Központi Értesítő, 1900 (25. évfolyam, 2. félév)

1900-11-04 / 94. szám

75 — az u. n. ringek is.1

) Az indokolás ugyan némi korlátozást állit fel a termelők kartelljei tekintetében, csak azokra akarván vonatkoztatni a javaslatot, a melyek a szóban forgó termékeket oly termelési fokon érintik, a melyben azok a fogyasztási adók (monopolok) tárgyai. E szerint kifejezetten nem tartoznának a törvény alá a répatermelők kartelljei, ellenben odatartoznak a nyersezukorgyárosoknak a répa beszerzésére irányuló kartelljei, mivelhogy a répatermelő nem esik adó alá, a nyersezukorgyáros pedig az alá tartozik. Atnde nem hiszem, hogy a törvényjavaslat szövegéből e szőrszálhasogató megkülönböztetést kiolvasni lehessen. Az 1. §. általánosságban szól2

) mindennemű megegyezésiől, mely a kérdéses czikkek termelési-, ár- és kelendőségi viszonyaira igyekszik befolyni — hogy a ezukorgyáros vagy a gazda teszi ezt: nem tesz különbséget, sőt az ép idézett példában nyilván jobban érdekli a közönséget s az államot, mely utóbbinak érdekköre az egész javaslaton uralkodik, a répatermelők kartellje, mely a ezukrot megdrágíthatná, semmint a nyersezukorgvárosok répaárcsökkentö szervezkedése. Csak egy neme a kartellnek, illetve csak egy iránya a szervezkedésnek nincs befoglalva a javaslat által a közönséges kartelljog teréből kiemelt körbe, bár tárgvilag hozzálar toznék: a munkaviszonyokat szabályozó kartell, illetve a kartellnek ezekre vonatkozó pontja. Ha egy czukorkartell, stb. oly megállapodást tartalmaz, mely pl. a munkabért szolidárisán csökkenteni akarja: e megállapodás tovább is az 1870. évi Coalitionsgesetz alá esik, 3

J azzal a különbséggel mégis, hogy ily megállapodás esetén az egész kartell betiltandó 4

) s a megállapodást végrehajtó egyén még büntetés alá is esik.5

) A munkásokkal való viszonyban tehát a helyzet csak annyiban változik, a mennyiben a reájuk vonatkozó megállapodások nemcsak érvénytelenek, hanem az egész kartellt ilyenné teszik s büntetőjogi sanctio alá esnek. A kartelljavaslat lényege különben röviden az, hogy a jelzett tárgyú kartellek állandó állami ellenőrzés alá kerülnének, az állam betilthatja azok kivitelét, de a mennyiben ezt nem teszi: azok teljes magánjogi érvénynyel ruháztatnak fel. Sorba véve e rendelkezéseket: az állami ellenőrzésnek feladata az, biztos tudomására jutni mindennemű kartellnek, mely a fogyasztási adótárgyakra vonatkozik és biztos értesülést szerezni e szervezetek minden oly megállapodásairól, a melyek a közérdeket érintik. A javaslat e czélból a bejelentési kényszert s a. betekintési jogot állítja fel s a kartelleket a nyilvánosságnak teszi ki. !) Ugyanott 3t. lap. „Ist ausdrücklich festgestellt, dass . . . auch die gewöhnlich unter dem Namen von Ringen begriffenen Vereinigungen des Handels und Spekulation (darunter) fallen. -) „Verbinden sich selbständige Unternehmer zu dem Zwecke . . . auf die Productions-Preise, oder Absatzverhältnisse solcher Verbrauchsgegenstände bestimmend einzuwirken, die . . . einer . . . indirecten Abgabe unterliegen ..." Id. javaslat 3. 4) Ld. 8. § utolsó bekezdését. 5) A 16. § 4. pontja értelmében. A bejelentési kényszer kiterjed a kartell-statutumra, mely közjegyző előtt készítendő,1

) ennek hasonló alakszerűséghez kötött minden megváltoztatására2

) és bizonyos, tüzetesen megszabott határozatokra, nevezetesen mindazon megállapodásokra, a melyek az árakra, a termelés mennyiségére s a bevásárlási és eladási viszonyokra vonatkoznak.3

) Az indokolás ez utóbbi pontok magyarázására megjegyzi, hogy az árak direkt és indirekt megállapítása egyaránt a javaslat rendelkezése alá tartozik; ebből az következik, hogy pl. a külföldi árjegyzéstől x koronával fel- vagy lefelé eltérő ár megszabása is bejelentendő. Nem érinti azonban a javaslat azt az igen fontos kérdést, hogy mely határozatokat tekint olyanoknak, a melyek a bevásárlási és eladási viszonyokat szabályozzák? Itt óriási téről van szó s nem is kell mondanom, hogy pl. a nyersanyagbeszerzési ár közös megállapítása egészen más jelentőségű, mint egy-egy eladási bizományos személyének kijelelése, holott mindkettő a szöveg alá vonható. Kétségtelen, hogy e pont értelmezése a végrehajtási rendeletnek egyik legkényesebb feladata lett volna. Az állam betekintési joga, melyet a pénzügyminisztérium volna hivatva gyakorolni, kiterjed a kartellre vonatkozó minden könyvre és üzleti feljegyzésre, továbbá a kartell s a tagok üzleti és raktári helyiségeire s kiterjed arra, hogy a kartell vezetőitől, üzletvivöitől, valamint a tagoktól annak .minden üzleti viszonyára vonatkozólag" — ugy a külső, mint a belső üzleti összeköttetéseket értve, felvilágosítást követeljen.4

) Korlátul egyedül csak az szolgál, hogy a titokban tartott technikai berendézekre és eljárásra nem terjed ki a felvilágositásadás kötelezettsége.5

) A nyilvánosság érdekében a kartellek legfontosabb lépései, a kartellalkotás, felbontása, valamint ár, termelésmennyiség vagy bevásárlási viszonyok megállapítása, továbbá a belföldi piacz feloszlása az u. n. kartelljegyzékbe kerül. E jegyzék nyilvános, abból hiteles másolatokat lehet szerezni s — a mi ennél is több, minden vonatkozó bejelentést a minisztérium által megjelelendő nyilvános lapokban haladék nélkül közzétesznek. A javaslat eddig tárgyalt rendelkezései s az azok áthágására szabót büntetések, melyekre még vissza kell térni, a legnagyobb mértékig felderíteni hivatvák a kartellek eljárását. A kartellt megalkotó szerződéstől kezdve, minden be') A 2. § értelmében. 2) Ld. a javaslat 4. § 3. bekezdését. 3) Ugyanazon § utolsó bekezdése: „Cartellbesclilüsse, die eine Festsetzung der Preise, der Produktionsmengen, der Einkaufs- oder Absatzverhältnisse zum Zwecke haben, sind . . . anzuzeigen". 4) A 7. § 2. bekezdése: „über dessen sämmtliche Geschäftsbeziehungen, sowohl nach aussen als gegenüber seinen Mitgliedern . . ." 5) A 7. § utolsó bekezdése szerint. Hogy azonban a szóban forgó üzleti ügyek megismeréséből a vállalkozókra veszély ne háramoljék, a felvilágosítás követelésére jogosított tisztviselők s a lArtellbizottság tagjai titoktartásra vannak kötelezve, mire nem államhivatalnokoknak a 12. § szerint esküt ís kell tenniök. A titoktartási kötelezettség megsértése állami hivata'nokoknál fegyelmi büntetést vou maga után, egyéb bizottsági tagoknál esetleg egészen 1000 írtig terjedő pénzbüntetéssel sujtatik.