Központi Értesítő, 1892 (17. évfolyam, 2. félév)

1892-12-29 / 105. szám

'Melléklet a „Központi Ertesitő" 1892-iki 57. számához. KERESKEDELMI KOZLEMENYEK A BUDAPESTI KERESKEDELMI MUZEUM KÖRÉBŐL. II. évfolyam. 1892. Budapest, julius hó 10-án. 19. szám. A Kereskedelmi Muzeum köréből. Budapesti Kereskedelmi Muzeum. A hazai termékek állandó kiállitása Ca városligeti iparesarnokban) nyitva van minden nap délelőtt 9 órától—12 óráig és d. u. 3—6 óráig (középeuropai idő.) A budapesti Kereskedelmi Muzeum könyvtárának katalógusa ipost már ki van nyomatva és a Tudakozó Iroda olvasószobájában az olvasók használhatják. A 96 lapra terjedő füzetet, mely tüzetesen tájékoztat könyvtárunk felől, a napokban díjmentesen megküldjük a Kereskedelmi Muzeum összes tagjainak. ,A Kereskedelmi Muzeum képviselőségei: A) Belgrádban, főnök Kosztovics László. B) Bukarestben, főnök Genovitz Alexis. C) Fiumében, főnök gróf Szapáry Károly. a) alárendelt főügynökség. Maltában, főügynök Wolff Géza. D) Konstantinápolyban, állandó tudósitó Back Hermann (a képviselőség szervezés alatt áll.) E) Szalonikiban, főnök Diósy Ödön. F) Szófiában, főnök Gorovy Miksa. a) alája rendelt ügynökség Philippopolban, főügynök Steiner Soma. G) Szerajevóban, főnök Nyáry Emil. alájarendelt ügynökségek : a) Mostarban, ügynök Serelmann Ede. b) Ügynökség Brckában, ügynökség a brckai takarékpénztár. c) Ügynökség Banjalukában, ügynök Takács József (328.) ' ^ ' A Kereskedelmi Muzeum Tudakozó Irodája nyitva van minden nap d. e. 9—12-ig, d. u. 3—6-ig. Felvilágosítások rendesen csak írásban adatnak. Kivételes esetekben a Tudakozó Iroda általános jellegű tájékoztató értesítéseket szóbeli uton is ad, de ha ezek díjszabási vagy vámügyekre vonatkoznak, czélszerübb a felvilágosítást a délutáni órákban kérni. Az értesítések díjmentesen adatnak ; külföldi czégek hitelképességére vonatkozó értesítésekért azonban illeték fizetendő és pedig minden tudakolt czég után 1 frt és a felmerült postaköltség. A budapesti Kereskedelmi Muzeum t. kiállítóit felkérjük, hogy minden lakásváltoztatásukat velünk mielőbb tudatni szíveskedjenek, nehogy a «Kereskedelmi Közlemények» kézbesítése körül késések történjenek. Hozzánk intézett kérdések folytán a muzeum t. tagjait ujból figyelmeztetjük, hoyy a «Kereskedelmi Közlemények»-et teljesen díjtalanul kapják. Cognac-iparunk. A bor — épugy mint a szesz — több mellékiparágnak képezi alapját, mint a pezsgőbor-gyártásnak, cognac(borpálinka) főzésnek, a boreczetnek, gyóg-yboroknak stb., melyek készítése nálunk is több telepet és nagyobb számú munkás kezett foglalkoztat. A magyar borok nagy szesztartalmuknál fogva különösen alkalmasák a cognac vagy borpálinka készítésére. Egy liter borpálinka készítéséhez öt. liter bor kívántatik és miután borainknak ily alakban való forgalomba hozatala által nagy megtakarítás érhető el, csak magánál a szállításnál is, már azért is ajánlható a bornak ily minőségben való feldolgozása. Azonban borpálinka nemcsak használható jó borokból készíthető, hanem — miután itt csak a bor szesztartalmá-I nak a kivonatáról van szó — megtört és keverékborokból is, melyek már részben meg is vannak romolva. Hogy nálunk mely borok illetőleg mely bortermelp vidékek termékei legalkalmasabbak a borpálinka készítéséhez, az még eddig megállapítva nincs. Létező borpálinka készítőink és gyárosaink helyeiről azt latjuk, hogy ilyenek szétszórva az ország minden vidékén találhatók, amint az az általunk ismert borpálinka iparosaink és gyárosainkról öszszeállitott következő jegyzékből látható : 1. Schönfeld Lázár fia, cognac és szeszgyáros Gyöngyösön, Hevesmegyében, alapíttatott 1840-ben; 2. Lengauer testvérek. I-ső délmagyarországi cognacgyárosok Verseczen, Temesmegyében, alapíttatott 1875-ben ; 3. Első kecskeméti cognacgyár Kecskeméten, Pestmegyében. megalapítója Parrag Gedeon, mostani tulajdonosa Hacker Antal. 4. Magyar-Franczia cognacgyár Világoson, Aradmegyében, alap. 1883-ban, szövetkezet 55,000 forint alaptőkével; 5. Neukomm Bálint (Valentin) fia czég Verseczen, Temesmegyében, mely magát az első és legöregebb borpálinka főzőnek, valamint a borpálinka gyártás megalapítójának mondja Magyarországon ; 6. Gr. Keglevich István-féle cognacgyár Budafokon, Pestmegyében; , 7. Szerémi cognacgyár Illokon, Szerémmegyében, Szlavóniában ; Ez a hét borpálinka készítő az 1885. évi országos kiállításon Budapesten kiállított. Azóta a következő borpálinka készítő czégek keletkeztek, illetőleg lettek törvényszékileg czégbe.jegyezve, u. m. : 8. Adamovich Sándor Újvidéken, Bács-Bodrogmegyében, mely 1888. óta állami adókedvezményben részesül ; 9. Weissenbacher János Salgótarjánban, Nógrádme-. gyében, 1889. óta részesül állami adókedvezményben ; 10. Fischer Gyula és fiai Maros-Vásárhelyt, Maros-Tordamegyében; 11. Gognac-ipar részvéhyes társaság Budapesten, (ezelőtt Berger, Volk és társa tulajdona volt,) cognacgyára,