Központi Értesítő, 1900 (25. évfolyam, 2. félév)

1900-11-04 / 94. szám

'6 levonása után felosztják az egyes vállalkozók között a beszolgáltatott áru arányában.1

) A nyereségfelosztó kartellek ezen válfaja tehát egy külön külsőleg önállónak látszó s jogilag is különálló orgánummal bir: ez azonban nem szünteti meg annak kartell jellegét. A lényeg, a vállalkozók versenykorlátozó szerződése megvan itt is; hogy ez a szerződés a vállalkozók kereskedelmi feladatait egy külön jogi személyiséggé tett közegre ruházza, nem változtat a dolgon. A szerződésre lépett vállalkozók lemondanak ugyan arról, hogy termékeiket magok külön-külön értékesítsék: de a termelésen kivül, mely változatlanul autonom feladatuk marad, megtartják azt a jogot, hogy a megállapított kontingenst beszolgáltatva, a közösen vezetett eladásból eredő nyereség megfelelő hányadát kivegyék. Még, ha az eladó syndicatus vagy bárhogy nevezzék a kartell ezen kereskedelmi orgánumát, részben idegen tökével dolgozik is s az idegen résztvevőknek a nyereségből megfelelő osztalékot szolgáltat ki: 2) még akkor sem egyéb az, mint a kartell végrehajtó közege, annak, hogy ugy mondjam, kereskedelmi betetőzése. A következőkben, rövidség okáért, a nyereségfelosztó kartell első válfaját befizetéssel járó, második válfaját pedig a termelést megvásárló kartellnek nevezzük. Lehetne egyébiránt decentralisált és centralisált kartellről is szóllani, a mennyiben ott a felosztandó nyereség az egyesek ügyleteiből, itt a közös szerv ügyviteléből áll elő. Áttérve a kartelek működésének azon oldalára, melylyel a tagjaik közt a termelési tényezők beszerzése körül folyó versenyt korlátozzák, a hol tehát, mint fentebb mondtuk,3

) mint vevők szabályozzák a piaczot: megkülönböztethetünk munkások és termelők ellen irányuló kartelleket. Hogy mindezek ismét különböző eszközökkel dolgoznak, az természetes. A munkásokkal szemben irányulhat a megegyezés a bér maximumára, melynél többet a tagok nem fizetnek, de irányulhat a strike-olók ellen, azok kizárására, a gyári munka általános beszüntetésére, mihelyt egy karlelltag munkásai megtagadják a munkát, slb. A termelők ellenében a kartell a termelési költség © csökkentése érdekében a nyersanyag, eszközök, gépek árának leszorítására dolgozik. Vagy megszabja a beszerzési ár maximumát vagy egyenesen egyesíti tagjait a vásárlásban, mi kisiparosok nyersanyag-, stb. beszerző szövetkezeteiben is történik. Egyik sajátos, a szakirodalomban nem elemzett módja a verseny kizárásának az, ha a gyárak a bevásárlási !) Pohle, a kartellek egyik legalaposabb elemzője, (Die Kartelle der gewerblichen Unternehmer, Leipzig, 1898) — összetett jellegűnek tekinti e válfajt s tulajdonkép az üzletfelosztó kartellek közé sorozza, mellékesnek tekintve a nyereség felosztását (id. m. 41. 1.). 2) Ezek volnának az úgynevezett kartelibankok, melyek veszedelmesen közelítenek a ringekhez. Ilyet akartak létesíteni a rajna-westfáliai bányák már 1886-ban, 25 millió márka alaptőkével; kísérletek történtek a szesz-, czukor- és ezellulóz iparban is, de siker nélkül. Ld. Liefmann legnjabb értekezését: „Les caractéres et les modalitás des cartels", a Revue d'économie politique 1899, évi juliusi számában. 8) Ld. a 4. lapot, területet egymásközt felosztják: a rayonáló kartellek egy — visszafelé forditott — alakja, a mely hazánk czukorrépatermelőinek nem kis meglepetést és érdekcsorbitást okozott. A gazdával szemben itt a területén uralkodó gyár ugyanoly helyzetben van, mint a fogyasztóval szemben a piaczosztó kartell tagja. Más mód a termelőkkel való harczra a bevásárlások teljes megszüntetése, külföldi források segélyülvételével, mi természetesen csak átmeneti rendszabály szokott lenni s mint ilyen sem alkalmazható mindig. Leggyökeresebb, de csakis erős kartelleknek való módja a termelők ellen folytatott küzdelemnek az, a mikor a kartell maga termeli a nyers anyagot, félgyártmányt, gépeket s igy tovább: teljesen feleslegessé tevén ez által a maga szempontjából a régi szállítóit. Igy jártak el a franczia és belga üveggyárak, mikor a német, angol, belga és franczia phosphorsavas-sót termelő gyárak nemzetközi kartellje e segédanyagot megdrágította, igy a német szénkartell, mikor a dynamittrust nemzetközi szervezete ellenében maga állított fel dinamitgyárat. E fegyvert tehát nyilván a kartellek ellen is lehet fordítani. Ha azonban ily saját termelés nem fizeti ki magát vagy a kartell nem eléggé szilárd arra, hogy ily költséges vállalkozásra képes legyen: beérheti azzal, hogy egy-egy termelőt magának megnyer, biztosítva öt, hogy szükségletét nála fedezi. A kik a kereskedők és szállítási vállalatok megegyezéseit is bevonják a kartellek körébe, természetesen még nagyobb területét látják magok előtt a vevők ilynemű szervezkedésének. Ha pl. kereskedőink országosan kartellre lépnének, hogy a petróleumkartell megtörésére közvetlenül a Pure oil Company nevü amerikai vállalattól szerzik be a kőolajat: ez a megjegyzés ép ugy e rovatba tartoznék, mint ha vasúttársaságok kartellje maga állit fel vasgyárat sinek stb. előállítására. IV. Igen nagy változatosságot találunk a kartellek közt a szervezet tekintetében, mint az már a fentiekből is kitűnik. Kartell létrejöttéhez tulajdonkép semmi sem kívántatik más, mint a felek egyező akarata. Ezt kijelenthetik szóval is, sőt árlejtéseknél mimikával is. De mivel: „verba volánt, scripta manent", természetesen az írásbeli szerződés túlnyomó, bár helyi kartelleknél, falusi mészárosok, pékek megállapodásánál erre szükség nincs. Ám az Írásbeli szerződést nevezhetik a résztvevők statutumnak, alapszabálynak s a kartelltagok egyetemét egyletnek, syndicatusnak, stb.: tulajdonképi szervezetről csak akkor lehet szólani, ha a szerződés az ügyek vezetésével egyes tagokat vagy azok egy szűkebb körét bízza meg. Igy szervezetről szólhatunk, ha a kartell tagjai az árak megállapításával egy bizottságot bíznak meg, ha a tagok ellenőrzésére revizorokat választanak, a kik az üzleti könyyeket megtekinthetik, a kikötött bírságok behajtására egy tagot hatalmaznak fel, vagy külön választott bíróságra ruházzák a kartell megszegése esetén való bíráskodást s igy tovább. A szervezet hasonlíthat á részvénytársaságokéhoz : elnökkel, igazgatókkal, felügyelő-bizottsággal, közgyűléssel. Mindez azonban csak belső ügye a kartellnek, minden jogi hatály nélkül, mindaddig, mig a kartell az állam