Központi Értesítő, 1900 (25. évfolyam, 2. félév)

1900-11-04 / 94. szám

II. RÉSZ. Hazai kartól leink. 1. §. A kartellstatisztikáról általában. Ha a társadalmi jelenségek megismerésének egyre jobban terjedő módszere, a statisztika, valahol nehézségekkel küzd : ugy a kartellek statisztikájának tere az, a hol rosszul állunk. Nem mintha a kartellek titkolózási hajlama volna az egyetlen akadály a jó kartellstatisztika útjában. Ez a hajlam végre is egyre enyhül ; igaz, hogy nem annyira nálunk, mint nyugaton. De annyit ma már nálunk is elmondhatunk, hogy kartelljeink nem félnek a napisajtó nyilvánosságától ; szinte napról-napra olvasunk hírlapjainkban egy-egy uj vagy régi kartellröl — különösen feltűnő volt a vaskartell sürü tárgyalása az utolsó hónapokban. A Közgazdasági Szemle, e legrégibb tudományos szakfolyóiratunk, mióta a Közgazdasági Társaság kiadásában s uj szerkesztők vezetése alatt jelenik meg. Havi-szemle czimü állandó rovatában külön fejezetben egyesíti a sajtónak a vállalkozói egyesülésekre, kartellekre vonatkozó közleményeit1

) s elég jó képet nyújt a kartellmozgalom élénkségéről, ha már itt felemlítem, hogy e folyóirat a januári szemlében 13, a februáriban 17, a márcziusiban 9 nagyipari és bányászati kartell valamely positiv tényéről — rendesen áremelésről — tesz említést. Azonban a jelentések, rendesen sugalmazott közlemények, melyek napilapjainkban és a szaklapokban megjelennek, természetesen nem nyújtanak elegendő alapot a kartellstatisztikának. Csak annyit árulnak el, hogy egy-egy kartell létezik és mozog — de a kartellstatisztika nehézségei csak ezen a ponton tul kezdődnek. A kartellstatisztikának feladata az volna, összehordani mindazt a számszerű anyagot, a mely a kartellek jelentőségének és hatásának inductiv megítélésére szükséges. Tehát nem elég a kartellek számának ismerete, hanem tudnunk kellene azt, hogy a kártellekben szervezkedett vállalatok a kérdéses czikk termelésének mely részét képviselik, s minő tőkékkel s mennyi munkással dolgoznak. Csakis akkor alkot') X. fejezet, melynek czimében: „a í állalkozói egyesülések, cartellek, áremelések", az utolsó tag tulajdonkép heterogen elem, de jól jellemzi a mostani conjuncturát s a kartellek tendentiáját általában. hatunk továbbá magunknak képet a kartellek jelentőségéről, ha az azok által uralt termelési ágaknak az összes nemzeti termeléshez való arányát is ismerjük. így tehát már a kartelleknek, hogy ugy mondjam, alanyi statisztikája is az általános közgazdasági statisztikának magas fejlettségét feltételezi s a kartellek tüzetes nyilvántartását kivánná meg. De még nagyobb igényeket támaszt a közgazdasági statisztika egyes ágai iránt a kartellstatisztikának tárgyi része, az, mely a kartelleknek a résztvevő vállalatokra, az illető czikk, valamint az esetleges nyersanyag vagy további feldolgozás folytán létrejövő áruk termelésére, forgalmára, nevezetesen nemzetközi forgalmára és áraira s végül a fogyasztásra gyakorolt befolyását volna hivatva kideríteni. A termelési, ár és kereskedelmi, illetve nemzetközi forgalmi s a fogyasztási statisztikának mily sokirányú igénybevétele kell e czélra! De ez még nem minden. Ismerni kellene a munkások számában, fizetésében, munkaidejében beállott változásokat, a kereskedelem és általában a közvetítők érdekköreire gyakorolt hatást, a hitelezési, engedményi kikötések változásait s mindezeket egybevetni a kartell által nem befolyásolt ágak, valamint más nemzetek hasonló termelési ágainak megfelelő viszonyaival. Oly feladatok ezek, melyek megoldására kész anyagot a gazdasági statisztikát fejlettségének legmagasb fokára emelt országok sem képesek nyújtani. Akár az ipari termelés, akár a nemzetközi forgalom, akár a fogyasztási vagy a munkásstatisztikát vegyük is : még a mintaszerű német statisztika sem volna abban a helyzetben, hogy az összehasonlítást kartell előtti és utáni állapotok közt akár csak egy termelési ágnál is szabatosan keresztülvigye. Innét van, hogy a Verein für Socialpolitik 1894. évi kartelltárgyalásain. a mint azt az elnöklő Schmoller záróbeszédében is kijelentette, *) az összes felszólalók egyetértettek abban, hogy a kartellpolitika !) Verhandlungen der am 28. und 29. September 1894 in Wien abgehaltenen Generalversammlung des Vereins für Socialpolitik . . . Leipzig 1895. a 237. 1.