Központi Értesítő, 1894 (19. évfolyam, 2. félév)

1894-12-30 / 105. szám

Melléklet a „Központi Értesítő" 1894-iki 26. számához. KERESKEDELMI KOZLEMENYEK A MAGYAR KERESKEDELMI MUZEUM KÖRÉBŐL. IV. évfolyam. 1894. Budapest, márczius hó 31-én. 6. szám. OT-A.^T^.XJOIVC : A Magyar Kereskedelmi Muzeum köréből. Hivatalos órák. — A phiiippopoli képviselőség. — A Muzeum kirendeltségei. Üzleti tudósítások: Üzleti jelentés Konstantinápolyból. (A képviselőség havi jelentése.) Vámügy: Állatkivitelünk Szerbiába. (Származási és egészségi bizonyítványok.) Statisztika: Szerbia kiviteli és átviteli forgalma. — Kereskedelmünk Belgiummal. Közlekedési és díjszabási ügyek.(Közlekedés. •—• Kedvezmények üvegárukra, sajtra ; gabona-reexpeditio ; uj hajózási díj-szabás. •— Tésztanemüek a Levanteba. — Köteléki dijszabáso_k.) Árlejtések. A hazai vasutak 1892. évi beszerzéseinek kimutatása. Vegyes közlemények. A patrasi piaczról. — A technológiai iparmuzeum által végzett műszaki vizsgálatokra vonatkozó szabályzat. A Magyar Kereskedelmi Muzeum köréből. Magyar Kereskedelmi Muzeum. A hazai termékek állandó kiállitása (a városligeti iparcsarnokban) 1893. óvi október hó 15-ikótől kezdve minden nap délelőtti 9 órától délutáni 2 óráig (közópeurópai idő), vasárnap ós ünnepnapokon pedig 9—12-ig van nyitva. A Kereskedelmi Muzeum Tudakozó Irodája nyitva van minden nap d. e. 9—12-ig, d. u. 3—6-ig. Felvilágosítások rendesen csak Írásban adatnak. Kivételes esetekben a Tudakozó Iroda általános jellegű tájékoztató értesítéseket szóbeli uton is ad, de ha ezek díjszabási vagy vámügyekre vonatkoznak, czólszerübb a felvilágosítást a délutáni órákban kérni. A philipp opoli képviselőség főnöke, Újlaki Béla, ezen állásától saját kórelmére fölmentetett és a főnöki te endőkkel Spitz Gyula, ezen képviselőség könyvelője bízatott meg. A Kereskedelmi Muzeum képviselőségei: Ä) Belgrádban, főnök Kosztovics László. B) Bukarestben, főnök Genovitz Alexis. C) Fiumében, főnök gróf Szapáry Károly. B) Konstantinápolyban, főnök Back Hermann. E) Szalonikiban, főnök Diósy Ödön. F) Szófiában, főnök Kner X. Ferencz. 0) Ruscsukban, főnök Prohaszka István. H) Philippopolban. főnök Újlaki Béla. 1) Szerajevoban, ideigl. főnök Kner X. Ferencz; aláj arendelt ügynökségek: a) Mostarban, ügynök Nastic Jován. b) Ügynökség Brckában, ügynökség brckai takarékpénztár. c) Ügynökség Banjalukában, ügynök Takács József. Üzleti tudósítások. Üzleti jelentés Konstantinápolyból. (Képviselőségünk jelentése.) Az elmúlt február hóban az üzlet általában pangott ; ezen körülmény főkép a még mindig sporadikusan előforduló kolerában keresendő, mely az idegenforgalmat úgyszólván a minimumra szorította. De nagy akadálya a kereskedelemnek a napirenden levő kisebb-nagyobb bukások, melyek 10, de gyakran 5 és még alacsonyabb százalékban való kiegyezéssel végződnek. Ezen bajt első sorban az itt nagy számban tengő lelkiismeretlen ügynökök okozzák, kik a provízióra nagyon rá lóvén szorulva, egyrészt oly üzletekbe is bocsátkoznak, melyek már eleve is legalább veszélyeseknek mondhatók; másrészt pedig a becsületes, de kis tőkével dolgozó kereskedőt túlterhelik áruval, ugy hogy az a folyton halmozódó kötelezettségeinek legjobb akarattal sem kópos eleget tenni. Ezen körülmény több nagy hazai czéget rábírt, hogy piaczurtkról visszavonuljanak, mert a rossz fizetési viszonyok folytán szomorú tapasztalatokat tettek s igy bizalmatlanokká lettek. A gyárak ezen bizalmatlansága, mely magánügynökökkel szemben teljesen igazolt, a velünk való összeköttetésben fölösleges s az üzleteket rendkivül megnehezíti. Mint minden kereskedelmi helynek, ugy Konstantinápolynak is megvannak usance-ai, melyeket megváltoztatni nem lehet, mert ha valamely árunál az a szokás, hogy az fuvarlevél átadása ellen fizetendő, azon áruért a pénzt előre nem lehet megkívánni. Örülnünk kell, ha a kereskedő több bizalommal van irántunk, mint a magánügynök iránt s eddigi bevásárlási forrásait otthagyja, hogy velünk lépjen összeköttetésbe, de uj feltételekbe semmi esetre sem fog belenyugodni, hisz az egész világ versenyével állunk szemben, mely alkalmazkodik piaezunk szokásaihoz. Számolnunk kell még azon körülmónynyel, hogy a szállításnál a vasút nem is jöhet tekintetbe, mert a vasúti szállítás belértéke nincs arányban á fennálló díjtételek magasságával s igy csak a tengeri ut áll rendelkezésre, de itt viszont a díjtételek Fiúmétól—Konstantinápolyig, a sokkal távolabb fekvő franczia, angol vagy német kikötők díjtételeinél nemcsak viszonylagosan, de absolute is drágábbak, eltekintve attól, hogy