Központi Értesítő, 1894 (19. évfolyam, 2. félév)
1894-12-30 / 105. szám
Melléklet a „Központi Értesítő" 1894-iki 45. számához. KERESKEDELMI KÖZLEMENYEK A MAGYAR KERESKEDELMI MUZEUM KÖRÉBŐL. IV. évfolyam. 1804. Budapest, junius hó 5-én. 10. szám. TAET^LOM : A Magyar Kereskedelmi Muzeum köréből: HivataloB órák. — A keleti kirendeltségek forgalma áprilui.hóban. Fölhívás árjegyzékek beküldése iránt Üzleti tudósítások: Magyar kivitel Janinába.. (A .janinai vilayet behozatali és kiviteli czikkei. Piaczi szokások. A janinai piaez jövője.) •— Üzleti tudósítás Üszkübből. — Az algiriai piaezokról. Vámügy: Beadványok az orosz vámhatóságokhoz. Statisztika: Ausztria ipara. — Olaszország külkereskedelme 1889-től 1893-ig. — Spanyolország külkereskedelme 1887—1891. években. Közlekedési és díjszabási ügyek: Díjszabási pótlékok. Árlejtések: (Bakancsok a honvédség részére, irodai szerek a szófiai főpostához. Vászonneinüek a svájczi hadügyi kormány részére.) Kiállítások: Malom-, sütő - és czukrászipari kiállítás Amsterdamban. — A „találmányok kiállítása" Velenczében. Vegyes közlemények: A találmányi szabadalmak kérdése Magyaroszágban. — Iparunk mesterszói (Ácsipari mesterszók).— llj szaklapok (..Magyar Bőripar" és „Molnárok Lapja"). — Szerb faipari részvénytársaság. — A szófiai piaczról. —- Svájczi kertészeti telepek jegyzéke. A Magyar kereskedelmi Muzeum köréből. A hazai termékek állandó kiállítása (a városligeti iparcsarnokban) minden nap délelőtti 9 órától 12 óráig és délutáni 3 órától 6 óráig (középeurópai idő) van nyitva. Az igazgatóság irodai órái: d. e. 9-től d. u. 2-ig. A Tudakozó Iroda nyitva van hétköznapokon d. e. 9—12-ig, d. u. 3—6-ig, ünnepnapokon d. e. 9—12-ig. Felvilágosítások rendesen csak Írásban adatnak. Kivételes esetekben a Tudakozó Iroda általános jellegű tájékoztató értesitóseket szóbeli uton is ad, de ha ezek díjszabási vagy vámügyekre vonatkoznak, czélszerübb a felvilágosítást a délutáni órákban kérni. A Kereskedelmi Muzeum képviselőségei : A) Belgrádban, főnök Kosztovics László. B) Bukarestben, főnök Genovitz Alexis. C) Fiumében, főnök gróf Szapáry Károly. D) Konstantinápolyban, főnök Back Hermann. E) Szalonikiban, főnök Diósy Ödön. F) Szófiában, főnök .... G) Ruscsukban, főnök Prohaszka István. H) Philippopolban. főnök Spitz Gyula. I) Szerajevóban, főnök Kner X. Ferencz ; alája rendelt ügynökségek : a) Mostarban, ügynök Nastic Jován. h) Ügynökség Brckaban, ügynökség brekai takarékpénztár. c) Ügynökség Banjalukában, ügynök Takács József. • A Kereskedelmi Muzeum által ez időszerint 12 helyen fentartott keleti kirendeltségek f. óvi április hóban 72,281 frt 72 kr. értékű üzleteket közvetítettek 183 hazai czég javára, szemben az 1893. óv ugyanezen időszakában elért 68,831 frt 53 kr.-nyi forgalommal. A kirendeltségek rövid fennállásuk óta közvetlenül 3.064,902 frt 57 kr. értékű magyar termékeket helyeztek el a Keleten. A Kereskedelmi Muzeum tagjai közé belépett: Tömösvölgyi posztógyár, Bacon T. és társai, ezelőtt Leonhardt Ferencz utódai Alsó-Tömös (Brassó mellett). A Kereskedelmi Muzeum igazgatósága az állandó kiállítást látogató közönségnek gyakran nem adhatja meg a kellő felvilágosításokat azon okból, mert nem rendelkezik árjegyzékek felett. A Muzeum igazgatósága a tisztelt kiállítók, de a Muzeum tekintélye érdekében is azon sürgős kóróst intézi minden egyes kiállítóhoz, hogy szíveskedjék árjegyzékeinek, hirdetményeinek, körözvenyeinek stb. megfelelő számú példányát mielőbb rendelkezésünkre bocsájtani. Ezen példányokból az igazgatóság 1—1 teljes gyűjteményt a Tudakozó Irodának ós az összes keleti képviselőségeknek fog átengedni; egy részét az állandó kiállításban működő csoportfelügyelők fogják az érdeklődők közt való szétosztás végett átvenni; egy példány pedig a kiállítási tárgyak mellett fog elhelyeztetni. Üzleti tudósítások. Magyar kivitel Janinába. A janinai cs. ós. k. főkonzulátus 1893. évi jelentése kiválóan érdekes adatokat tartalmaz, melyeket hazai kiviteli kereskedelmünk figyelmébe ajánlunk. Gazdag vidékről van itt szó, mely a lefolyt évben 1'7 millió m. m. gabnát, 12 millió liter faolajat, 3 millió kgr. fabogyót, 30 millió liter bort, 511,123 kgr. dohányt termeli, pedig a népesség a jelenlegi viszonyok mellett a művelhető föld felét sem aknázza még ki ós amit művel, ma még kezdetleges eszközökkel cselekszi. Egyébiránt a lefolyt év termése oly kedvező eredményt adott, melyet részben a haladásnak is kell betudni. Igy pl. tengeri 50, árpa 30, rozs és buza 25°/0 -kal több termett mint az előző évben, a dohánytermelők 1892-ben 6,443 dülüm (225 n. sz. méter) földön 307,520 kgr. dohányt, 1893-ban pedig 11,410 dülümön 511,123 kgr.-ot termeltek. A selyemtenyésztós is jobban fog fejlődhetni, ha a kereskedelem ott jobban lesz szervezve ós a tenyésztőket nem fogják kiaknázni az exporteur-ük, akik a gubók kgr.-jáért 1*15 frtot fizetnek, mikor annak az
