Központi Értesítő, 1894 (19. évfolyam, 2. félév)
1894-12-30 / 105. szám
— 74 ára másutt 12—15 frank. (1893-ban a termelés 10,000 okkát tett.) Az állatállományt járványok pusztították, mindazonáltal 1893-ban 21 /a millió kgr. gyapjút, 750,000 kgr. vajat, 2 millió kgr. sajtot, 350,000 bőrt nyertek a tenyésztők. Az őstermelés erősebb fejlődését ma főleg a kedvezőtlen közlekedési viszonyok gátolják. Janinához a santi-quarantai kikötő esnék legközelebb, csak hogy ott nincs se molo, se kőpart, se raktár ; igy aztán az áruforgalom Prevesa és az Artai öbölben levő Salahora kikötő felé irányul. A Santi-Quaranta felé vezető 90 km-.nyi ut meglehetősen el is van hanyagolva, mig a prevesai ut jobb karban van. Az árukat mindazonáltal jobbára öszvéreken szállítják, mert a kocsivállalat 5 krt szed kgr-kint. Egy jó szállítási vállalat, mely Prevesa ós Janina közt 15—20 szekeret járatna, Igen szépen jövedelmezhetne. Áttérve a. kereskedelemre, első sorban a kivi tel i czikkekről szólunk. Ajaninai vilayet 1893-ban 542,650 frt értékű terményeket exportált és pedig vajat, czedrust, bőröket, sajtot (160,000 frtért), olajbogyót, szantalfát, gyapjút, selyemgubót és valloneát. A kivitel nagyobb része (320,000 frt) monarchiánkba irányult. A vilayet b e li ozatala 1.030,000 frt értéket képviselt (1892-ben 1.588,000 frtot), ebből 356,800 frtot képviseltek az osztrák és magyar provenientiák (1892-ben 500,000) frtot. Kétségtelen, hogy monarchiánkra sokkal több jutna, ha a szállítás olcsóbb volna. Ma pl. a déli vasút magas díjtételei folytán az 1000 kg.-ron felüli áruszállítása Bécsből Hamburgon át Salahorába vagy P'revesába csak Vs- 1 márkával drágább mint póld. Pilsenből Triestbe (hajóra). Az egyes áruczikkekről a következőket emiitjük (zárjel közé téve a behozatali összegeket aranyforintokban) : Szesz : (18,000) Ausztriából és Magyarországból jön. Anilinfestókek : (30,400) a német áru olcsóbb mint a monarchiabeli. Sör: (2,400) a Triesztből jövő sör 35 kr. ; hapalaczkját 20 krjával lehetne adni, az egyre növekedő fogyasztás mellett igen szép üzlet fejlődhetnék. Kávé (dólamerikai) : (30,000) túlnyomó részben Triesztből jön. A fogyasztás igen nagy; a vevők csak az olcsóságra néznek. Cognac: (5,600). Vegyitermények Németországból és Francziaországból jönnek, a gyógyáruk és gyógyszerek pedig (17,660) inkább a monarchiából. Festékek legnagyobb részt Angolországból jönnek, mert másodkézből is olcsóbbak mint az osztrák és magyar áruk. Vasáruk (26,000) a nyugati országokból jönnek ; a monarchia csak sarlókat és szögeket küld. Üvegárukból (36,800) aránylag kevés jön a monarchiából (25°/0 ), mert a minták nem elég változatosak, a lámpák nem elég jók és a szállítás drága. Kenderáruk (10,0 0). A szükséglet V5 -ét Magyarország, 4 , .-,-ét Szerbia fedezi; a magyar kender könynyen bódíthatna tért ós az üzlet kifizetné magát, mert a kereslet fokozódik. Bőr és bőráruk (9,000). Kézmüáruk : (44,850). Az import 70°/o -a a monarchiából jön, de Belgium sok szép mintát, Anglia pedig igen olcsó árut kezdenek küldeni. Liszt: (124,000), a jobb minőségeket 187»—19, 217a —22 V2 frankjával Triesztből, az olcsóbbakat (167» fr.) Marseilleből hozzák. A magyar lisztek elvesztették a piaczot inert, 8—10 %-kal drágábbak mint, a többiek. Bútorok (2000) felerészben Magyarországból jönnek. Franczia nyeivii képes árjegyzékekkel lendíteni lehetne az üzleten, mert a kereslet erősen növekszik. Kötszövő áruk (48,000) jobban kelhetnének, ha volnának minták és árjegyzékek. Kályhák: (1500), az agyagkályhák Konstantinápolyból jönnek, de oly rosz csomagolásban, hogy nagyobb részük útközben eltörik. A vaskályhák tőlünk jönnek és a kereslet egyre fokozódik; igy póld. a jövő télre néhány száz darabot lehetne eladni. Papír (20,500) legnagyobb részt a monarchiából jön. Illatszerek: (3200), a monarchiából bevitt áruk nem voltak jó minőségűek. Kőedény: (25,000), a monarchia behozatala csökken. Marhabőrök : (90,700), a fogyasztás igen nagy, de a monarchiából mi sem jött a piaezra. ' Selyemáruk (34,000). Keményítő (1000) kizárólag Belgiumból jön, mert a magyar áru drága. Tészták (ÍOOO) Olaszországból érkeznek. Viasz (38,500) kizárólag Törökországból jön, pedig a délmagyarországi méhészek igen szép üzletet csinálhatnának: a finom viasz okújáért 2 arany forintot fizetnek. Gyapjúszövetek : (60,000), a magyar házi ipari szöveteket, kivált a halina posztókat hamar kedvelnék meg, ha minták jutnának a vilayetbe. A gvapjuzsinórokat, melyek a nemzeti viselethez tartoznak, Bulgáriából hozzák. Czukor (104,450). Gyufa (10,400). A piaczi szokásoka t illetőleg a következőket emiitjük fel: Hitelt csak hosszabb összeköttetés után, vagy külön ajánlat alapján engedélyeznek. Az áru elküldése előtt a janinai czégnek számlát küldenek és a számla értékéről szóló váltót. Az áru megérkezte után a vevő elfogadja a váltót és elküldi az eladónak, aki viszont lejáratkor egy janinai bankárhoz küldi, aki a pénzt fölveszi. A czégek olykor cheek-el fizetnek, vagy helybeli bankra szóló utalványnyal. A váltó-óvatolás költségekkel jár, melyeket a vevő nem térit meg. A bizományosok 4—6%-ra fix lejárat nélküli hitelt engedélyeznek minden küldemény után. Kétes czógektől megkövetelik, hogy a számla vétele után fizessenek, esetleg utánvéttel kapják az árut. A számlák márkára vagy frtra szólhatnak és a vevő a frtot a napi árfolyam szerint aranyban fizeti. Ajaninaipiacz jelentősége a közel jövőben rohamosan fog növekedni; most a közbiztonsági állapot kedvezőbb, mintsem valaha volt, a tervezett valona-janinai vasúti vonal csatlakozni fog a szalonik-vranjaihoz és Prevesatól Janinába is fognak vasutat ópiteni ós akkor a mezőgazdaság fejlődésével a piacz fogyasztó ereje is emelkedni fog. De a piaczot most kellene már meghódítani, myrt a belga és a német gyárosok máris elárasztják ajánlataikkal és mintáikkal. Hogy a piacz fölkeresése igen czélszerü, tanu[ sitja az, hogy egy osztrák gyáros képviselője, ki 2 hetet töltött Janinában, a mintaraktárához zarándokló kereskedőktől 50,000 frank értékű megrendeléseket vett föl, pedig válogatott a vevőkben.
