Központi Értesítő, 1900 (25. évfolyam, 2. félév)
1900-11-04 / 94. szám
57 sitotta. Hitelintézeteink megszüntették a jelzálogos kölcsönök engedélyezését: az építkezés terén teljes pangás állott be. Téglagyáraink nem voltak eléggé előrelátók. Még az 1899. év első felében is teljes erővel dolgoztak, a minek következménye — szemben az építkezés összezsugorodásával, az lett, hogy tégláikon nem tudtak túladni. Hogy felhalmozott óriási készleteiket apaszszák, versenyezve szállították le az árakat s az előző évek 20—24 frtos árai után az ezer darab tégla ára lesülyedt 12—13 frtra. Természetes, hogy ez utóbbi árak már nem igen fedezték a kiadásokat sem. Vállalataink, melyek a nyolezvanas évek második felétől szokva voltak a magas nyereséghez s a mint az a 12 építőipari részvénytársaság osztalékainak kimutatásábólkitűnik, még 1898-ban átlagosan 10'9 százalék osztalékot adtak2 ), erre gondolkozóba estek s 1899. második felében csakhamar kijegeczesedett egy téglakartell terve. Már november végén3 ) teljesen készen állott a berlini miniára kovácsolt kartcllrészvénytársaság alapszabálytervezete. E részvénytársaság »Közönséges tömör faltéglát árusító részvénytársaság Budapesten« czég alatt 1900. január 2-án alakult meg. Részvényeit, melyek száma ezer és egyenként 1000 koronára szólanak, a kartellben résztvevő 17 téglagyár jegyezte s az uj társaság, mint a neve is mutatja, nem egyéb, mint elárusító közege a kartellnek. Erről egészen nvilt tanúságot tesznek az uj részvénytársaság alapszabályai. A 4. § ugyanis a társaság czélját ugy fejezi ki: „kézzel vagy géppel gyártott közönséges tömör faltéglák megvétele és elárusítása és ily téglakészletekre való előlegek nyújtása". De az 5. § mindjárt hozzáteszi ehhez: „a részvénytársaság az általa elárusítandó téglákat kizárólag az alapítók és részvényaláirók gyárából tartozik egyenlő feltételek alatt és aránylagos mennyiségben felosztva beszerezni, minden egyéb gyártmány vétele vagy elárusítása tilalmaztatik", mely nem épen ékes magyarsággal kifejezett korlátozás jelzi azt, hogy itt csak a kartellben résztvevő vállalatok egyik szervéről van szó. Megerősítik ezt a 12—14. §-ok rendelkezései. Ezek szerint a részvények, sőt az ideiglenes részvényjegyek szövegébe is felvétetik a „nem rendeletre" kitétel, s a részvények az alapítástól 5 évi időtartamra vinculáltatnak, mindazonáltal átruházásuk előzetes bejelentés s az igazgatóság előzetes hozzájárulása ') A Budapesten székhelylyel biró építőipari részvénytársaságok osztalékairól a Budapest főváros statisztikai havifiizetei XXII. évf. 310. Sz. (1899. szeptember hó) 333. lapján a következő érdekes összeállítást közli. Volt az átlagos osztalék százalékokban : 1873. 3-o 1878. 0'3 1883. 4-u 1888. 8-u 1893. 10'S 1874. 0-2 1879. 0'c 1884. 8-1 1889. 9-7 1894. 9-2 1875. 0'3 1880. l-i 1885. 7's 1890. 7-4 1895. 8-0 1870. 0'2 1881. 5-1 1886. 8-s 1891. 7-8 1890. 7'B 1877. 0'3 1882. 4-8 1887. 9-8 1892. 10-5 1897. 8-1 -) Legnagyobb osztalékot a Kőszéubánya és téglagyár részvénytársaság adott volt: 220u /o-ot (44 frt a 20 frtos részvény után), azt követte a Budapest-szt-lőrinczi 100°/o-kal (32 frt a 20 frtos részvény után) Ellenben veszteséggel dolgozott a Magyar épitő részvénytársaság, mely 1.400,000 korona részvénytőke mellett 98,002 koronát veszített. 3) Festi Hirlap 1899. november 29, melleit megengedtetik. E hozzájárulás nem tagadható meg abban az esetben, a midőn a részvények átruházása egy részes tégtagyár elidegenitése okából következik be.1 ) Miután a kartell-téglagyárak a részvények tulajdonosai: őket illeti a nyereség is s a 45. § gondoskodik arról, hogy az máshova no folyjon. A tisztanyereség 5"/0 -ka ugyanis e szakasz értelmében egy tarlalékalap képzésére és gyarapításra fordítandó, a maradék 95°/0 pedig, mint osztalék, a részvényeseknek adatik ki. Az igazgatóságban, mely 15 tagból áll, körülbelül benne vannak az összes résszes vállalatok vezetői. Az első 3 évre különben az alapítók nevezték ki azokat, később — a törvény igy kívánván, a közgyűlés, vagyis a kartellált vállalatok képviselői, választják őket. Jellemzők még az alapszabályoknak, melyek különben jó részben csak a kereskedelmi törvény 169—170, 173, 176-183, 186, 194. és 195. §-ainak rendelkezéseit tartalmazzák,2 ) 37, 47. és 50. §-ai. Az első kimondja, hogy az igazgatóság tagjai működésűkért díjazást nem húznak. A 47. § kimondja, hogy „a társaság feloszlását 1904. deczember vége előtt csakis oly közgyűlés határozhatja el, melynél az összes részvénytöke háromnegyedrészének tulajdonosai jelen vannak és azt egyhangúlag kimondják. E pont, a mely természetesen a kereskedelmi törvény ott is felemlített 201 §-ának korlátai közt alkalmazható csak, épugy, mint a részvények 5 éves vinculatioja, azt mutatja, hogy a kartell ugyan határozatlan időre jött létre, de 5 éven tul csak a többség akaratából fog fenállani. Az 50. §, mely egyúttal az utolsó, a részes vállalatok csődjére vonatkozik, s az ily vállalat vezetőjét megfosztja igazgatósági tagságától s minden jogaitól, melyek a társaság ügyeinek irányzására vonatkoznak. Az igazgatóságnak kötelessége a csődbe jutott részvényes számláját azonnal lezárni, vagyis többé téglát tőle át nem vehet, stb. Az uj részvénytársaság a kartellált gyárak kizárólagos kereskedelmi szerve: a megállapodások szerint, a melyek természetesen nem jutottak bele az alapszabályokba, a részes téglagyárak saját számlájukon nem adhatnak el semmit sem, s ha a szerződést megszegik, minden ezer darab tégla után 20 korona bírságot tartoznak fizetni. A részvénytársaság az eladott téglák ezre után 40 fillér provisiol fog szedni, s ez a jutalék lesz a társaság egyetlen jövedelmi forrása, a mely természetesen az clárusitási iroda költségeinek fedezésére fog fordíttatni s az ezeket meghaladó részben a fenti módon oszlik meg a részvényesek közölt. Az eladási árakat a részvénytársaság igazgatósága fogja megállapítani minden építkezési évad elején, esetleg még a második félév első hónapjában — júliusban — is. ') A 13. §. utolsó pontja ezt ugy Írja körül: „Meg nem tagadható a részvény átíratása abban az esetben, a midőn ezekkel (sic) együtt oly téglagyár tekintetében áll be a birtokváltozás, mely gyár a jelen alapszabályok alapján megalakult társulattal üzleti összeköttetésben áll. '-) A kinyomatott alapszabálytervezet szerint (29. §.) az első igazgatóság, melyet az alapítók neveznek ki, az 1904. évi közgyűlésig vezette volna a társaság ügyeit. Az 1875. XXXVil. t.-cz. 183. §-a legfelebb három évről szólván, e pontot megfelelően 1903-ra kiigazították.
