Központi Értesítő, 1894 (19. évfolyam, 2. félév)

1894-12-30 / 105. szám

Melléklet a „Központi Értesítő" 1894-iki 70. számához. KERESKEDELMI KÖZLEMÉNYEK A MAGYAR KERESKEDELMI MUZEUM KÖRÉRŐL. IV. évfolyam. 1894. Budapest, augusztus hó 20-én. 17. szám. Az Egyesült Államok közgazdasági helyzete 1894-ben. (A new­yorki főconsulatus 1894-iki II. évnegyedes jelentéséből.) Dél-Oroszország közgazdasági viszonyai. (Az odessai főconsu­latus 1893. évi jelentéséből.) Bevitelünk Singaporeba. (Consuli jelentés.) A spanyoi borokról. (A barcelonai főconsulatus jelentése. Küzlekedási és díjszabási ügyek: Az áruk kiszolgáltatása kö­rül fölmerülő akadályok. Köteléki díjszabások és x>ótlókok. Árlejtések. Kiállítások. Az elektromos munkagépkiállitás berekesztése. A Magyar Kereskedelmi Muzeum Könyvtára. (Az 1893-iki szapo­rodás, folytatás és vége.) Vegyes közlemények. Kukoriczavám Portugáliában. — Keres­kodelmi muzeum az Egyesült Államokban. A Magyar Kereskedelm' Muzeum köréből. Hivatalos órák. For­galmi kimutatás julius haváról. Keleti kirendeltsógek. Közgazdasági és üzleti tmlósitások Az Egyesüli Államok közgazdasági helyzete 1894-ben. (A new yorki főconsulatus 1891-iki 11. évnegyedes jelentéséből.) Minden jel arra mutat, hogy az Egyesült-Államok közgazdasági helyzete kedvező fordulatot vesz rövid idő múlva. A fogyasztók most még nem nagy kedvet mutatnak a vételre, egyrészt a gabona és más mező­gazdasági czikkek alacsony ára, másrészt az ipar pan­gása miatt. Az uj vámtarifa is valószínűleg csak kevéssé lesz enyhébb a Mac-Kinley-féle védvámtarifá­nál, a Chicago és a Csöndes-Oczeán közötti vasut­vonalakon előfordult óriási sztrájkok ós lázongások pedig a kereskedővilágot nagy aggodalommal töltik el ; mindezek daczára minden téren jelentékeny javu­lás remélhető. A kereskedővilág türelmetlenül várja az uj tarifa-törvény életbe lépését. A boviteli keres­kedők csak ezen az alapon csinálhatják meg számí­tásaikat és emelhetik a forgalmat a régi színvo­nalra. A vasutvonalakon előforduló sztrájkok nem egye­bek, mint az amerikai szocziális életnek periodikusan visszatérő nyári jelenségei, a melyek, ha kitombolták magokat, ismét megszűnnek, a minthogy kilátás van rá, hogy rövid idő múlva most is meg fognak szűnni. Az ültetvónyesek már most pénzt vesznek föl az ara­tásra, minek következtében a fogyasztók vevőkópessége ismét helyreáll, ennek megfeleíőlcg még az ősz bekö­szöntése előtt örvendetes állapotok fognak minden va­lószínűség szerint beállani. A jelenlegi munkás-sztrájkok az általános keres­kedelmi forgalmat és az iparczikkek előállítását szűk ha­tárok közé szorították, különösen az Alcghan-hegysóg­től nyugatra és az Ohiótól keletre eső területeken. A sztrájkok a Csöndes-Oczeán nyugati ós délnyugati part­jai felé húzódnak és hatásuk minden irányban érezhe­tővé válik. Ezek folyton növekedő káros hatást tettek az ipar általános helyzetére is. Még nem tekinthető át a munkaszünetek egész terjedelme, de kétségtelen, hogy az Egyesült-Államokban hasonló nagy sztrájkok eddigelé még nem fordultak elő. A sztrájk és boycott következtében a vasutvonalak egy harmadát forgalmon kivül helyezték, hus- és szón­hiány állott be és a nyugat nagyobb iparpiaczainak áruüzlete megbénult.. Nagyon sok veszteséget szenved­tek a forgalmi szünetek miatt azok a termelők, a kik­nek szállítmányai gyorsan romlanak. Igy Californiában több ezer tonna gyümölcs rothadt cl. A vasipar, mely az egész gazdasági életnek legbiztosab sulymérője, alig kezdett a szénbányászok sztrájkja után javulni, a mikor a nagy vasúti sztrájk következtében ismét rossz fordulatot vett, a mely azonban természetesen csak ad­dig fog tartani, mig a sztrájk meg nem szűnik. Ez idő alatt természetesen nincs kereslet a vasban, mert a kohók ós vasgyárak legnagyobbrészt zárva vannak és nem építenek sem uj vasúti kocsikat, sem uj vasut­vonalakat. Annál nagyobb lesz a kereslet a sztrájk után, mert a rendes szükségleten kivül nagy szükség lesz vasra a javítások miatt, a melyeket a vasúti tu­lajdonokon véghez vitt rombolások után eszközölni kell. Ez idő szerint az árak ismét sülyedőben vannak. Hasonló visszaesést szenvedett a textilipar is, a mely már szintén javulófélben volt. Két nagy gyapotszövet­gyár, a mely karton nyomatok előállításával foglalko­zik, a forgalmát teljesen beszüntette. Providenceben ós Fall-Riverben 1.064,000 darab karton van felhalmozva. Sok posztógyár is, miután a régi megrendeléseknek eleget tett, beszüntette az üzemet. Ezt az iparágat egyébiránt nemcsak a vasúti sztrájk bénította meg, ha­nem az is, hogy nem tudják, vájjon az uj vámtarifa mennyiben fog a textiláruk bevitelének kedvezni. * * * Az Egyesült Államok összes kivitele a washing­toni kincstári hivatal kimutatása szerint a május 31-ón letelt 11 hónapos 1893-94-ik pénzügyi évben 813.699,849 dollárra rúgott, mig a megelőző évben a kivitel 767.565,415 dollárt téti ki, a mi 46.134,434 dollárnyi többletet jelent. Az amerikai gyártmányok kivitele a jelentési óvben 182 millió dollárra rúgott ós 13 millió dollárral haladja tul a mult óvi kivitelt, amely pedig már is kedvezőbb volt minden előző évnél. A mezőgazdasági czikkek kivitele a jelzett 11 hónap alatt az előző óvvel összehasonlítva a követ­kező volt:

Next

/
Oldalképek
Tartalom