Központi Értesítő, 1894 (19. évfolyam, 2. félév)
1894-12-30 / 105. szám
— 188 — 1894. 1893. dollár dollár Árpa 2.356,428 28.858,888 1.240,971 Tengeri 2.356,428 28.858,888 22.188,815 Kukoriczaliszt .... 693.237 730,633 Zab 2.009^967 668,432 Zabliszt 215,114 126,091 Rozs 7,811 8,609 85.428,738 Búzaliszt 64.855,920 70137,195 Szarvasmarhák . . . 28.977,865 24.332,753 Sertések 14,514 397,007 Marhahús 4.825,883 6.724,435 Friss marhahús . . . 14.901,231 16.319,202 Besózott marhahús . . 3.243,621 2.959,551 Faggyú 2.554.220 2.769,673 Szalonna 35.369,612 32.786,374 Sonka 9.004,928 8.879,435 Pulykahus 4.755,122 3.756,106 Zsir 36.521,979 31.540,002 Olajos müvaj foleimargarin) 409,807 338,318 Olajok 10.728,068 10.051,152 Vaj 1.962,762 1.569,351 Sajt 4.476,784 A bevitel a jelzett időszak alatt 604.212,094 dollár volt, 192.494,2-4 dollárral kevesebb, mint az előző évben. A nagy különbözet a külföldi beviteli czikkekre vetett jelentékeny vámokra vezetendő vissza. Tizenegy hónap alatt a vámköteles áruk bevitele 253.820,743 dollárra csökkent(389.651,071 dollárról). A vámköteles czikkek közül legnagyobb szerepe volt a bovitel csökkenésében ezeknek ; vegyi anyagok, gyapotszövetek, porezellán, len, kender ós juta-kószitmónyek, üveg, selyemáruk, dohány, nyers gyapjú és gyapjúszövetek. Mint a bevitel nagy csökkenése a mondott időszak alatt bizonyítja, általános volt a remény, hogy a vámok alacsonyabbak lesznek, mert ugy Európában, mint pedig az Egyesült Államok raktáraiban óriási mennyiségű árukat tartottak vissza, hogy azonnal továbbittassanak, mihelyt a tárgyalás alatt lévő tarifabili alacsonyabb vámtételei törvényerőre emelkednek. A raktárakban fekvő áruk összes értéke május havában (későbbi kimutatások nincsenek) 40.100,000 dollár volt, 4.000,000-val több, mint a megelőző óv május havában. De ennél sokkal nagyobb mennyiségű áruk vannak a külföldi kikötőkben felhalmozva, a melyeket azonnal útnak inditanak, mihelyt a tarifa-törvény sorsa cl fog dőlni. * * * Az osztrák és magyar iparczikkekkel való kereskedés, különösen a textiliparban a kedvezőtlen körülmények következtében teljesen meg van bónitva. Az amerikai beviteli ezógek folyton panaszkodnak, hogy az osztrák és magyar gyárosok, a kik Amerika számára akarnak dolgozni, nem alkalmazkodnak az amerikai piaczok követelményeihez. Az üvegen és porczellánon kivül, a melyet Amerikában nagyon keresnek, alig érdemelne, emlitést az osztrák és magyar bevitel az Egyesült-Államokba. Bécsből származó nyakkendők ós solyemáruk móg előfordulnak, de az importeurök állítása szerint a bécsi szállítók nem felelnek meg a követelményeknek. Kész papírral, különösen virágos szivarkapapirral jó üzleteket lehetne kötni, ha az amerikai piaezhoz alkalmazkodnának az érdekelt kő| rök. Amerika ugyanis a finomabb czikkeket nem tudja I jól előállitaui. Gablonzi ékszeráruk bevitele folyton csökken, ellenben nagyban emelkedik a gyászruhákhoz való kalapdisz kereslete. Ez a czikk divat mostanában az Egyesült Államokban. Nyakkendő selymet illetőleg a beviteli kilátások nagy mértékben javultak. Az uj tarifa szerint öt százalékkal kevesebb vámot kell fizetni | erre a czikkre Ez a czikk alkalmas arra, hogy az üzletben jelentékeny szerepet vigyen. Bécsi bársony fvel! vet) szintén nagy eladási czikket képez, de még nem tudni, milyen vámot fognak kivetni rá az uj tarifa | szerint Az eredeti Wilson-bill szerint ezt a czikket a selyemáruk osztályába sorozták és mint ilyennek 50%-os órtékvámot kellett volna fizetnie, de a Sherman-bill szerint speczifikus sulyvámot kellene fizetniök. Keztyükre az uj vám valószínűleg magasabb lesz, mindamellett kedvező prognostikont csinálnak a glacékeztyük bevitelére, mert az amerikai gyárakban készített glacókeztyük nem olyan jó minőségűek, mint az Ausztria-Magyarországban, vagy Erancziaországban gyártottak ; az amerikai (glovesville-i) gyártmányokra nézve nevezetesen az a panasz, hogy a keztyübőr nem eléggé nyújtható és fa§on-hibái vannak, miáltal „chic" dolgában mögötte maradnak az európai keztyüknek. Nagy a divat a női gyapjuruha-szövetekben. Ez már azért is figyelemreméltó, mert egy női ruhához 6V2 yard szövetre van szükség, mig egy férfi ruhához 31 /A . Minthogy nyers gyapjú az uj tarifa szerint vámmentes, időt akarnak engedni a gyapjuszövetkercskedőnek, hogy az uj állapotra elkészülhessenek. Ennek megfclelőleg csak 1895. január 1-én lépnének életbe a gyapjuczikkokre vonatkozó tételek, Dél Oroszország közgazdasági viszonyai. A „Kereskedelmi Közlemények" augusztus 15-iki számában beszéltünk ugyan a dóloroszországi kiviteli viszonyokról, mindamellett az odesszai főkonsulatus jelentésének teljes szövege alapján szükségesnek tartjuk ezt, a kiviteli kereskedésünkre nézve nagyfontosságú piacz általános gazdasági viszonyait tüzetesebben megvilágítani. Az 1893-iki déloroszországi gabonatermés rendkívül gazdag volt, mindamellett az uralkodó viszonyoknál fogva az aratáshoz kötött remények nem teljesültek. Ennek az oka abban rejlik, hogy nem találtak elég munkaerőt az aratás idejében, daczára annak, hogy északról sok földmives munkás ment Déloroszországba, s a katonai parancsnokság is a katonaság részéről sok munkaerőt bocsátott rendelkezésre, és daczára annak, hogy a szénbányákból is seregestül mentek a munkások mezei munkára, a mi valóságos válságot okozott a szónüzletben. Ennek következtében a gabonát nem hordhatták be a nyugati tartományokban ós északi Beszarabiában még télen is a földeken volt a gabona. E kedvezőtlen helyzet mellett, a moly az odesszai piaezon érezhetővé vált, az is szerepet játszott, hogy Odesszán kivül néhány év óta a Fekete-tenger partvidékein más kisebb központok is képződtek, a melyek mint önálló kiviteli piaczok szerepelnek és kisobb-nagyobb mértékben a beviteli üzletet is magukhoz ragadják. Nikolajeff és Rostoíí'például 1893-ban csak kevéssel maradtak mögötte az odesszai piaeznak. Hátrányára válhatnak azonkívül Odesszának az 1893-iki vasúti tarifának ama pozicziói, a melyek a dóloroszországi ga-