Központi Értesítő, 1894 (19. évfolyam, 2. félév)
1894-12-30 / 105. szám
Melléklet a „Központi Értesítő" 1894-iki 74. számához. KERESKEDELMI KÖZLEMÉNYEK A MAGYAR KERESKEDELMI MUZEUM KÖKÉRŐL. IV. évfolyam. 1894. Budapest, szeptember lió 12-ón. 19. szám. TjA-I^T^XJO^E : Gazdasági és üzleti tudósítások. Kivitelünk Dél-Szerbiába. (A nisi alconsulatus jelentéséből) Kivitelünk Ausztráliába. (A londoni főconsulatus jelentéséből.) Vámügy. Borok vámkozelése Szerbiában. Statisztika. Olaszország külkereskedelme. — Németalföld külkereskedelme. Közlekedési és díjszabási ügyek. Árlejtések a) Belföld. — b) Rumánia. Vegyes közlemények, Szerbiai szilvatermés. — Olasz selyemtermelés. -—Kivitel Rigába. — Oroszország ipara. — Keletindiai termés. —- Eszakamerikai ásványvízforrások. A Magyar Kereskedelmi Muzeum köréből. (Hivatalos órák. — Keleti kirendeltségek.) Közgazdasági és üzleti tudósítások Kivitelünk Dél Szerbiába. (A nisi alconsulatus jelentéséből.) A magyar kereskedő-világot ismételten figyelmeztettük már arra, liogy Dél-Szerbiában milyen czéltudatos működést fejt ki a német ipar ós milyen kiváló eredményeket ér el. De ezeket az intelmeket nem vették figyelembe. Németország a lefolyt évben ott ujabb hódításokat tett. Ha meggondoljuk, hogy Ausztria-Magyarország sokkal rövidebb uton és sokkal olcsóbban szállíthatja áruit Szerbiába, mint Németország és a versenyben mégis hátrányban marad, okvetlenül azt a következtetést vonjuk le belőle, hogy a német kereskedő hasonlithatlanul nagyobb erélyt fejt ki, másrészt pedig hazai kereskedelmünk ezent a óron nagy mulasztásokat követ el. Hogy milyen nagy a jelentési időben Szerbia behozatala, azt a statisztikai adatok hiányossága következtében nem lehet pontosan megállapítani, már csak azért sem, mert a szerb statisztika osztrák-magyar árunak tartja azt az árut is, a mely Németországból származik, ha az monarchiánkon át veszi az útját Szerbiába. Az alább felsorolandó czikkekben a német áru főleg azért ért ugyan el eredményt, mert a viszonyok föltétlenül kedveztek azoknak, de figyelembe veendő, hogy Németország versenye azokban a czikkekben is veszedelmessé vált, a melyekben rövid idővel ezelőtt monarchiánk még dominált a szerb piaezokon. Papír és papíráruk. A beviteli mennyiség évről-óvre szaporodik, a minek az oka az irodalmi téren való élénkebb tevékenységben, valamint abban rejlik, hogy a nyilvános intézetek és hivatalok folyton több papirt fogyasztanak. Nisben három nyomda van, három időszaki folyóirat kiadására és azonkívül is sok papírra van szükség. A jelentési évben összesen 640 q. papirt vittek be. Ebből esik a közvetlen bevitelre 202 q. és pedig író-, nyomtató- ós rajzpapir 104 q., papirlemez 9 q., színes papír 4 q., levélpapír 29 q., vonalzott papirés nyomtatványok 19y2 q. ós üzleti könyvek 8q. Az író- és nyomtatópapirt most is, mint eddig, Ausztria-Magyarországból szállították ; Olaszország kísérletet tett ugyan irodapapirral, de sikertelenül, mert a papír drága és rossz volt. Vágott ós vágatlan kartonpapír, rajzpapir, író füzetek, iroda- és másolókönyvek, borítékok és irópapirok kizárólag monarchiánkból szállíttattak. Ellenben Németországból importáltattak: rajzfüzetek, mintarajzok és rajzalbumok. A német árak jobban konveniáltak, mint a mieink, noha minőség dolgában a mi áruink jobbak. író- ós rajzeszközök. A közvetlen bevitel 27 q., a melynek 80°/0 -a Németországból, a többi monarchiánkból származott. Az olcsóbb áruval Németország uralja a piaczot, mig a finomabbal Ausztria-Magyarország. Tentát és pecsétet kizárólag monarchiánk szállított. Nyersbőrök. Az összes bevitel 36 kocsirakományból áll. A fogyasztás ebben a czikkben az 1892-ik év fogyasztásához képest 20%-al csökkent, a mi részben a mezőgazdasági termékek csekély értékének, részben az országban uralkodó politikai villongásoknak tudandó bo. A Savsics ós társa czég, a moly a nagyobb szerb városok piaczait látja el a szükséges anyaggal, 1894-bert tett először kísérletet amerikai nyers bőrökkel, a melyeket Hamburgból és Budapestről szállittatott. De Németország ezen a téren is képesebb volta versenyre, mint mi; aránylag olcsóbban szállított ós hat havi hitelt adott. A mi exporteurjeink csak négy havi időre akartak űz letet kötni. A német árak következők voltak: (franco Hamburg 100 fontjával) száraz Montevideo-nyersbőrök 55 m.. száraz Buenos-Ayres-bőrök 53 m., száraz Rio-Grande-bőrök 55 m., száraz Angesturabőrök 48 m., Durbungha-Arsenie-Rejsetiv 52 m. A Budapestről szállított bőrök (franco Budapest 100 kg.jával) könnyű Port Said-bőrök 78 forint, Paragnaybőrök 72 forint, California-bőrök 70 forint, disznóbőrök darabja 1 forint 45 kr. Közönséges ökörbőröket készpénzen vettek Magyarországban (körülbelül 10,000 darabot). Sulyuk 10—11 kilogramm között váltakozott és áruk 83—85 forint volt a vétel helyéről. Németországból 3000 darab szárított marhabőrt szállítottak. Kikészített bőrök. Az 1893-ik óv ebben a kereskedelmi czikkben nem volt szerencsés. A pénzszűke következtében a kereslet csekély volt. A fogyasztók csak a legszükségesebbre szorítkoztak. A jelentési időben Ausztria-Magyarországból szállított bőráruk kö-I vetkezők voltak : barna borjú nyersbőrök, talpbőrök I nehéz crouponok, nehéz terczek és szijbörök.
