Központi Értesítő, 1894 (19. évfolyam, 2. félév)
1894-12-30 / 105. szám
— 152 — Az athéni piaczról jelentik nekünk hogy E. Pappantoniou nyomda és lemezpapirgyár 50°/0 -ra bíróságon kivül kiegyezett. Bővebb részletek a Tudakozó Irodában. (1434). I Lokivitel Kelet-Indiába. Bombayi főconsulátusunk ! jelentése szerint az ezüst rúpia értékcsökkenése követ- j keztében az ausztráliai lókereskedők az indiai piaczról visszavonultak ; ugy hogy az indiai kormány kónyte- j len volt a hadsereg számára szükséges lovak átlagos | árát 35 ^-ről 45 re felemelni. Az utóbbi ár mellett a magyar lovak is előnyösen lennének Indiába bevihetők. A szállításra legalkalmasabb az októbertől—februárig terjedő időszak. A calcuttai és bombay-i kormányzóság, mely két piacz jön a lókivitel szempontjából egyedül figyelembe, az érdekeltek kérelmére alkalmas helyen kellően felszerelt istállókat rendeztet be, a hol a lovak megérkezésük után azok eladásáig elhelyezhetők. Ezen helyiségek igénybe vótelcért egy ló után havonkint 2 R. (körülbelül 1 frt 50 kr.) fizetendő Ezen intézkedés abban leli indokát, hogy korábbi években, midőn a lovak magánistállókban helyeztettek el, a jobb lóanyag a magánosok által mindjárt összevásároltatok, ennélfogva ezen intézkedés által vélik a katonai kincstár érdekeit is megóvhatni A hadsereg számára alkalmas lovakat katonai bizottság választja ki, a fenmaradó rész rendszerint árverés utján adatik el. A mennyiben kereskedőink a lóanyag minősége és a szükséglet nagysága felől közelebbi tájékozást kivannak szerezni, nevezett főconsulátusunk utján a calcuttai „Military Secretary to the Government of India" czimü katonai hatósághoz fordulhatnak, a mely fennemlitett istállók felett is rendelkezik. A magánosok által vásárolt lovakra nézve megjegyzendő, hogy csak fényűzési lovakat keresnek s különösen 16 markos, erős, szürke ós tarka lovak kedveltetnek. Ezeknél az ár is csak másodsorban jön tekintetbe. Lovászok kellő számban kaphatók, havi fizetésük 8- 10 rúpia s egy ló havi takarmány szükséglete körülbelül 25 rúpiáért fedezhető. Nagy-New-York. A new-yorki főconsul jelentése szerint most azzal a tervvel foglalkoznak, hogy a New-York körül fekvő helységek, mint Brooklyn, Jersey-City stb. New-Yorkkal egységes közigazgatás alá vonassanak, mi által egy 3'/2—4 millió lelket számláló New-Yorkot létesítenének. Érre vonatkozólag ismert tőkepénzesek és a két ház befolyásosabb tagjai közt lioszszabb értekezések folytak, a melyeknek eredménye az volt, hogy a washingtoni kongresszushoz javaslatot nyújtottak be. Arról van szó, hogy Long-Islandban nagy szabad kikötőt létesítsenek, hasonlót a hamburgi, brémai és kopenhágai szabad kikötőkhöz. Azt hiszik, hogy ez ép ugy lehetséges New-Yorkban, mint Hamburgban, vagy Brémában, sőt Amerika metropolisa egy központi áruraktár felállítására nézve sokkal kedvezőbb helyzettel bir, mint Hamburg, vagy Bréma. Nyilvánvaló, hogy az előnyök, a melyek a new-yorki kereskedelmi forgalomra nézve ebből származnának, rendkívül nagyok volnának. A többi tervek közül, a melyekkel New-Yorkban foglalkoznak, megemlítendő, hogy két óriási függőhidat akarnak építeni a Hurlsonon át. Az egyik Lindenthal brünni hidépitész terve szerint épülne; példátlan szélességű volna, háromsoros emclvénynyeí Budapest, Légrády bírna és 16 vasúti vágányt tartalmazna ; a két kábelhordó torony 350 láb magasságú volna ós aczélból készülne. A new-yorki kikötőt is lényegesen át akarják alakítani és egy Washingtontól New-Yorkig húzódó villamos vasutat építenének. X Magyar Kereskedelmi Muzeum köréből A kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur 0bucin a Dusánt a sarajevói fiókintózothoz mintatár felügyelővé nevezte ki. A Magyar Kereskedelmi Muzeum tagjai közé ujabban belépett: Kovács Bóla, kocsigyártó Budapesten, VI. Szondyutcza 83. A Kereskedelmi Muzeum városligeti mintatárait és időleges kiállítását augusztus hóban 54,796-an látogatták. A Tudakozó Irodához ugyané hóban 107 fél fordult 483 tudakozódással ós pedig: Vámügyben 16 Statisztikai és külkereskedelmi ügyekben 11 Beszerzési források és eladási piaezok felőli értesítés végett 29 Tarifa-dijtételek iránt bel- és külföldi viszonylatokban 364 Hitelértcsitések iránt , . 15 Arlejtósi tudakozódások 11 Más természetű ügyekben 37 tudakozódással. Az iroda szakkönyvtárát 184 egyén használta. A hazai termékek állandó kiállítása (a városligeti iparcsarnokban) minden nap délelőtti 9 órától 12 óráig és délutáni 3 órától 6 óráig (középeurópai idő) vau nyitva. Az igazgatóság irodai órái: d. e. 9-től d. u. 2-ig. A Tudakozó Iroda nyitva van hétköznapokon d. e. 9—12-ig, d. u. 3—6-ig, ünnepnapokon d. e. 9—12-ig. Kivételes esetekben a Tudakozó Iroda általános jellegű tájékoztató értesítéseket szóbeli uton is ad, de ha ezek díjszabási vagy vámügyekre vonatkoznak, czélszerübb a felvilágosítást a délutáni órákban kérni. A Kereskedelmi Muzeum képviselőségei : A) Belgrádban, főnök Kosztovics László. B) Bukarestben, főnök Genovitz Alexis. C) Fiumében, főnök gróf Szapáry Károly. D) Konstantinápolyban, főnök Back Hermann. E) Szalonikiban, főnök Jordán Károly F) Szófiaban, főnök Diósy Ödön. 0) Ruscsukban, főnök Prohaszka István. H) Philippopolban, főnök Spitz Gyula. 1) Szerajevóban, főnök Kner X. Ferencz; alájarendelt ügynökségek : a) Mostarban, ügynök Nastic Jován. b) Ügynökség Brckában, ügynökség brekai takarékpénztár. c) Ügynökség Banjalukában, ügynök Takács József. testvérek.
