und das Erträgniss der im § 1. begriffenen Abgaben oder die Steueroder Consumtionskraft der Bevölkerung offenbar schädigenden Weise die Preise einer Waare oder Leistung zum Nachtheile der Abnehmer oder Besteller zu steigern, oder zum Nachtheile der Erzeuger oder Leistenden herabzudrücken. 0 2. § szerint. -) Id. nyomtatvány 34. lapján, hol egyúttal hivatkozik a kormány arra, hogy a közélet számos tényezője kivánta a kartellek nyilvánosságra hozatalát. 3) Tüzetesen idéztem fentebb az G4, lapon. Ebenso kann der Bestand eines Cartells selbst, sowie die Abänderung eines Cartellstatutes untersagt werden, wenn das Cartell einen der im vorigen Absätze bezeichneten Zwecke verfolgt." Ezekhez járul még a fentebb már letárgyalt tilalom a munkaviszonyok egyetértő szabályozása iránt. E tilalom megszegése szintén a kartell betiltását vonja maga után. A 4. §-ból kiegészített 8. § tehát nyilván a dolog lényegét keresve, a kartellek életerét képező árszabályozásokat — e szó legtágabb értelmében, — kívánja korlátok közé szorítani s az e korlátokat átlépő kartellt agyonsújtani. A szó legtágabb értelmében vett árszabályozásokat tehát ugy a közvetlen, mint a közvetett, a termelés mennyisége, a piacz felosztása vagy anyagok stb. beszerzése tekintetében hozott szabályok utján működő ármegállapításokat értve ; valamint a szolgálatok diját is odavéve *) s a munkások bérét is befoglalva. A korlát már most, melyen tulmennie a kartellnek nem szabad —- a munkaviszonyok feltétlenül eltiltott szabályozásától eltekintve •—• lulajdonkép összetett. Két előfeltételnek kell egyidejűleg fenforognia, hogy a kartellt be lehessen tiltani. Az egyik : az objektiv árképzési mozzanatok által nem igazolt árszinvonaha való törekvés, a másik a népesség adó- és fogyasztási képességét vagy a kérdéses fogyasztási adók hozadékát nyilván megkárosító módja az árszabásnak. Hogy a vevők szenvednek-e magas árak folytán, vagy az eladók az ár lenyomása folytán, az közömbös. Mihelyt ezekfogyasztási képessége vagy adófizetési képességének csökkenésétől avagy az adó eredményének apadásától tarthatni: fenforog a 8. § által felállított kritériumok egyike, mig a másikához nyilván az kell, hogy az árakat a kartell mesterségcsen eltéríthesse attól a színvonaltól, a melyet azok kartell nélkül foglalnának el. A javaslat bírálatától egyelőre még tartózkodva, meg kell jegyeznem, hogy ezen kritériumok fenforgását a javaslat szerint a pénzügyminiszter lett volna hivatva megállapítani. Neki kell megítélnie, hogy melyik az objektiv árszínvonal s vájjon a kartell czélja s az adott határozat olyan-e, mely „alkalmas" e színvonaltól eltéríteni az áralakulást s a fogyasztási adókat vagy a népesség adózó és fogyasztási képességét csökkenteni. Mert nem a bekövetkezett eredményt kell neki megállapítania és a szerint eljárnia, hanem elejét kell venni a jelzett eredményeknek a kartell azonnal való betiltása utján. Hogy e nyilván nehéz feladatot megoldhassa, e nagyfokú előrelátást gyakorolhassa, támaszul egy külön bizottságot rendel melléje a javaslat. Ám e bizottság elnöke a pénzügyminiszter vagy általa kijelelt helyettese és tizenkét tagja közül hatot ugyanő nevez ki a saját minisztériuma s az érdekelt tárczák hivatalnokai közül, mig hatot más szakemberek sorából hiv meg. E bizottságot kell minden kartellbetiltó rendelkezés előtt meghallgatnia. Meg kell azonkívül hallgatnia ily esetekben magokat az érdekelt kartell vezetőit, ') A javaslat indokolása e szakaszhoz például felhozza a vámőrlést, a mikor is az őrlési dij megállapítása nem árunak árát, hanem a szolgáltatásét szabja meg.
