Központi Értesítő, 1894 (19. évfolyam, 2. félév)

1894-12-30 / 105. szám

— 188 — 1894. 1893. dollár dollár Árpa 2.356,428 28.858,888 1.240,971 Tengeri 2.356,428 28.858,888 22.188,815 Kukoriczaliszt .... 693.237 730,633 Zab 2.009^967 668,432 Zabliszt 215,114 126,091 Rozs 7,811 8,609 85.428,738 Búzaliszt 64.855,920 70137,195 Szarvasmarhák . . . 28.977,865 24.332,753 Sertések 14,514 397,007 Marhahús 4.825,883 6.724,435 Friss marhahús . . . 14.901,231 16.319,202 Besózott marhahús . . 3.243,621 2.959,551 Faggyú 2.554.220 2.769,673 Szalonna 35.369,612 32.786,374 Sonka 9.004,928 8.879,435 Pulykahus 4.755,122 3.756,106 Zsir 36.521,979 31.540,002 Olajos müvaj foleimar­garin) 409,807 338,318 Olajok 10.728,068 10.051,152 Vaj 1.962,762 1.569,351 Sajt 4.476,784 A bevitel a jelzett időszak alatt 604.212,094 dollár volt, 192.494,2-4 dollárral kevesebb, mint az előző évben. A nagy különbözet a külföldi beviteli czikkekre vetett jelentékeny vámokra vezetendő vissza. Tizenegy hónap alatt a vámköteles áruk bevitele 253.820,743 dollárra csökkent(389.651,071 dollárról). A vámköteles czikkek közül legnagyobb szerepe volt a bovitel csökkenésében ezeknek ; vegyi anyagok, gyapot­szövetek, porezellán, len, kender ós juta-kószitmónyek, üveg, selyemáruk, dohány, nyers gyapjú és gyapjúszö­vetek. Mint a bevitel nagy csökkenése a mondott idő­szak alatt bizonyítja, általános volt a remény, hogy a vámok alacsonyabbak lesznek, mert ugy Európában, mint pedig az Egyesült Államok raktáraiban óriási mennyiségű árukat tartottak vissza, hogy azonnal to­vábbittassanak, mihelyt a tárgyalás alatt lévő tarifa­bili alacsonyabb vámtételei törvényerőre emelkednek. A raktárakban fekvő áruk összes értéke május havá­ban (későbbi kimutatások nincsenek) 40.100,000 dollár volt, 4.000,000-val több, mint a megelőző óv május ha­vában. De ennél sokkal nagyobb mennyiségű áruk vannak a külföldi kikötőkben felhalmozva, a melyeket azonnal útnak inditanak, mihelyt a tarifa-törvény sorsa cl fog dőlni. * * * Az osztrák és magyar iparczikkekkel való ke­reskedés, különösen a textiliparban a kedvezőtlen kö­rülmények következtében teljesen meg van bónitva. Az amerikai beviteli ezógek folyton panaszkodnak, hogy az osztrák és magyar gyárosok, a kik Amerika szá­mára akarnak dolgozni, nem alkalmazkodnak az ame­rikai piaczok követelményeihez. Az üvegen és por­czellánon kivül, a melyet Amerikában nagyon keres­nek, alig érdemelne, emlitést az osztrák és magyar bevitel az Egyesült-Államokba. Bécsből származó nyak­kendők ós solyemáruk móg előfordulnak, de az importeu­rök állítása szerint a bécsi szállítók nem felelnek meg a követelményeknek. Kész papírral, különösen virág­os szivarkapapirral jó üzleteket lehetne kötni, ha az amerikai piaezhoz alkalmazkodnának az érdekelt kő­| rök. Amerika ugyanis a finomabb czikkeket nem tudja I jól előállitaui. Gablonzi ékszeráruk bevitele folyton csökken, ellenben nagyban emelkedik a gyászruhákhoz való kalapdisz kereslete. Ez a czikk divat mostanában az Egyesült Államokban. Nyakkendő selymet illetőleg a beviteli kilátások nagy mértékben javultak. Az uj tarifa szerint öt százalékkal kevesebb vámot kell fizetni | erre a czikkre Ez a czikk alkalmas arra, hogy az üz­letben jelentékeny szerepet vigyen. Bécsi bársony fvel­! vet) szintén nagy eladási czikket képez, de még nem tudni, milyen vámot fognak kivetni rá az uj tarifa | szerint Az eredeti Wilson-bill szerint ezt a czikket a selyemáruk osztályába sorozták és mint ilyennek 50%-os órtékvámot kellett volna fizetnie, de a Sherman-bill szerint speczifikus sulyvámot kellene fizetniök. Kez­tyükre az uj vám valószínűleg magasabb lesz, mind­amellett kedvező prognostikont csinálnak a glacékez­tyük bevitelére, mert az amerikai gyárakban készített glacókeztyük nem olyan jó minőségűek, mint az Ausztria-Magyarországban, vagy Erancziaországban gyártottak ; az amerikai (glovesville-i) gyártmányokra nézve nevezetesen az a panasz, hogy a keztyübőr nem eléggé nyújtható és fa§on-hibái vannak, miáltal „chic" dolgában mögötte maradnak az európai keztyüknek. Nagy a divat a női gyapjuruha-szövetekben. Ez már azért is figyelemreméltó, mert egy női ruhához 6V2 yard szövetre van szükség, mig egy férfi ruhához 31 /A . Mint­hogy nyers gyapjú az uj tarifa szerint vámmentes, időt akarnak engedni a gyapjuszövetkercskedőnek, hogy az uj állapotra elkészülhessenek. Ennek megfclelőleg csak 1895. január 1-én lépnének életbe a gyapjuczik­kokre vonatkozó tételek, Dél Oroszország közgazdasági viszonyai. A „Kereskedelmi Közlemények" augusztus 15-iki számában beszéltünk ugyan a dóloroszországi kiviteli viszonyokról, mindamellett az odesszai főkonsulatus je­lentésének teljes szövege alapján szükségesnek tartjuk ezt, a kiviteli kereskedésünkre nézve nagyfontosságú piacz általános gazdasági viszonyait tüzetesebben meg­világítani. Az 1893-iki déloroszországi gabonatermés rend­kívül gazdag volt, mindamellett az uralkodó viszonyok­nál fogva az aratáshoz kötött remények nem teljesül­tek. Ennek az oka abban rejlik, hogy nem találtak elég munkaerőt az aratás idejében, daczára annak, hogy északról sok földmives munkás ment Déloroszországba, s a katonai parancsnokság is a katonaság részéről sok munkaerőt bocsátott rendelkezésre, és daczára annak, hogy a szénbányákból is seregestül mentek a munká­sok mezei munkára, a mi valóságos válságot okozott a szónüzletben. Ennek következtében a gabonát nem hordhatták be a nyugati tartományokban ós északi Besz­arabiában még télen is a földeken volt a gabona. E kedvezőtlen helyzet mellett, a moly az odesszai piaezon érezhetővé vált, az is szerepet játszott, hogy Odesszán kivül néhány év óta a Fekete-tenger partvi­dékein más kisebb központok is képződtek, a melyek mint önálló kiviteli piaczok szerepelnek és kisobb-na­gyobb mértékben a beviteli üzletet is magukhoz ragad­ják. Nikolajeff és Rostoíí'például 1893-ban csak kevés­sel maradtak mögötte az odesszai piaeznak. Hátrányára válhatnak azonkívül Odesszának az 1893-iki vasúti ta­rifának ama pozicziói, a melyek a dóloroszországi ga-

Next

/
Oldalképek
Tartalom