Központi Értesítő, 1900 (25. évfolyam, 2. félév)

1900-11-04 / 94. szám

7 I szegő kartelltagnak a módot, a rendesen tulmagas kötbér lefizetése alul kisebb-nagyobb részben kibújni. Ha tehát valamely tag például csak annyiban vét a kartell ellen, hogy a kikötött áron alul ad el száz métermázsa czukrot, s a kartell értelmében ezért kétezer korona birságot kellene fizetnie: kértére a biróság kimondhatja, hogy a kartell többi tagjai ez által sokkal kisebb sérelmet szenvedtek, semhogy annak fejében ily összeget követelhetnének. S mivel a 843. § idézett szövege egyenesen „jogos érdekről" szóll a melyet a kötbér megszabásánál számba kell venni: nagyon sok gyakorlati esetben kérdésessé fog válni a kötbér megítélése általában, mert hisz itt nagyon rugalmas kitétellel van dolgunk s a bíróságnak nagyon sok oly megállapodással lesz dolga, a melynél a kartelltag olyasmire kötelezi magát, a mi a többieknek „jogos" érdekében nem áll. Összefüggésben áll e ponttal, de outsiderek szempontjából is fontos az uj polgári törvénykönyv 226. §-a, mely megengedhetetlennek jelenti ki bármely jog oly érvényesítését, a melynek czélja csupán csak az, másnak kárt okozni;J

) továbbá a 826. §, mely kártérítésre kötelezi azt, a ki másnak a jó erkölcsökbe ütköző módon szándékosan kárt okoz.2

) Ha tehát a kartell kiköti, hogy tagjai oly kereskedőnek, a ki a kartellvezetöség által megállapított eladási feltételeknek magát alá nem veti, bírság terhe alatt nem adhatnak el: e birságot nem fogja a biróság a szerződésszegő kartelltag ellenében megállapítani, ha e rendszabályban csak károkozási törekvést lát s nem talál oly előnyt, mely azt a kartell szempontjából indokolná. De a kereskedő is felhasználhatja e szakaszokat, a mennyiben a karlelltagok őt boykottálják, s ennek folytán üzlete szenved: ő ezért teljes kárpótlást igényelhet. Ugyanúgy a termelő, a ki outsider léiére nem kap a kartellben levő vállalkozóktól nyersanyagot — pl. a czukorfmomitó, a ki nem, vagy csak lehetetlen áron kap — teljes kárpótlást követelhet a kartellvezetöségtől, a miért neki szándékosan s a jó erkölcsökbe ütköző módon kárt okozott. A monopol megszerzésének, a kívülállók tönkretételének egyik legveszélyesebb fegyverét csavarja ki az uj német polgári törvénykönyv a kartell kezéből ezzel a rendelkezésével. De még tovább mehetünk s feltehetjük, hogy a fogyasztó, a kit a kartell kizsákmányoló áraival megkárosított, a 138. §-on kívül e szakaszokra is hivatkozik majd s nem a semmisséget, hanem a teljes kártérítés kötelezettségét kéri kimondani a kartellel kötött jogügyletből reája háramlott kár czimén. Még egy nagyon fontos uj rendelkezésről keli megemlékeznem, a mely nem az egész birodalomra szól ugyan, de szoros összefüggésben van az uj polgári törvénykönyvvel, illetve az azzal egyidejűleg életbeléptetett uj kereskedelmi törvénynyel. Az uj törvénykönyveket életbeléptetö porosz „Die Ausübung des Rechtes ist unzulässig, wenn sie nur den Zweck haben kann, einem Anderen Schaden zuzufügen". Ez az u. n. „Chikaneparagraph." 2) Wer in einer gegen die guten Sitten verstossenden Weise einem Anderen vorsätzlich Schaden zufügt, ist dem Anderen zum Ersätze des Schadens verpflichtet." törvény IV. szakasza ugyanis a két ház közti tárgyalások után*) a következő szövegben állapíttatott meg: „Részvénytársaság, valamint részvényekre alapított betéti társaság felbontható, ha az jogellenes cselekmények vagy mulasztások által a közérdeket veszélyezteti." E szakasz, melynek végrehajtása a közigazgatási útra tartozik,2) megadja a lehetőséget arra, hogy a kartellek visszaélései által fenyegetett közérdek érvényesüljön. Ha ugyanis a kartell monopolt teremt és kizsákmányolja a közönséget, a vagy csak boykottálja az outsidereket: a benne résztvevő részvénytársaságok jogellenes cselekmények czimén feloszlathatok. Már pedig a a nagyipari kartellek legfontosabb tényezői, rendesen vezetői ép a részvénytársaságok: azok feloszlatásával a kartell életerejét támadná meg az állam. Különös hordereje leszen a porosz életbeléptetési törvény e szakaszának akkor, ha, mint kilátásban van, a kartellek törvényes szabályozás alá kerülnek. Bármily legyen is e szabályozás: az a részvénytársaság, mely az eléje irt rendelkezést nem tartja meg, mint kartelltag, az idézett szakasz súlyát fogja érezni, mert cselekményei és mulasztásai — szemben a kartelltörvénynyel, a megsemmisítés büntetését vonhatják maguk után. A porosz kereskedelmi jog e rendelkezése egy damoklesi kardot akasztott a részvénytársaságok feje fölé, melvlyel az állam agyonsújthat minden kartellt, a mely helyzetével visszaél. Hogy a porosz kereskedelemügyi miniszternek a folyó 1900. év elején tett kijelentése a kartellek és syndikátusok törvény utján való szabályozása iránt mikor ölt testet s hogy az erre vonatkozó tárgyalások ininö irányban mozognak, az tudomásom szerint még nem került a nyilvánosság elé.3

) Egyik tekintélyes organuma a német sajtónak, az „Allgemeine Zeitung" nem tartja valószínűtlennek, hogy a javaslat bizonyos fokig az osztrák javaslatra fog támaszkodni.4) A mennyire a német államférfiak hangulatára parlamenti tárgyalásokból következtetni lehet, a javaslat nem fogja a kartellek alakítását eltiltani, csak azok nyilvántartása és a visszaélések megakadályozása lehet annak czélja. A porosz közmunkaügyi miniszter 1899-ben5

) s a kereskedelemügyi miniszter a folyó évben °) kijelentették, hogy a nagy szén- és vaskariellek működését előnyösnek tartják s az utóbbi statisztikailag is bizonyította, hogy a szén- és kokszsyndikátus legújabb árai mérsékeltebbek a régi, kisebb ') A javaslat szövege valamivel részletesebben szólott ugyan, de lényegileg ugyanígy hangzott. A porosz képviselőház több nagy kereskedelmi kamara előterjesztéseinek engedve, törölte volt a javaslat e szakaszát. Az Urakháza azonban a fenti fogalmazási kívánta s a képviselőház ismételt tárgyalás után hozzájárult ahhoz. 2) Első fokon a Bezirksausschuss határoz, panaszt a Regierungspresident emelhet. 3) Jellemző, hogy Dr. Dove H. Landgerichtsrath a D., a berlini kereskedők társulatának syndikusa, kihez e tárgyban kérdést intéztem, még f. é. ápril 22-én sem tudott a javaslatról semmit. 4) Idézve Stemmann-Bucher „Deutsche Industric-Zeitung" cz., a kartellek ügyét képviselő orgánum f. é. 7. számában a 85. lapon. B) Ugyanazon folyóirat 1900. évi 3. számában. Ugyanazon folyóirat 1900. évi 0. sz. a 08. lapon, ; • "